
Moldova sosem lesz az Európai Unió vagy a NATO tagállama, csak úgy kerülhet be az EU-ba, ha egyesül Romániával – állította Traian Băsescu volt államfő a Timpul című chişinăui lapnak adott interjújában, amelyet kedden ismertetett a Hotnews.ro hírportál.
2016. március 08., 19:122016. március 08., 19:12
2016. március 08., 20:082016. március 08., 20:08
A politikus alkalmasnak nevezte a történelmi pillanatot a „két román állam” újraegyesítésének felvetésére, amit szerinte eddig csak gyávaságból nem tűztek napirendre a két ország politikusai.
„Végül is két bűnöző, Sztálin és Hitler rendelte el a szétválásunkat, amit aztán a külügyminisztereik, Ribbentrop és Molotov ültetett át a gyakorlatba. Miért nincs bátorságunk kijelenteni, hogy nem akarunk többé két bűnöző által megszabott modell szerint élni? A válasz egyértelműen a gyávaság, e mellett pedig a legtöbb moldovai politikus ragaszkodik ahhoz, hogy saját országa legyen” – vélekedett Băsescu.
Hozzátette: a maga részéről „minden szinten” megpróbált erről párbeszédet kezdeményezni, de mindenki azzal utasította el, amit Ion Iliescu volt államfő mondott az 1990-es évek elején, hogy „nem időszerű” az újraegyesítésről beszélni. Băsescu kijelentette: hazudnak azok az Európa-párti moldovai politikusok, akik azzal hitegetik választóikat, hogy Moldova az EU tagjává válhat. Szerinte az Európai Unió számára a Balkán integrálása élvez elsőbbséget, Moldova, Ukrajna és – ha igényli – Fehéroroszország legfeljebb a partnerségig juthat az Unióval.
Az interjúban Băsescu megjegyezte, hogy a második világháború idején a román hadseregnek csak a Dnyeszterig volt „legitim konfliktusa” a Szovjetunióval. A Hotnews szerint a román elnök ezzel arra utalt, hogy Moldovának – ha egyesülni akar Romániával – le kellene mondania a Dnyeszteren túli szakadár területekről, ahol ma is orosz csapatok állomásoznak. A volt román elnök szerint a nagyhatalmak sem elleneznék az újraegyesülést, ha azt mindkét ország parlamentje megszavazná.
Miközben Irán közlése szerint az eddigi legnagyobb mértékű csapást indította Izrael és a környező arab országok ellen, az izraeli hadsereg szerdán reggel közölte: újabb támadási hullámot indított Teherán ellen.
Andrei Țărnea külügyminisztériumi szóvivő szerint eddig mintegy 5500 román állampolgár tért haza a közel-keleti konfliktus övezetéből.
Az Egyesült Államok nem fog engedni az Iránnal folytatott háborúban, amíg „az ellenséget teljesen és döntő módon meg nem győzik” – jelentette ki Pete Hegseth amerikai védelmi miniszter.
Nagy port kavartak az irodalmi Nobel-díjas Krasznahorkai Lászlónak az olasz La Repubblicának adott interjúban tett kijelentései. Az író többek közt azt mondta: „Magyarország már nem egy ország, hanem egy tébolyda, ahonnan az orvosok már elmentek”.
A világ legnagyobb olajexportőre, a szaúd-arábiai Aramco figyelmeztetett, hogy „katasztrofális következményekkel” járhat a világ olajpiacaira nézve, ha az iráni háború továbbra is megzavarja a Hormuzi-szoros átjárhatóságát.
A székely szabadság napja a szabadság és az önrendelkezés melletti kiállás napja – közölte Szili Katalin miniszterelnöki főtanácsadó kedden az MTI-vel.
A Magyarország által őrizetbe vett állami tulajdonú Oscsadbank hét alkalmazottját „fizikai és pszichológiai nyomásnak” vetették alá az őrizetben – állította Ukrajna külügyminisztériuma hétfőn.
Kedden is folytatódtak az Irán elleni amerikai és izraeli katonai csapások, az izraeli hadsereg kedden reggel a fővárost, Teheránt bombázta, miután hétfőn három másik iráni tartományban támadta a katonai infrastruktúrát.
Váratlan bejelentést tett hétfőn Donald Trump amerikai elnök, aki szerint a lezáráshoz közeledik az Irán elleni háború, miután súlyos csapást mértek a perzsa állam hadseregére.
Jelenleg nincs Európában közvetlenül fenyegető olajellátási hiány, az Európai Bizottság szerint az uniós tagállamok rendelkeznek a szükséges vészhelyzeti készletekkel. Erről Anna-Kaisa Itkonen, az uniós testület illetékes szóvivője beszélt újságíróknak.
szóljon hozzá!