Moldovai állampolgárságért folyamodott Traian Băsescu egykori román államfő és felesége – erősítette meg csütörtökön a moldovai közszolgálati rádió értesülését a chişinăui elnöki hivatal.
2016. március 18., 16:382016. március 18., 16:38
Kérvényeiket március 8-án iktatták, jelenleg különböző állami hivatalok jóváhagyására várnak, a moldovai államfő pedig ezt követően fogja elbírálni Băsescuék állampolgársági igényét. „A törvény egyéves határidőt említ, de ha a jóváhagyások hamarabb meglesznek, a moldovai elnök korábban is meghozhatja döntését\" – nyilatkozta a Mediafax hírügynökségnek Ana Samson, a moldovai államelnöki hivatal tanácsosát.
A Románia, valamint az általa előszeretettel „második román államnak\" nevezett volt szovjet tagköztársaság egyesítéséért síkra szálló jobbközép politikus még tavaly befejeződött elnöki mandátuma idején bejelentette, hogy igényelni fogja a moldovai állampolgárságot. Băsescu 2013 novemberében úgy nyilatkozott: a NATO- és az EU-csatlakozás után Romániának a következő nagy célja a Moldovai Köztársasággal való egyesülés kellene hogy legyen, nemrég viszont úgy vélekedett: a Pruton túli országnak semmi esélye arra, hogy belátható időn belül csatlakozzék az Európai Unióhoz .
A bukaresti hatóságok Băsescu 2004-es megválasztását követően vezették be a külhoni románok könnyített honosítását, amelynek nyomán mindeddig a Moldovai Köztársaság több mint félmillió polgára kapott román útlevelet. A volt román elnök mostani gesztusa nemcsak szimbolikus: pártja, a Népi Mozgalom (MP) a moldovai kettős állampolgárok szavazataira is számít az év végi romániai parlamenti választáson.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Andrei Țărnea külügyminisztériumi szóvivő szerint eddig mintegy 5500 román állampolgár tért haza a közel-keleti konfliktus övezetéből.
Az Egyesült Államok nem fog engedni az Iránnal folytatott háborúban, amíg „az ellenséget teljesen és döntő módon meg nem győzik” – jelentette ki Pete Hegseth amerikai védelmi miniszter.
Nagy port kavartak az irodalmi Nobel-díjas Krasznahorkai Lászlónak az olasz La Repubblicának adott interjúban tett kijelentései. Az író többek közt azt mondta: „Magyarország már nem egy ország, hanem egy tébolyda, ahonnan az orvosok már elmentek”.
A világ legnagyobb olajexportőre, a szaúd-arábiai Aramco figyelmeztetett, hogy „katasztrofális következményekkel” járhat a világ olajpiacaira nézve, ha az iráni háború továbbra is megzavarja a Hormuzi-szoros átjárhatóságát.
A székely szabadság napja a szabadság és az önrendelkezés melletti kiállás napja – közölte Szili Katalin miniszterelnöki főtanácsadó kedden az MTI-vel.
A Magyarország által őrizetbe vett állami tulajdonú Oscsadbank hét alkalmazottját „fizikai és pszichológiai nyomásnak” vetették alá az őrizetben – állította Ukrajna külügyminisztériuma hétfőn.
Kedden is folytatódtak az Irán elleni amerikai és izraeli katonai csapások, az izraeli hadsereg kedden reggel a fővárost, Teheránt bombázta, miután hétfőn három másik iráni tartományban támadta a katonai infrastruktúrát.
Váratlan bejelentést tett hétfőn Donald Trump amerikai elnök, aki szerint a lezáráshoz közeledik az Irán elleni háború, miután súlyos csapást mértek a perzsa állam hadseregére.
Jelenleg nincs Európában közvetlenül fenyegető olajellátási hiány, az Európai Bizottság szerint az uniós tagállamok rendelkeznek a szükséges vészhelyzeti készletekkel. Erről Anna-Kaisa Itkonen, az uniós testület illetékes szóvivője beszélt újságíróknak.
A török védelmi minisztérium hétfőn közölte, hogy újabb iráni ballisztikus rakétát lőttek le, amikor az belépett a török légtérbe.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!