
Teheráni szálak. Trump kampányának meghackelése egy, az iráni Forradalmi Gárdához tartozó csoporthoz köthető
Fotó: Videófelvétel/Truth Social/Donald Trump
Az amerikai kormány arra a következtetésre jutott, hogy az iráni kormány áll a Donald Trump elnökválasztási kampányát célzó hacker- és kiszivárogtatási akció mögött, és a Biden-Harris-kampányt is megpróbálta megcélozni – közölte hétfőn az FBI és más amerikai hírszerző ügynökségek.
2024. augusztus 20., 14:582024. augusztus 20., 14:58
2024. október 31., 11:542024. október 31., 11:54
Az FBI a napokban tájékoztatta a volt elnököt az előzetes megállapításairól, miután hírügynökségek arról számoltak be, hogy olyan dokumentumokat kaptak, amelyek feltételezhetően egy magas rangú Trump-kampánytisztviselő fiókjából származnak. Kamala Harris alelnök kampánya közölte, hogy a hackerek sikertelenül próbálkoztak a Biden-Harris-kampány ellen.
„A hírszerzési közösség biztos abban, hogy az irániak social engineering és egyéb erőfeszítések révén olyan személyekhez igyekeztek hozzáférni, akiknek közvetlen hozzáférésük van mindkét politikai párt elnöki kampányához. Az ilyen tevékenység, beleértve a lopásokat és a nyilvánosságra hozatalokat, az amerikai választási folyamat befolyásolására irányul” – áll az FBI, a Nemzeti Hírszerzési Igazgató Hivatala (ODNI) és a Kiberbiztonsági és Infrastrukturális Biztonsági Ügynökség (CISA) hétfői közleményében.
„Fontos megjegyezni, hogy ez a megközelítés nem új. Irán és Oroszország nemcsak az Egyesült Államokban alkalmazta ezt a taktikát ebben és a korábbi szövetségi választási ciklusokban, hanem a világ más országaiban is” – tette hozzá a közlemény.
Négy évvel később a meglepetés ereje talán megszűnt, de jelenlegi és korábbi amerikai tisztségviselők szerint Irán nem tűnik kevésbé hajlandónak arra, hogy megpróbáljon káoszt okozni a választások során.
A legutóbbi hackerakcióban a nyomozók szerint a feltételezett iráni hackerek júniusban betörtek Trump régi szövetségesének és politikai ügynökének, Roger Stone-nak a személyes e-mail fiókjába, majd ezt az e-mail fiókot arra használták, hogy megpróbáljanak betörni egy magas rangú Trump-kampánytisztviselő fiókjába, a kampányhálózatokhoz való folyamatos hozzáférés érdekében – jelentette korábban a CNN.
– jelentette először a Politico. Az egyik ilyen dokumentum egy kutatási akta volt Trump alelnökjelöltjéről, JD Vance-ről – közölte a Politico.
Az FBI tanulmányozta a Microsoft, a Google és az AOL által rendelkezésre bocsátott e-mail nyilvántartásokat, és beszélt a Trump-kampány munkatársaival, hogy megállapítsa, ki volt a felelős a hackelésért és a kiszivárogtatásért – mondták a források.
A hackerek kilétének megállapítása meglehetősen egyszerű volt:
Az ügyet ismerő két forrás szerint néhány amerikai tisztségviselő bizonytalan volt abban, hogy ugyanaz az IRGC által támogatott csoport szivárogtatta-e ki a dokumentumokat, amelyik a hackertámadást is végrehajtotta, mivel a csoport nem a kiszivárogtatásokról ismert. Az AOL-fiókot vizsgáló nyomozók azonban az egyik forrás szerint az AOL digitális infrastruktúráját ugyanahhoz az iráni hackercsoporthoz tudták kapcsolni.
Egy, a „Robert” és a riporterek közötti e-mailváltásokat ismerő személy szerint bárki is állt a fiók mögött, folyékonyan beszélt angolul, és nyomást gyakorolt egy riporterre, hogy tegyen közzé több dokumentumot.
– közölték a Google illetékesei a múlt héten.
Az FBI tájékoztatta Trumpot, hogy minden jel arra utal, hogy Irán felelős a hacker-akcióért, és hogy a hackerek képesek voltak feltörni Stone e-mail fiókjait – mondták az ügyet ismerő források. Trump a múlt héten nyilvánosan azt mondta, hogy az FBI vizsgálja a hackert, és hogy „úgy néz ki, hogy Irán volt az”.
A január 16-án hatályba lépett új ukrán állampolgársági törvény elégedetlenséget váltott ki az ukrajnai román közösség körében, mivel a jogszabály szerint Kijev nem ismeri el az ukrán-román kettős állampolgárságot.
A chișinăui kormány akkor venné fontolóra Moldova és Románia 1918-as modell szerinti egyesítésének kérdését, ha az Oroszországi Föderáció veszélyesen közel kerülne határaihoz – jelentette ki Mihai Popșoi miniszterelnök-helyettes, külügyminiszter.
A csernobili atomerőmű teljesen elvesztette a külső áramellátást az Ukrajnát ért keddi masszív orosz rakéta- és dróntámadás következtében – közölte a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség.
A holland kormány teljes egészében kifizette az 5,7 millió eurós kártérítést a 2025 januárjában az asseni Drents Múzeumban történt jelentős műkincslopás nyomán.
Újabb holttestre bukkantak a dél-spanyolországi Córdoba közelében történt vasúti szerencsétlenség mentési munkálatai közben, ezzel a halálos áldozatok száma 41-re emelkedett – közölték a spanyol hatóságok kedden.
Oroszország nagyszabású támadásra készül Ukrajna ellen, amelynek célja az ország energiahálózatának további destabilizálása a súlyosbodó energiaválság közepette – figyelmeztetett Volodimir Zelenszkij elnök és Denisz Szmihal energiaügyi miniszter hétfőn.
Donald Trump amerikai elnök kijelentette: „100 százalékban” végrehajtja fenyegetését, miszerint vámokat vet ki azokra az európai országokra, amelyek ellenzik Grönland feletti ellenőrzés megszerzésére irányuló követelését.
Ausztria és Magyarország közösen védi a schengeni külső határt és közösen dolgozik az illegális migráció ellen – nyilatkozta Pintér Sándor magyar belügyminiszter hétfőn Budapesten, miután megbeszélést folytatott Gerhard Karner osztrák belügyminiszterrel.
Háromnapos nemzeti gyászt rendeltek el hétfőn Spanyolországban a dél-spanyolországi Córdoba közelében bekövetkezett halálos vasúti szerencsétlenség miatt, amelyben a nem végleges hivatalos adatok szerint legkevesebb 39 ember vesztette életét.
Több mint 200 romániai gazda csatlakozik kedden Strasbourgban az EU-Mercosur megállapodás elleni tüntetésen, más uniós tagállamok mezőgazdasági termelőivel együtt. A demonstrációt az Európai Parlament székhelye előtt tartják.
szóljon hozzá!