Európának és főleg Németországnak egyértelműen ki kell jelentenie, hogy felhagy az üdvözlő politikával, hiszen már túl sok ember érkezik – mondta Sebastian Kurz osztrák külügyminiszter a Kleine Zeitung című osztrák lapnak adott interjújában.
2015. november 01., 14:232015. november 01., 14:23
Kurz úgy vélte, hogy Ausztria elérte befogadóképességének határát, de szerinte ugyanez mondható el Németországról vagy Svédországról is. Ez egy olyan helyzet, amely nem tartható tovább – jelentette ki.
A politikus a nyilatkozatban arra is kitért, hogy szerinte az uniós csúcson még mindig sokan voltak azok az állam- és kormányfők, akik azzal áltatják magukat, hogy megállítható a menekültáradat. Kurz kijelentette, amennyiben Németország lezárja határait, Ausztriának is így kell tennie. Úgy vélte: most az uniós külső határokat kellene védeni. Amennyiben ez nem történik meg, úgy egyre több állam fog saját maga intézkedni – mondta az osztrák külügyminiszter, és arra figyelmeztetett, hogy már nincs sok idő a cselekvésre.
Egyébként német lapértesülés szerint Angela Merkel német kancellár hazája határának lezárásával fenyegetett a nyugat-balkáni migráció által érintett államok vezetőinek múlt vasárnapi brüsszeli csúcstalálkozóján.
A Frankfurter Allgemeine Sonntagszeitung (FAS) című vasárnap megjelenő hetilap beszámolója alapján a német kancellár a tanácskozáson drámai szavakkal ábrázolta az európai migrációs válság következtében Németországban kialakult helyzetet. Elmondta, hogy a határőrizetért felelős szövetségi rendőrség a bajor–osztrák határon uralkodó állapotokról azt a tájékoztatást adta neki, hogy „belefulladunk” a menekültáradatba.
Nem várhatja el senki Németországtól, hogy minden menedékkérőt befogadjon – hangoztatta Angela Merkel. Résztvevők elmondása szerint a kancellár ultimátumot intézett a többi kormány-, illetve államfőhöz. Itt és most „meg kell állapodnunk intézkedésekről, hogy ne kelljen lezárnunk a határokat” – mondta Angela Merkel. A kancellár azt is elmondta, hogy idén egymillió menedékkérő érkezhet Németországba – olvasható a FAS és a Frankfurter Allgemeine Zeitung című lap közös hírportálján (Faz.net).
Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság, valamint Donald Tusk, az Európai Tanács elnöke minden uniós tagállamnak levelet küldött pénteken, melyben egyrészt áttekintést adtak a migrációs válság kezelése érdekében eddig hozott intézkedésekről, másrészt felszólították őket, hogy korábbi vállalásaikat teljesítsék és hajtsák végre a korábban eldöntött intézkedéseket.
Ezzel párhuzamosan a bizottság közzétette, hogy szeptember 23. óta a tagállamok mennyi pénzt ígértek az afrikai és szíriai különalapba, illetve mennyit ajánlottak fel humanitárius segítségként a Világélelmezési Programnak, az ENSZ Menekültügyi Főbiztosságának és egyéb segély formájában. A táblázatból az derül ki, hogy az elvárt 5,6 milliárd euróból egyelőre a brüsszeli büdzsé áll 2,8 milliárd eurót, a tagállamok 515 millió eurót ajánlottak fel, és hiányzik még csaknem 2,3 milliárd euró felajánlás.
Elsüllyedt két menekülteket szállító hajó az Égei-tengeren, többen meghaltak
Elsüllyedt péntekre virradó éjjel két migránsokat szállító hajó az Égei-tengeren, 21-en vesztették életüket a görög hatóságok közlése szerint. A hajózási minisztérium arról számolt be, hogy a Kalimnosz szigete közelében történt balesetben 18-an haltak meg, 138 embert ugyanakkor sikerült kimenteni a tengerből. A mentési műveletben négy görög járőrhajó, az európai uniós határvédelmi ügynökség, a Frontex egyik hajója, egy helikopter, továbbá egy-egy halász- és turistahajó vett részt. Egy másik hajó Rodosz partjainál borult fel, ebben a szerencsétlenségben három migráns vesztette életét, míg hat társuk megmenekült.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Stratégiai baklövés lenne a visszatérés az orosz fosszilis tüzelőanyagokhoz, ugyanis még függőbbé, sebezhetőbbé és gyengébbé tenné az Európai Uniót – jelentette ki az Európai Bizottság elnöke Strasbourgban szerdán.
Huszonkét európai ország közös levélben fejezte ki tiltakozását Oroszország részvétele miatt a Velencei Biennálén, amit a nemzetközi művészeti fesztivál igazgatója, Pietrangelo Buttafuoco cenzúrának minősített kedden.
Legkevesebb hat ember meghalt és négyen megsérültek egy távolsági buszon keletkezett tűzben kedden Svájc nyugati részén, az ügyben a helyi rendőrség nyomozást indított.
Még egy hétig regisztrálhatnak a magyarországi lakcímmel nem rendelkező választópolgárok az áprilisi országgyűlési választásra; jelenleg mintegy 476 ezren szerepelnek a levélben szavazók névjegyzékében – derült ki a Nemzeti Választási Iroda adataiból.
A Kreml saját titkos értékelései szerint 2022 februárja óta, azaz Oroszország ukrajnai teljes körű inváziója kezdete óta 1 315 000 orosz katona halt meg vagy sebesült meg a harctéren – jelentette be Volodimir Zelenszkij elnök kedden.
Miközben Irán közlése szerint az eddigi legnagyobb mértékű csapást indította Izrael és a környező arab országok ellen, az izraeli hadsereg szerdán reggel közölte: újabb támadási hullámot indított Teherán ellen.
Andrei Țărnea külügyminisztériumi szóvivő szerint eddig mintegy 5500 román állampolgár tért haza a közel-keleti konfliktus övezetéből.
Az Egyesült Államok nem fog engedni az Iránnal folytatott háborúban, amíg „az ellenséget teljesen és döntő módon meg nem győzik” – jelentette ki Pete Hegseth amerikai védelmi miniszter.
Nagy port kavartak az irodalmi Nobel-díjas Krasznahorkai Lászlónak az olasz La Repubblicának adott interjúban tett kijelentései. Az író többek közt azt mondta: „Magyarország már nem egy ország, hanem egy tébolyda, ahonnan az orvosok már elmentek”.
A világ legnagyobb olajexportőre, a szaúd-arábiai Aramco figyelmeztetett, hogy „katasztrofális következményekkel” járhat a világ olajpiacaira nézve, ha az iráni háború továbbra is megzavarja a Hormuzi-szoros átjárhatóságát.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!