2009. július 06., 18:452009. július 06., 18:45
A két ország diplomatái szinte az utolsó pillanatban, vasárnap késő este jutottak egyetértésre a szövegtervezetről. A mély ellentéteket jól mutatja, hogy felek a hét végén még javában alkudoztak a szövegről. Obama és Medvegyev megállapodást írt alá arról is, hogy Moszkva engedélyezi amerikai fegyverszállítmányok áthaladását orosz területen az Afganisztánban állomásozó amerikai csapatok számára. A hétfőn aláírt megállapodás értelmében az amerikai fél évi 4500 alkalommal repülhet át díjmentesen az orosz légtéren, az amerikai gépek azonban nem landolhatnak orosz területen.
Szergej Rjabkov orosz külügyminiszter-helyettes közölte, a találkozón nem született konkrét megállapodás a rakétavédelmi rakétarendszerekkel kapcsolatos együttműködésről. Ez volt az egyik legvitatottabb kérdés a csúcstalálkozó előtt a két ország között. Rjabkov elmondta: a két elnök közös közleménye szerint a felek folytatják az eszmecserét arról, hogy felújítják-e együttműködésüket a ballisztikus rakéták terjedésével kapcsolatban.
| Elutasította Barack Obama amerikai elnök azokat a vádakat, amelyek szerint a gazdasági világválságért országa lenne a felelős. Obama a moszkvai Novaja Gazeta című lap hétfői számában megjelent interjúban úgy nyilatkozott: nem a felelőst kell keresni, hanem együtt kell működni annak érdekében, hogy az országok gazdasága a helyes irányba mozduljon el. A politikus szerint a válság a pénzügyi kérdésekkel szembeni felelőtlenség kultúrájának eredménye az Egyesült Államokban, Európában és a világ többi részén, ezért véleménye szerint a felelősség korszakának kell következnie. „Egyesek azt kérik, ismerjük el, hogy a szabad piac a jólét legnagyobb forrása – de ez nem jelenti azt, hogy megfeledkezhetünk tetteink következményeiről” – fogalmazott Obama. |
Az orosz diplomata szerint ez azt jelenti, hogy továbbra is eltér a két ország értékelése arról, milyen következményekkel járnak az amerikai kormány egyes döntései, s Moszkvának változatlanul fenntartásai vannak az amerikai rakétapajzs kelet-európai kiterjesztésével kapcsolatban.
Barack Obama hétfőn érkezett Moszkvába, ahol új fejezetet akar nyitni az előző években mélypontra került kétoldalú kapcsolatokban. A vendéglátó Medvegyev úgy fogalmazott, hogy reményei szerint sikerül lezárni a kétoldalú kapcsolatok több nehéz fejezetét, s helyettük újat nyithatnak. Szerinte minden esély adott arra, hogy a csúcson „fontos és szükséges” döntéseket hozzanak a globális biztonsággal és a hadászati támadó fegyverek csökkentésével, a gazdasági gondok kezelésével kapcsolatban. Obama reményét fejezte ki, hogy építhetnek a húszak országcsoport áprilisi londoni tanácskozása alkalmával Medvegyevvel elkezdett „kitűnő párbeszédre”. Úgy vélte, hogy a két országot több dolog köti össze, mint amennyi elválasztja, s ha keményen dolgoznak a – szerda reggelig tartó – csúcson, „rendkívüli előrelépést” érhetnek el.
Az orosz-amerikai viszony eléggé megsínylette az előző amerikai elnök, George Bush kormányzásának nyolc esztendejét. Ennek fő oka a NATO Moszkva által hevesen ellenzett keleti bővítése, az amerikai rakétapajzs – Moszkva által szintén ellenzett – kelet-európai kiterjesztése, s a Nyugaton élesen bírált tavaly augusztusi orosz-grúz háború volt, amely után Oroszország független államként ismert el két grúziai szakadár régiót. Obama idén januári hivatalba lépése után Moszkva és Washington békülékeny hangnemet ütött meg. Obama kedden Vlagyimir Putyin orosz kormányfővel – Medvegyev hivatali elődjével, Oroszország „erős emberével” – folytat megbeszélést, és találkozik Mihail Gorbacsov volt szovjet államfővel, orosz ellenzéki személyiségekkel és civil szervezetek képviselőivel is, majd szerdán reggel utazik tovább Olaszországba.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Közös nyilatkozatban üdvözölte a kisebbségi törvény ukrán parlament által hétfőn elfogadott és Volodimir Zelenszkij elnök által haladéktalanul aláírt módosítását a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség és az Ukrajnai Magyar Demokrata Szövetség.
Az ukrán parlament elfogadta a nemzeti kisebbségek nyelvén folyó oktatásról szóló törvénymódosítást – jelentette hétfőn az Ukrinform hírügynökségre hivatkozva az MTI.
Donald Trump amerikai elnök a számos botrányos ügy főszereplőjévé vált athéni nagykövet, Kimberly Guilfoyle menesztését fontolgatja – közölte a CNN egy, az ügyet ismerő személyre hivatkozva.
Energetikai tűzszünet lépett életbe Ukrajan és Oroszország között – közölte a közösségi oldalán Donald Trump amerikai elnök vasárnap délután.
Meg kell őrizni az ukrajnai román tannyelvű iskolákat, és el kell kerülni azokat az intézkedéseket, amelyek hátrányosan érinthetik a román kisebbség oktatását – szögezte le a román külügyminisztérium pénteken.
Ideje, hogy Ukrajnának új elnöke legyen – jelentette ki Donald Trump amerikai elnök.
Az orosz gázolajra vonatkozó szankciók feloldása hozzájárul Oroszország Ukrajna elleni háborújának finanszírozásához – jelentette ki Kaja Kallas uniós külügyi és biztonságpolitikai főképviselője szombaton.
Váratlan húzással lepte meg a világot Donald Trump amerikai elnök: bejelentette, hogy megállapodott Vlagyimir Putyin orosz elnökkel, hogy Oroszország jelentős mennyiségű dízelüzemanyagot szállít országa és a világpiac számára.
Navi Pillay dél-afrikai jogász, az ENSZ volt emberi jogi főbiztosa és a hágai Nemzetközi Büntetőbíróság egykori bírája kapja idén a Nobel-békedíjat – jelentette be pénteken Oslóban a Norvég Nobel-bizottság.
Maia Sandu, a Moldovai Köztársaság elnöke ismételten kijelentette, hogy támogatja az egyesülést Romániával, és úgy véli, hogy egy ilyen forgatókönyv nagyobb biztonságot nyújtana országának.
Látogatottsági adatok