Veszélyes vizek. A Fekete-renger kiemelt helyszíne lehet a Románia elleni orosz akcióknak
Fotó: Facebook/Radu Miruță
Oroszország egyes vélekedések szerint a jövőben megpróbálhatja valamilyen korlátozott akcióval tesztelni a NATO egységét.
2026. szeptember 08., 11:412026. szeptember 08., 11:41
Az Atlantic Council nevű amerikai elemzőközpont szakértői megvizsgálták, mely európai országok lehetnek az orosz hibrid háborús erőfeszítések célpontja, ha Moszkva úgy dönt, Ukrajna határain túlra is kiterjeszti az agressziót – és Románia is az érintettek között van.
Románia számára az orosz agresszió már nem csupán elméleti fenyegetés – véli Alex Șerban, az Atlantic Council romániai irodájának igazgatója.
Az orosz drónok többször is behatoltak az ország légterébe, illetve lezuhantak a területére, a Fekete-tengeri háború pedig magával hozta a tengeri aknák veszélyét, a polgári hajózás elleni támadásokat és az energetikai infrastruktúrát fenyegető kockázatokat.
A szakértő véleménye szerint azonban
„A legvalószínűbb orosz eszkaláció nem páncélos támadással fog kezdődni” – véli Șerban.
Ehelyett Moszkva fokozhatja a légtérsértések számát, tengeri drónokat és aknákat vethet be a hajózás ellen Konstanca térségében, szabotázsakciókat hajthat végre a kontinentális talapzat kritikus infrastruktúrája ellen – lásd a Neptun Deep gázmező közelében néhány hete talált tengeri aknát –, valamint kibertámadásokat és olyan információs műveleteket indíthat, amelyek célja a NATO iránti bizalom aláásása.
„A Fekete-tenger így döntő jelentőségű konfrontációs térré válik” – írja a szakértő.
Egy ilyen forgatókönyv legfőbb problémája a NATO reakciósebességében rejlik.
Oroszország megpróbálhat egy korlátozott mértékű válságot kiváltani, mielőtt a szövetségeseknek sikerülne mozgósítaniuk a szükséges erőket.
„Moszkva számára az igazi próba az lesz, hogy egy ilyen válság képes-e feltárni a NATO politikai kötelezettségvállalásai és a határvidéken való gyors, kollektív reagálási képessége közötti eltérést” – véli Șerban.
Oroszország folyamatosan feszegeti Litvánia, Lettország és Észtország esetében a határokat – véli Justina Budginaite-Freli, az Atlantic Council Európa-központjának és a Transzatlanti Biztonsági Kezdeményezésnek vezető kutatója.
Durvul a Németország és Oroszország közötti konfliktus, amely amiatt mélyült tovább, hogy Berlin Moszkvát tette felelőssé a lipcsei repülőtéren talált, katonai minőségű robbanóanyaggal felszerelt drónok miatt, és hibrid háborús lépésekkel vádolta meg.
A Moszkva által alkalmazott módszerek között megemlítette a drónbehatolásokat, a kritikus infrastruktúra elleni szabotázsokat, a szándékos tűzgyújtásokat, a merényleteket, a kiberműveleteket, valamint a GPS-jelek zavarását és hamisítását.
„Moszkva valószínűleg addig fog nyomást gyakorolni, amíg nem kényszerül tényleges árat fizetni tetteiért” – véli Budginaite-Freli.
és Varsóban komolyan veszik annak lehetőségét, hogy az orosz háború az ukrán határokon túlra is kiterjedjen – írta Aaron Koreva, az Atlantic Council varsói irodájának igazgatója.
Ennek oka, hogy az ország már szembesült Oroszország által a területén és a légterében végrehajtott akciókkal.
2025 szeptemberében 19 orosz gyártmányú drón hatolt be a lengyel légtérbe.
Koreva emellett emlékeztetett az orosz manőverező robotrepülőgépre is, amely 2026 júniusában csapódott be Kelet-Lengyelországba, a varsói bevásárlóközpont felgyújtására, amelyet a lengyel ügyészség az orosz titkosszolgálatoknak tulajdonított, valamint
Koreva nem zárt ki egy nagyszabású katonai támadást sem Lengyelország ellen a kalinyingrádi régióból vagy Fehéroroszország területéről, amelyet gyakorlatilag Oroszországtól függő államnak nevez.
Éppen ezzel a fenyegetéssel magyarázta a szakértő, hogy Lengyelország miért építi ki a Keleti Pajzs nevű védelmi vonalat, és miért hajt végre széles körű korszerűsítést a fegyveres erőkben.
Az észak-európai országok számára Oroszország továbbra is az euroatlanti biztonságra nehezedő legsúlyosabb közvetlen és hosszú távú fenyegetés – véli Anna Wislander, az Atlantic Council észak-európai igazgatója és a szervezet stockholmi irodájának vezetője.
