
Románia továbbra is törvénytelennek tartja a Krím félsziget parlamentje által elfogadott függetlenségi nyilatkozatot és a terület Oroszországhoz való csatlakozásáról vasárnapra kiírt népszavazást, Koszovót pedig továbbra sem kell elismerni – jelentette ki Traian Băsescu államfő az ukrajnai fejlemények kapcsán.
2014. március 13., 17:172014. március 13., 17:17
Az elnök (képünkön) egy szerda esti nyilatkozatban arról beszélt: a krími események nyomán talán Victor Ponta miniszterelnök is megértette, hogy nem kellene azt mondania: „Várjanak csak, amíg Băsescu távozik, én pedig azonnal elismerem Koszovót!”
Az államfő ezzel arra utalt, hogy Ponta többször is jelezte: a kormány vizsgálja a Szerbiától függetlenedett kisebbik albán állam elismerésének lehetőségét, azonban erre csak akkor kerülhet sor, ha a Koszovó elismerését hevesen ellenző államfő mandátuma decemberben lejár.
Az államfő emlékeztetett: még ha nem is feltétlenül azonos a helyzet, mégiscsak ott van a koszovói precedens, amelybe a krími hatóságok most megpróbálnak belekapaszkodni. leszögezte: a miniszterelnöknek nem kellene Koszovó elismerését kilátásba helyeznie. „Ez a szolgalelkűség bizonyítéka, aminek semmi értelme, ha Románia nemzeti érdekeit és régiónk realitásait vesszük figyelembe” – hangoztatta az elnök.
Traian Băsescu megismételte korábbi álláspontját, miszerint az orosz csapatok krími jelenléte agresszió, és a krími helyzet destabilizálhatja a régiót. Megjegyezte ugyanakkor, hogy nem áll fenn annak a veszélye, hogy Románia konfliktusba kerüljön Oroszországgal, mivel az ország az EU és a NATO tagja, ez ugyanakkor nem jelenti azt, hogy a román hadsereg tétlenül várakozik.
Hozzátette: Románia részese kíván lenni az ukrajnai törvényes rend helyreállítását célzó NATO-erőfeszítéseknek. Megjegyezte: az orosz–ukrán konfliktus kapcsán Moldova miatt aggódik a leginkább, a Pruton túli ország „elvesztését” ugyanis óriási vereségnek tekintené a nyugati világ számára.
Nyugat-Irakban lezuhant egy amerikai katonai utántöltő repülőgép csütörtök éjjel – jelentette be az illetékes amerikai parancsnokság. A legfrissebb információk szerint négy amerikai katona meghalt a balesetben, és összesen hatan voltak a gépen.
Az iráni konfliktus rövid távon kedvezhet Oroszországnak a magasabb energiaárak és a Nyugat megosztott figyelme miatt, de komoly gazdasági és geopolitikai kockázatokat is hordoz, mivel a Hormuzi-szoros körüli zavarok az egész világgazdaságot érinthetik.
Kézzelfogható eredménye van annak, hogy az utóbbi években erősödött a Románia és Magyarország közötti konstruktív együttműködés – jelenttette ki Tánczos Barna, miután Budapesten tárgyalt Szijjártó Péterrel.
Bukarestbe érkezett csütörtökön Volodimir Zelenszkij ukrán elnök, hogy stratégiai partnerségről szóló megállapodást írjon alá Nicușor Dan román államfővel.
Mivel újabb támadások érik a Perzsa-öbölben közlekedő hajókat és a régió energiaipari létesítményeit, a Nemzetközi Energiaügynökség (IEA) csütörtökön kijelentette, hogy a közel-keleti háború „a globális olajpiac történetének legnagyobb ellátási zavarát” okozza.
Komolyan kell venni a változtatás felkínált lehetőségét: a rendszerváltást képviselő, jelentős erők is indulnak a választáson, egy rendszerváltás pedig a nemzetpolitika megváltoztatását is jelentené – hangsúlyozta Orbán Viktor miniszterelnök.
Kirill Dmitrijev, a Kreml küldöttje szerdán Floridában tárgyalt Donald Trump amerikai elnök képviselőivel – jelentette be Steve Witkoff különmegbízott.
Orbán Viktor miniszterelnök levélben fordul a határon túli magyarokhoz, arra kérve, hogy vegyenek részt az április 12-i országgyűlési választáson.
Miközben Irán az olajszállító hajók és olajlétesítmények elleni támadások révén próbálja energiaválságba taszítani a világot, Donald Trump amerikai elnök közölte: a Nemzetközi Energia Ügynökség koordinálja mintegy 400 millió hordó kőolaj felszabadítását.
Egy Pryamy TV nevű Youtube-csatornára felkerült videóban Hrihorij Omelcsenko ukrán politikus, korábbi képviselő és az Ukrán Biztonsági Szolgálat volt tisztje Orbán Viktort és családját fenyegette.
szóljon hozzá!