Hirdetés

Bár idén pénzt már nem tud küldeni, Washington továbbra is Ukrajna támogatására buzdít

•  Fotó: Antony Blinken/Facebook

Fotó: Antony Blinken/Facebook

Az Egyesült Államok 2024-ben is próbálja majd Ukrajna támogatása mögé állítani a világot – jelentette ki az amerikai külügyminiszter szerdán.

Hírösszefoglaló

2023. december 21., 08:342023. december 21., 08:34

Antony Blinken Washingtonban tartott évzáró sajtótájékoztatóján úgy fogalmazott, hogy Ukrajna támogatásával szeretnék a továbbiakban is demonstrálni azt, hogy az orosz agresszió stratégiai hiba volt és Vlagyimir Putyin nem volt képes elérni célját, Ukrajna eltörlését a térképről.

Az amerikai miniszter nehéz évként értékelte 2023-at a harcmezőn Ukrajna számára, ugyanakkor eredménynek mondta a Fekete-tengeren elért ukrán katonai sikert, valamint azt, hogy Ukrajna képes volt szállítási folyosót nyitni gabonája és egyéb termékei exportja előtt a világ számára.

Hirdetés

Azt is kijelentette, hogy Ukrajna sikere szempontjából a nemzetközi támogatás kritikusan fontos,

és egyben felszólította az amerikai Kongresszust, hogy fogadja el Joe Biden elnök részben Ukrajna támogatásának finanszírozásáról szóló költségvetési kérését.

A terhek közös megosztásának legjobb példájaként jellemezte az Egyesült Államok és Európa között Ukrajna segítését, amire Antony Blinken szerint Európa 110 milliárd dollárt fordított, miközben az Egyesült Államok 70 milliárdot.

Hozzátette, hogy

az Egyesült Államok által felajánlott támogatás 90 százaléka belföldön hasznosult új munkahelyek, amerikai vállalkozásokhoz érkező bevételek formájában, valamint az amerikai hadiipar erősödésének révén.

Az amerikai diplomácia vezetője az elmúlt év eredményeként Oroszországot katonai, gazdasági és diplomáciai értelemben gyengébbnek, miközben a NATO-t nagyobbnak és erősebbnek nevezte.

A következő év átfogó amerikai diplomáciai céljával kapcsolatban Antony Blinken úgy fogalmazott, hogy

„továbbra is vállt vállnak vetve állunk azokkal, akik osztják a mi elképzelésünket egy szabad, nyitott, sikeres és biztonságos világról”.

Eközben Volodimir Fityo, az ukrán szárazföldi erők tájékoztatási részlegének vezetője szerdán az RBK-Ukrajina hírportálnak adott interjújában arról beszélt:

a katonai szolgálatra kötelezettek nemrégiben elindított elektronikus nyilvántartása hamarosan lehetővé teszi annak nyomon követését, hogy egy személy hol dolgozik és fizet adót, ez pedig megkönnyíti a behívók kézbesítését.

A tisztségviselő kifejtette, hogy már működik a katonai szolgálatra kötelezettek Oberih elnevezésű elektronikus nyilvántartása, amely azonban még nincs szinkronban más állami nyilvántartásokkal. Kiemelte, hogy amint a vonatkozó törvényjavaslatot elfogadja a parlament, ez a lista összekapcsolódik más állami nyilvántartásokkal.

„Így látni fogjuk például, hogy egy állampolgárt Kijevben regisztráltak, de most Lvivben dolgozik, mert a fizetése utáni személyi jövedelemadóját az adóhivatal ottani kirendeltségének fizeti be” – magyarázta.

A hadsereg a kérdéses személynek munkát adó vállalat tulajdonosához fordulhat majd azzal, hogy az alkalmazott hadköteles,

ezért mozgósítás miatt meg kell jelennie a területileg illetékes toborzóközpontban. Ezután a vállalkozás vezetője tartozik majd felelősséggel azért, hogy az alkalmazottja megjelenjen a toborzóirodán – tette hozzá a szárazföldi erők parancsnokságának képviselője.

Fityo kiemelte: ennek az új rendszernek köszönhetően

megszűnik az az eddigi gyakorlat, hogy sportklubokban, éttermekben vagy éppen egy útellenőrző ponton adják át a hadköteleseknek a felszólítást a toborzóirodában történő megjelenésre, mivel a lakhelyén nem tudták neki a behívót kézbesíteni.