Több mint tíz éve Moszkva hibrid módszereket alkalmaz ezek ellen az országok ellen.
Példaként említette a norvég parlament ellen irányuló kiberkémkedést, a migráció felhasználását a Finnországra gyakorolt nyomás céljából, valamint az orosz GPS-jel-zavarásokat, amelyek megzavarták a svédországi Kalmarban és Gotlandon közlekedő mentőautók navigációs rendszereinek működését.
Egy súlyosabb katonai eszkaláció esetén Skandinávia északi része kiemelt jelentőségre tesz szert a Kola-félszigeten található orosz támaszpontok közelsége miatt.
„A háború kezdeti szakaszában Oroszságnak érdeke lenne korlátozni a NATO képességét arra, hogy erőit ebbe a régióba csoportosítsa át” – véli Wislander.
„Bármelyik balti-tengeri sziget feletti ellenőrzés lehetővé tenné Oroszország számára, hogy kiterjessze légvédelmi tevékenységének hatókörét, megnehezítse a szövetségesek tevékenységét, és megfossza a NATO-t a régió védelméhez szükséges támaszpontoktól” – hangsúlyozta a szakértő.
az ország már régóta Moszkva célkeresztjében áll, és évek óta szembesül az orosz nyomással – írta Shelby Magid, az Atlantic Council Eurázsiai Központjának helyettes igazgatója.
Oroszország a nem elismert Transznisztriában fenntartott katonai jelenléttel, a választásokba való beavatkozással, dezinformációval, politikai finanszírozással és energetikai nyomásgyakorlással igyekszik megakadályozni az ország európai integrációját.
A nagyszabású háború kitörése után ezekhez hozzáadódtak az orosz drónok által elkövetett ismételt moldovai légtérsértések, valamint a határ közelében található ukrán infrastruktúra elleni támadások.
„Az orosz agresszió már érezhető Moldovában, és egyre több okot ad az aggodalomra a háború kiterjedése miatt” – véli Magid.
Németország már régóta az orosz dezinformáció egyik fő célpontja, de 2022 után az Oroszországgal kapcsolatos hibrid műveletek egyre gyakrabban fordulnak elő, és egyre veszélyesebbé válnak – írta Phyllis Berry, az Atlantic Council Európa-központjának és a Transzatlanti Biztonsági Kezdeményezésnek vezető kutatója.
Augusztusban a lipcsei repülőtéren egy ukrán teherszállító repülőgép közelében robbanóanyaggal megrakott drónt fedeztek fel. Ezt követően egy másik drón ütközött egy, a repülőtérről átirányított repülőgéppel, egy harmadik drónt pedig a közelben találtak meg.
Egyre mélyül a konfliktusNémetország és Oroszország között, miután Oroszországnak tulajdonított drónokat találtak a lipcsei repülőtéren.
Csak 2025-ben a német szövetségi hatóságok több mint ezer gyanús repülést regisztráltak katonai célpontok felett.
Emellett Németország hivatalosan is Oroszországot tette felelőssé a 2024-es légiforgalmi irányítási rendszer elleni kibertámadásért.
A német hatóságok Moszkvát hozták összefüggésbe a védelmi iparban működő vállalatok vezetőinek meggyilkolására irányuló tervekkel, és
„Németország ezeket a hibrid akciókat komoly fenyegetésnek tekinti a biztonságára nézve” – hangsúlyozta Berry.
Nyugaton Oroszország további eszkalációjának fő színtere nem a területi kérdések, hanem a belpolitika lehet – véli John Seifer, az Atlantic Council Eurázsiai Központjának vezető kutatója, aki korábban 28 éven át a CIA-nál dolgozott.
A gyilkosságok, robbantások, szabotázsok és kibertámadások továbbra is főként az orosz határok közelében koncentrálódnak.
Seifer azonban úgy véli, hogy a következő év során a nyugati országok belpolitikája egyre fontosabb irányává válik az orosz műveleteknek.
– fogalmazott Seifer.
Mint rámutatott, az Egyesült Államokban és Európában tapasztalható politikai polarizáció, a populista pártok felemelkedése, az állami intézményekbe vetett bizalom csökkenése, valamint az Atlanti-óceán két partja közötti ellentétek fokozódása lehetőséget teremt a Kreml számára a meglévő megosztottság elmélyítésére.
Halottai és sebesültjei is vannak a Kijevet és környékét ért orosz légicsapásoknak
Több civil áldozata is van az ukrán fővárost és környékét keddre virradóra ért, rakétákkal és drónokkal végrehajtott orosz légicsapásoknak, többszintes lakóházak, infrastrukturális létesítmények és egyéb épületek rongálódtak meg – jelentették az illetékes ukrán hatóságok.
