Románia továbbra is törvénytelennek tartja a Krím félsziget parlamentje által elfogadott függetlenségi nyilatkozatot és a terület Oroszországhoz való csatlakozásáról vasárnapra kiírt népszavazást, Koszovót pedig továbbra sem kell elismerni – jelentette ki Traian Băsescu államfő az ukrajnai fejlemények kapcsán.
2014. március 13., 17:172014. március 13., 17:17
Az elnök (képünkön) egy szerda esti nyilatkozatban arról beszélt: a krími események nyomán talán Victor Ponta miniszterelnök is megértette, hogy nem kellene azt mondania: „Várjanak csak, amíg Băsescu távozik, én pedig azonnal elismerem Koszovót!”
Az államfő ezzel arra utalt, hogy Ponta többször is jelezte: a kormány vizsgálja a Szerbiától függetlenedett kisebbik albán állam elismerésének lehetőségét, azonban erre csak akkor kerülhet sor, ha a Koszovó elismerését hevesen ellenző államfő mandátuma decemberben lejár.
Az államfő emlékeztetett: még ha nem is feltétlenül azonos a helyzet, mégiscsak ott van a koszovói precedens, amelybe a krími hatóságok most megpróbálnak belekapaszkodni. leszögezte: a miniszterelnöknek nem kellene Koszovó elismerését kilátásba helyeznie. „Ez a szolgalelkűség bizonyítéka, aminek semmi értelme, ha Románia nemzeti érdekeit és régiónk realitásait vesszük figyelembe” – hangoztatta az elnök.
Traian Băsescu megismételte korábbi álláspontját, miszerint az orosz csapatok krími jelenléte agresszió, és a krími helyzet destabilizálhatja a régiót. Megjegyezte ugyanakkor, hogy nem áll fenn annak a veszélye, hogy Románia konfliktusba kerüljön Oroszországgal, mivel az ország az EU és a NATO tagja, ez ugyanakkor nem jelenti azt, hogy a román hadsereg tétlenül várakozik.
Hozzátette: Románia részese kíván lenni az ukrajnai törvényes rend helyreállítását célzó NATO-erőfeszítéseknek. Megjegyezte: az orosz–ukrán konfliktus kapcsán Moldova miatt aggódik a leginkább, a Pruton túli ország „elvesztését” ugyanis óriási vereségnek tekintené a nyugati világ számára.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök bejelentette, hogy Ukrajna május 6-án éjfélkor tűzszünetet hirdet, miután Oroszország május 8–9-re ideiglenes, a Győzelem Napjához kapcsolódó fegyverszünetet javasolt.
Veszélybe került az Egyesült Államok és Irán közötti tűzszünet, miután mindkét fél katonai csapásokat hajtott végre a Hormuzi-szoros blokádját övező viták kapcsán.
Moszkva tömeges válasz-rakétacsapást mér Kijev központjára, ha Ukrajna megkísérli meghiúsítani a nácizmus felett aratott győzelem 81. évfordulóján megtartandó ünnepségeket – közölte hétfő este az orosz védelmi minisztérium.
Elfogták a gázolót, aki járművével egy embercsoportba hajtott hétfőn Lipcse belvárosában – közölte Burkhard Jung, a német város főpolgármestere.
Donald Trump amerikai elnök bejelentése, miszerint 5000 amerikai katonát vonnak ki Németországból, aggodalmat kelt, és következményekkel jár a NATO egész szövetségi rendszerére nézve – jelentette ki Oana Țoiu külügyminiszter.
Az Egyesült Államok hétfőtől segítséget nyújt a Hormuzi-szorosban rekedt hajók kijuttatásában – jelentette be Donald Trump elnök.
Az Ukrajna elleni agressziós háború kezdete óta most először sértették meg robbanóanyaggal felszerelt drónokr a román légteret, és most már „egyértelmű bizonyítékok” is vannak arra, hogy Oroszország indította őket – jelentette ki Oana Țoiu.
Felfüggeszti bírói tevékenységét Magyar Péter leendő miniszterelnök húga testvére és férje kormányzati megbízatásának idejére. Ezt a Tisza Párt elnöke jelentette be. Toroczkai László, a Mi Hazánk elnöke szerint ez nepotizmus, és a diktatúra előszobája.
Donald Trump az amerikai kongresszusnak küldött pénteki levelében megszűntnek nyilvánította az Iránnal folytatott „fegyveres harcot”.
A két ország egyesülése mellett állt ki a moldovai és a román írószövetség.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!