Fotó: Pinti Attila
Orbán Viktor „kívánt gyümölcs” a románok számára, mert azt teszi, amit a romániai politikusok nem: tiltakozik, tárgyal, van bátorsága hangot adni koherens véleményének – véli Bogdan Duca román politikai elemző, újságíró. Szerinte a magyar miniszterelnök Tusnádfürdőn bátran érintett olyan érzékeny témákat, amelyek az utóbbi években gyakorlatilag tiltottá váltak a nyugati közvéleményben.
2022. július 26., 19:532022. július 26., 19:53
2022. július 26., 19:582022. július 26., 19:58
– Facebook-bejegyzésében rendkívülinek nevezte Orbán Viktor szombati tusnádfürdői beszédét. Miért?
– Tartom a véleményemet a beszéddel kapcsolatban. Nemcsak azért volt rendkívüli, mert bátran érintett olyan érzékeny témákat, amelyek az utóbbi években gyakorlatilag tiltottá váltak a nyugati közvéleményben, hanem azért is, mert olyan doktrinális magabiztossággal és kiegyensúlyozottsággal adta elő, amelyet az utóbbi húsz év egyetlen európai uniós vezetője esetében sem tapasztalhattunk. Gondoljunk csak az identitást veszélyeztető, Európán kívülről érkező migráció témájára. Ha Orbán Viktor Oxford vagy Sorbonne professzora lenne, már azért elveszítette volna a katedráját, mert volt bátorsága érinteni a témát. Ide jutott a Nyugat: ideológiák terrorja alatt áll. Kiemelném az üzenet tisztaságát és visszafogottságát is.
Épp ellenkezőleg: bár voltak kihívások „nacionalista vonalon” mind a magyarok (Tőkés László felkérése a székelyföldi autonómia témájára vonatkozóan), mind a románok (a közönség soraiban történt incidens a nacionalistaként ismert Târnoveanuval vagy a labdarúgó-mérkőzés kapcsán) részéről, Orbán ellenállt, s egy olyan közös konzervatív tematikáról beszélt, amely magyarokat, románokat, székelyeket, oroszokat, franciákat egyaránt érint.
– Hogyan vélekedik az Orbán Viktor erdélyi útját kísérő hangos romániai sajtóvisszhangról?
– Először is a román fősodratú sajtót már jó ideje nem érdeklik a tartalmi témák. Aztán az „erdélyi magyarok” egy olyan téma, amely két recept szerint működik a román médiában: mellőzött vagy nacionalista vonalat követ a körülményekhez és a politikai időszerűségekhez alkalmazkodva. Éppen ezért a tusnádfürdői szabadegyetem jó néhány évig egyszerűen mellőzött volt. Idén a helyzet különlegesebb. Magyarország és Orbán Viktor már nemcsak az EU enfant terrible-jei, rettenetes gyerekei, hanem az Unió és a NATO egyik olyan országa, amely háborús helyzetben mutat ellenállást a szövetségesek stratégiájával szemben. Éppen ezért az a félelem, hogy a magyar modellt más országok is követhetik, elegendő volt ahhoz, hogy ne mellőzzék a rendezvényt.
Ez történt a beszéd témáinak szelektív kiemelésével. Egy másik fontos szempont, hogy a román sajtó nem ismeri a magyar nyelvet.
Fotó: Facebook/Bogdan Duca
– A Nézőpont Intézet legfrissebb közvélemény-kutatása szerint tízből hatan inkább pozitívan vélekednek a magyar kormányfőről, és mindössze harminc százalék ítéli meg személyét inkább negatívan Romániában. Önnek mi a tapasztalata Orbán Viktor megítéléséről a románok részéről?
– Orbán Viktor a román politikai osztály megítélésekor kerül előtérbe. Az utóbbi húsz évben a román politikai elit szereplésének, intellektuális minőségének züllése zajlik. E mélyrepülés nyilvánvaló és elkerülhetetlenül frusztrációhoz vezet. A román politikusok a legjobb esetben korrekt adminisztrátorok, de nem vezetők. Nincsenek vízióik. Kevésbé meggyőzőek. A román állam képtelen meggyőzni valamiről, motiválni valamiért a polgárokat. Ez a tendencia jól érzékelhető az alacsony szavazói részvételnél, s még nyilvánvalóbb a járványkor az oltakozási kampány esetében, de a mostani népszámlálás kudarca kapcsán is. Ezért Orbán Viktor „kívánt gyümölcs” a románok számára, mert azt teszi, amit a román politikusok nem: tiltakozik, tárgyal, van bátorsága hangot adni koherens véleményének.