Kijevben az eddigi adatok szerint két ember meghalt, a sebesültek száma pedig elérte a tízet, az ukrán főváros 10 városkerülete közül ötben lakóházak és raktárépületek rongálódtak meg, egy iskolaépületet is találat ért – közölték ukrán hírforrások Vitalij Klicsko polgármesternek, valamint a fővárosi katonai közigazgatásnak és a katasztrófavédelemnek a közösségi médiában közzétett információi alapján.
Kijev megye öt járásának településeit hétfő este óta több alkalommal rakétákkal és drónokkal támadták az orosz csapatok, egy ember megsebesült, többszintes lakóházakban, családi házakban, infrastrukturális létesítményekben és raktárépületekben keletkeztek károk
– számolt be Timur Tkacsenko katonai kormányzó a Telegramon.
A légierő parancsnokságának jelentése szerint az orosz hadsereg meg nem nevezett számú ballisztikus és hajó elleni rakétával, 32 szárnyas rakétával, valamint 166 csapásmérő és álcadrónnal támadott ukrajnai célpontokat keddre virradóra. Az előzetes adatok szerint a légvédelem ebből 175-öt elfogott, illetve semlegesített, köztük 2 ballisztikus és 31 szárnyas rakétát, valamint 142 drónt. Huszonkilenc helyszínen drónok és rakéták becsapódását rögzítették, további kilenc esetben pedig roncsok lezuhanását jelentették.
Kijev körzetének hadiüzemeire és logisztikai létesítményeire mért tömeges csapásról tett bejelentést az orosz védelmi minisztérium
Tömeges csapást mért drónokat és manőverező repülőgépeket gyártó kijevi és az ukrán főváros környéki hadiüzemekre, valamint szállítási, logisztikai és elosztó központokra az éjjel az orosz hadsereg – közölte kedden a moszkvai védelmi minisztérium.
Ezt megelőzően a harcoló felek, az amerikai közvetítők látogatása miatt, három napig tartózkodtak egymás fővárosának támadásától.
A szárazföldi, légi és tengeri indítású precíziós fegyverekkel, valamint nagy hatótávolságú csapásmérő drónokkal végrehajtott támadásnak célpontja volt az Odessza megyei Csornomorszk kikötőjének kirakodásra használt létesítménye is.
Az orosz Szövetségi Biztonsági Szolgálat (FSZB) közölte, hogy az asztrahanyi régióban őrizetbe vette Nicolae Cociu moldovai állampolgárt, aki ukrán megbízásból múlt csütörtökön hat lövéssel megkísérelt megölni egy magas rangú orosz katonatisztet a szaratovi régió Engelsi járásában lévő Probuzsgyenyije településen.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Előrelépés történt a kárpátaljai magyarok kisebbségi jogainak ügyében – közölte Orbán Anita külügyminiszter hétfői Facebook-bejegyzésében.
Az Oroszországgal folytatott háború várhatóan a tél folyamán is folytatódni fog – jelentette ki Volodimir Zelenszkij ukrán elnök, miután Kijevben tárgyalásokat folytatott Donald Trump legfőbb küldötteivel.
A szélsőjobboldali Alternatíva Németországnak (AfD) párt kaphatta a legtöbb szavazatot a kelet-németországi Szász-Anhalt tartományban vasárnap tartott választásokon az exit poll-felmérések szerint.
A Financial Times vasárnap ismertetett friss felmérése szerint rekordmélységbe süllyedt Donald Trump amerikai elnök támogatottsága.
A nyugati országok vádja, miszerint Moszkva részese volt a lipcsei drónincidensnek, fő vonalakban egy igazi háború kezdetét jelenti – jelentette ki Szergej Lavrov orosz külügyminiszter a Rosszija 1 televíziónak nyilatkozva.
Egy amerikai háborús szimuláció Oroszország Moldovai Köztársaság és Románia elleni 2028-as támadását modellezte. A résztvevőknek arról kellett dönteniük, hogyan reagáljon az Egyesült Államok. Washingtoni elemző szerint Amerika „tétova választ” adna.
Szimbolikus gesztus, ugyanakkor fontos a magyar–ukrán kapcsolatok szempontjából, hogy a kijevi parlament csütörtökön határozatban ítélte el a kárpátaljai magyarok és németek ellen a szovjet hatóságok által elkövetett atrocitásokat.
Új megállapodások születtek a Románián átvezető vasúti és folyami útvonalak logisztikai kapacitásának bővítéséről az üzemanyag-ellátás érdekében – jelentette be Ukrajna.
Ukrajna Legfelsőbb Tanácsa csütörtökön elfogadta azt a történelmi jelentőségű nyilatkozatot, amelyben elismeri és elítéli a szovjet katonai közigazgatás 1944–1946 között Kárpátalján elkövetett tömeges jogsértéseit és elnyomó intézkedéseit.
Magyarország továbbra is csak egy érdemalapú uniós csatlakozási folyamatot támogat Ukrajna esetében, gyorsított vagy kivételes eljárást nem – jelentette ki Magyar Péter miniszterelnök csütörtöki budapesti sajtótájékoztatón.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!