Recep Tayyip Erdogan ajtót mutatott az évek óta fogva tartott ellenzéki érdekében felszólaló diplomatáknak
Fotó: Recep Tayyip Erdogan/Facebook
Nemkívánatos személynek minősített tíz törökországi nagykövetet a török államfő. Recep Tayyip Erdogan ezt maga jelentette be szombaton.
2021. október 24., 10:422021. október 24., 10:42
2021. október 24., 11:002021. október 24., 11:00
A nagykövetek – közöttük az Egyesült Államok, Franciaország és Németország diplomáciai képviseletének vezetője – a négy éve fogva tartott Osman Kavala üzletember pereinek „késleltetése” miatt bírálták a hét elején a török igazságszolgáltatást, és a férfi azonnali szabadon engedésére szólították fel Ankarát. Osman Kavala ellen jelenleg két törökországi eljárás zajlik, amit széles nemzetközi figyelem kísér, mert a férfi négy éve úgy ül börtönben, hogy eddig még egyszer sem találták bűnösnek.
Ugyan a törvényszék 2020 februárjában bizonyítékok hiányában felmentette őt és társait, Kavala ellen néhány órával később a 2016. július 15-i katonai puccskísérlet okán is per indult. Erdogan „arcátlanságnak” nevezte a nagykövetek közleményét, és bejelentette, hogy elrendelte a diplomaták nem kívánatos személlyé nyilvánítását. „Utasítást adtam a külügyminiszterünknek: haladéktalanul adják át a nem kívánatos személlyé nyilvánító dokumentumot a tíz nagykövetnek” – jelentette ki Erdogan a nyugat-törökországi Eskisehirben tartott nagygyűlésen mondott beszédében.
A nagyköveteket – akik között van még Hollandia, Kanada, Dánia, Svédország, Finnország, Norvégia és Új-Zéland diplomáciai képviselője is – csütörtökön kérették be a török külügyminisztériumba. Nemzetközi megfigyelők és emberi jogi szervezetek ismételten felszólították a török hatóságokat Kavala és a 2016 óta fogva tartott Selahattin Demirtas kurd politikus szabadon engedésére, arra hivatkozva, hogy politikai okok miatt tartják őket börtönben.
Az Emberi Jogok Európai Bírósága 2019-ben rendelkezett Kavala szabadlábra helyezéséről, arra hivatkozva, hogy a bebörtönzésével el akarják hallgattatni, és a vádat egyetlen bizonyíték sem támasztja alá. Osman Kavala ellen jelenleg két törökországi eljárás zajlik, amit széles nemzetközi figyelem kísér, mert a férfi négy éve úgy ül börtönben, hogy eddig még egyszer sem találták bűnösnek. Múlt hónapban az Európa Tanács, amelynek Törökország szinte a kezdetek óta a tagja, azt jelezte, hogy kötelezettségszegési eljárást indít Ankara ellen, ha nem engedi szabadon Kavalát, összhangban az Emberi Jogok Európai Bíróságának határozatával.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Az ukrajnai háború lezárását célzó, szerdán kiszivárgott amerikai béketerv ugyan teljes egészében elfogadhatatlan Kijev számára, de alapul szolgálhat egy kompromisszumos megállapodáshoz – vélekedik Bendarzsevszkij Anton elemző.
Ukrajna békéje csak az ukránok és az európaiak részvételével érhető el – jelentette ki az Európai Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselője Brüsszelben, az uniós tagállamok külügyminisztereinek tanácskozását megelőzően csütörtökön.
Donald Trump amerikai elnök aláírta azt a törvényt, amely kötelezi az igazságügyi minisztériumot (DoJ) a Jeffrey Epstein-ügy iratainak kiadására.
Egy orosz kémhajó először használt lézereket, hogy megzavarja a brit légierő pilótáit, akik a brit felségvizek közelében követték nyomon tevékenységét – közölte a védelmi miniszter szerdán.
Izrael légicsapásokat mért a Gázai övezetre miután terroristák a tűzszünet ellenére izraeli katonákra lőttek – tudatta az izraeli hadsereg szerdán este.
Az Egyesült Államok jelezte Volodimir Zelenszkij elnöknek, hogy Ukrajnának el kell fogadnia az Oroszországgal folytatott háború befejezésére irányuló keretmegállapodást, amely szerint Kijevnek fel kell adnia területeit és egyes fegyvereit.
A Romániával való kapcsolat sosem volt fontosabb, mint most – jelentette ki az Egyesült Államok bukaresti nagyköveti pozíciójára jelölt Darryl Nirenberg szerdán Washingtonban, az amerikai szenátus külügyi bizottságának meghallatásán.
A vészhelyzet esetén szükséges katonai célú szállítás hatékonyságának megnövelése érdekében az EU határok nélküli katonai mobilitási területet kíván létrehozni – jelentette be Kaja Kallas külügyi és biztonságpolitikai főképviselő Brüsszelben szerdán.
Menesztette posztjáról Ukrajna parlamentje szerdán Szvitlana Hrincsuk energetikai minisztert és hivatali elődjét, Herman Haluscsenkót, aki mostanáig az igazságügyi tárcát vezette.
Romániának körülbelül 45 napig kellene kitartania egy Oroszországgal való nagyobb fegyveres konfliktus esetén, amíg a NATO-csapatok el nem érik a területét.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!