– Hogyan jellemezhetők és miként javíthatók a Magyarország és Románia közötti politikai kapcsolatok?
– Nyilvánvaló, hogy a jelenlegi körülmények között Magyarország és Románia külön utakon jár. Feltéve, ha a Románia által követett nyugatbarát ideológiai illúziót útnak tekintjük, s nem zsákutcának. Magyarország tisztában van Európa válságával. Orbán, de a többi magyar tisztviselő diskurzusa is a nyugati válságra, annak különböző vetületére fókuszál – az ideológiai krízistől kezdve a demográfiai válságon keresztül egészen az ukrajnai válságig, és annak öngyilkos jellegű gazdasági és társadalmi következményeiig.
Továbbá közel nyolc éve de facto megszűnt a regionális román külpolitika az Egyesült Államok és az Európai Unió viszonylatában, de a Moldovai Köztársasággal fenntartott kapcsolatban is. Moldova kapcsán Románia egy kiemelt történelmi és geopolitikai érdekekkel rendelkező országból az euroatlanti érdekek proxyjává vált Chișinăuban. A jelenlegi román kormány alternatívája sem biztató Budapest számára. A Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) a magyar- és oroszfób román nacionalizmusra építette politikai diskurzusát, a Mentsétek meg Romániát Szövetség (USR) pedig ideológiailag a Fidesz ellentéte.
Tízből hatan inkább pozitívan vélekednek a magyar kormányfőről, és mindössze harminc százalék ítéli meg személyét inkább negatívan Romániában.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Nicușor Dan államfő arra kérte a román fejedelemségek egyesülése alkalmából Jászvásáron (Iași) tartott hivatalos rendezvényen megjelent tiltakozókat, hogy ne fütyüljenek a himnusz alatt és a hősökről való megemlékezés közben.
Technikai problémák miatt jelenleg nem működik az útadó (rovinieta) megvásárlására szolgáló rendszer – tájékoztatott szombaton a közúti infrastruktúráért felelős társaság (CNAIR).
Boldog ünnepet kívánt Nicușor Dan államfő szombaton mindazoknak, akik kifütyülték a román fejedelemségek egyesülésének ünnepe alkalmából Focșani-on tartott rendezvényen.
A temesvári szervezett bűnözés és terrorizmus elleni ügyészség (DIICOT) is vizsgálódik a csenei gyilkosság ügyében, miután az ebben érintett 13 éves gyermek szervezetében drogot mutattak ki.
Tízből hét romániai úgy véli, hogy Románia rossz irányba halad, és csupán 22,1 százalék gondolja azt, hogy az ország haladási iránya jó – derül ki az INSCOP Research legfrissebb közvélemény-kutatásának pénteken közzétett eredményeiből.
Ilie Bolojan miniszterelnök kijelentette: 2026-ban nem kerül sor újabb adóemelésekre, ugyanakkor hangsúlyozta, hogy a terheket az állami apparátusnak kell viselnie.
Közvitára bocsátotta pénteken az oktatási minisztérium a 2026–2027-es tanév rendjének tervezetét, amely szerint az új iskolai év 2026. szeptember 7-én kezdődik, és 2027. június 18-áig tart.
Új szabályok lépnek életbe a külföldi munkavállalók romániai alkalmazását illetően. Az új rendelettervezet egyértelmű szabályokat állapít meg a nem uniós országokból érkező munkaerő közvetítésére, elhelyezésére és foglalkoztatására vonatkozóan.
A transzatlanti kapcsolat meghatározó jelentőségű az Európai Unió és a tagállamai számára, a népek jólétét és biztonságát szolgálja – Nicușor Dan államfő szerint ez volt az Európai Tanács csütörtöki ülésén folytatott tárgyalások egyik fő üzenete.
Magyarellenes „poént” ihletett George Simionnak, a Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) elnökének washingtoni gesztusa, amikor egy Grönlandot ábrázoló tortát szeletelt fel.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!