
Fotó: Boris Johnson/Facebook
A pénteken ismertetett legfrissebb felmérés szerint a britek többsége nem szeretné, ha Boris Johnson volt miniszterelnök visszatérne a kormányfői tisztségbe.
2022. október 21., 21:232022. október 21., 21:23
Johnson hivatali utódja, Liz Truss jelenlegi miniszterelnök csütörtökön jelentette be, hogy a távozik a kormányzó Konzervatív Párt éléről, miután az adócsökkentési programja miatt támadt hatalmas piaci felfordulás nyomán az alsóházi tory frakció jelentős része ellene fordult.
A lépés miniszterelnöki tisztségének megszűnését is jelenti, de utódja megválasztásáig Truss ellátja kormányfői teendőit.

A brit fogadóirodák a pénteki nyereménykiírásokból következtetve Rishi Sunak volt pénzügyminisztert tartják a győzelemre legesélyesebb jelöltnek a kormányzó Konzervatív Párt vezetői tisztségéért folyó versengésben.
Péntek estig csak Penny Mordaunt jelezte hivatalosan, hogy indul a Konzervatív Párt vezetői tisztségéért.
Mordaunt jelenleg az alsóház vezetője. Ez a mindenkori kormánypárt frakcióvezetőjéhez hasonlatos tisztség, betöltője az alsóházi ügymenet irányításáért felelős magas rangú kabinettag.
Sunak és Johnson péntek estig nem jelentette be hivatalosan, hogy indul-e a versengésben, de a volt kormányfő egyik közeli politikai szövetségese, Sir James Duddridge külkereskedelmi államtitkár a Sky News brit kereskedelmi hírtelevíziónak elmondta: Johnson neki már jelezte, hogy indulni kíván a Konzervatív Párt vezetői tisztségéért.
A válaszadók alig több mint negyede – 27 százalék – nyilatkozott úgy, hogy „valamennyire” vagy „nagyon” szívesen látná Johnsont ismét a kormányfői székben.
A YouGov feltette azt a kérdést is a felmérés résztvevőinek, hogy szerintük Johnson szándékosan hazudott-e a koronavírus-járvány megfékezésére korábban saját kormánya által elrendelt korlátozások megsértése ügyében, és a válaszadók 71 százaléka – köztük a Konzervatív Párt szavazóinak 50 százaléka – igennel felelt.
Johnsont – aki három évig állt a Konzervatív Párt és a kormány élén – sorozatos belpolitikai botrányok nyomán a nyáron kényszerítette távozásra a tory frakció.
A legnagyobb botrány akkor robbant ki, amikor kiderült, hogy a Downing Streeten a szigorú járványügyi korlátozások idején több partit is rendeztek, és ezeken rendszerint Johnson is jelen volt.
Johnson a parlamentben és sajtónyilatkozatokban is többször kijelentette, hogy semmiféle szabályszegés nem történt.
A korlátozások idején tartott partik ügyében azonban rendőrségi vizsgálat is indult, és ennek eredményeként a Scotland Yard összesen 126 pénzbírságot rótt ki 83 kormánytisztviselőre, köztük Boris Johnsonra.
Johnson a modern brit politikatörténetben az első olyan, hivatalban lévő miniszterelnök volt, akit törvénysértés miatt hatósági szankcióval sújtottak.

Egybehangzó, hivatalos forrásokból származó csütörtöki londoni médiaértesülések szerint a nap folyamán bejelenti lemondását Boris Johnson brit miniszterelnök, a kormányzó Konzervatív Párt vezetője.
Andrei Țărnea külügyminisztériumi szóvivő szerint eddig mintegy 5500 román állampolgár tért haza a közel-keleti konfliktus övezetéből.
Az Egyesült Államok nem fog engedni az Iránnal folytatott háborúban, amíg „az ellenséget teljesen és döntő módon meg nem győzik” – jelentette ki Pete Hegseth amerikai védelmi miniszter.
Nagy port kavartak az irodalmi Nobel-díjas Krasznahorkai Lászlónak az olasz La Repubblicának adott interjúban tett kijelentései. Az író többek közt azt mondta: „Magyarország már nem egy ország, hanem egy tébolyda, ahonnan az orvosok már elmentek”.
A világ legnagyobb olajexportőre, a szaúd-arábiai Aramco figyelmeztetett, hogy „katasztrofális következményekkel” járhat a világ olajpiacaira nézve, ha az iráni háború továbbra is megzavarja a Hormuzi-szoros átjárhatóságát.
A székely szabadság napja a szabadság és az önrendelkezés melletti kiállás napja – közölte Szili Katalin miniszterelnöki főtanácsadó kedden az MTI-vel.
A Magyarország által őrizetbe vett állami tulajdonú Oscsadbank hét alkalmazottját „fizikai és pszichológiai nyomásnak” vetették alá az őrizetben – állította Ukrajna külügyminisztériuma hétfőn.
Kedden is folytatódtak az Irán elleni amerikai és izraeli katonai csapások, az izraeli hadsereg kedden reggel a fővárost, Teheránt bombázta, miután hétfőn három másik iráni tartományban támadta a katonai infrastruktúrát.
Váratlan bejelentést tett hétfőn Donald Trump amerikai elnök, aki szerint a lezáráshoz közeledik az Irán elleni háború, miután súlyos csapást mértek a perzsa állam hadseregére.
Jelenleg nincs Európában közvetlenül fenyegető olajellátási hiány, az Európai Bizottság szerint az uniós tagállamok rendelkeznek a szükséges vészhelyzeti készletekkel. Erről Anna-Kaisa Itkonen, az uniós testület illetékes szóvivője beszélt újságíróknak.
A török védelmi minisztérium hétfőn közölte, hogy újabb iráni ballisztikus rakétát lőttek le, amikor az belépett a török légtérbe.
szóljon hozzá!