„Nagyon nagy humánerőforrás kell jelenleg az értesítések eljuttatásához a katonai szolgálatra kötelezettekhez. Az orosz propaganda is sokat ártott ebben a témában, ami miatt a férfiak egy bizonyos kategóriája fél megjelenni a toborzóközpontban. Az orosz propaganda ugyanis azt a hiedelmet keltette, hogy onnan rögvest a frontra viszik az embereket harcolni” – magyarázta a tisztségviselő.

Több tucatnyi drónnal támadták Ukrajnát az oroszok

Újabb éjszakai támadást intézett Ukrajna ellen Oroszországtól: az agresszor 35 iráni gyártmányú Sahíd kamikázedrónt használt, amelyek közül 34-et lelőttek – közölték ukrán illetékesek.
A támadások hullámokban történtek az éjszaka folyamán, és a megszállt Krímben található Csaudából, az Azovi-tenger keleti partján fekvő Primorszk-Ahtarszkból és Kurszkból, az Ukrajna északi határához közeli orosz városból indultak – közölte az ukrán légierő a Telegram üzenetküldő szolgáltatáson.
A 35 drónból harmincnégyet lelőttek – közölte a forrás, amely se áldozatokról, se károkról nem számolt be.
Oroszország szinte minden éjjel drón- és rakétacsapásokat indít Ukrajna ellen.
Kijev azzal vádolja a Kremlt, hogy terrorizálni akarja a polgári lakosságot, és tönkre akarja tenni az energetikai infrastruktúrát, hogy a tavalyi télhez hasonlóan sötétségbe és hidegbe taszíthassa a lakosságot.

Hirdetés
szóljon hozzá! Hozzászólások

Hírlevél

Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!

Hirdetés
Hirdetés

A rovat további cikkei

2026. szeptember 17., csütörtök

Négy napig működhetett egy új román nyelvű osztály Ukrajnában, aztán gyorsan bezáratták

Vizsgálatot indít a román külügyminisztérium, miután kiderült: az Ukrajna Odesszai régiójában található Kartal (Orlivka) településen a megnyitása után szinte azonnal bezártak egy román nyelvű első osztályt.

Négy napig működhetett egy új román nyelvű osztály Ukrajnában, aztán gyorsan bezáratták
Hirdetés
2026. szeptember 17., csütörtök

EU vagy Egyesült Államok? A külügyminiszter elmondta, melyiket választja Románia

Románia nem akar választani az Európai Unió és az Egyesült Államok között, mindkettővel jó kapcsolatot szeretne – jelentette ki Oana Țoiu külügyminiszter.

EU vagy Egyesült Államok? A külügyminiszter elmondta, melyiket választja Románia
2026. szeptember 16., szerda

Drasztikus korlátozások körvonalazódnak a kiskorúak közösségimédia-használatát illetően

Tizenöt éves kor alatt nem lehet saját közösségi médiás fiókjuk a kiskorúaknak – derült ki abból a gyermekvédelmi javaslatcsomagból, amit szerdán mutattak be Brüsszelben.

Drasztikus korlátozások körvonalazódnak a kiskorúak közösségimédia-használatát illetően
2026. szeptember 16., szerda

Óriási összegeket emésztett eddig fel az iráni háború, és még messze a vége. De mekkora kárt okozott Romániának?

Az Irán ellen folyó, hat hónapja tartó amerikai háború eddig 38 milliárd dollárba került, és ez az összeg várhatóan havonta 3 milliárd dollárral fog emelkedni – jelentette kedden a washingtoni Kongresszus független költségvetési szakértője.

Óriási összegeket emésztett eddig fel az iráni háború, és még messze a vége. De mekkora kárt okozott Romániának?
Hirdetés
2026. szeptember 16., szerda

Erősebb, függetlenebb Európát vizionál Ursula von der Leyen, szó esett a magyarországi választásokról is

Erősebb, függetlenebb Európa formálódik, amely a korábbinál jobban képes megvédeni magát, és ez az az Európa, melyre büszkék lehetünk – jelentette ki Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke Strasbourgban szerdán.

Erősebb, függetlenebb Európát vizionál Ursula von der Leyen, szó esett a magyarországi választásokról is
2026. szeptember 15., kedd

Az ukrajnai vagy az iráni háború okoz nagyobb problémát a világ üzemanyag-ellátásában?

Donald Trump amerikai elnök hétfőn azt állította, hogy Ukrajna és Oroszország megállapodott az „energetikai célpontok” elleni támadások leállításáról, miközben világszerte tovább emelkednek az üzemanyagárak.

Az ukrajnai vagy az iráni háború okoz nagyobb problémát a világ üzemanyag-ellátásában?
2026. szeptember 15., kedd

Távozik Szász Jenő a Nemzetstratégiai Kutatóintézet éléről

Benyújtotta felmondását Szász Jenő, a Nemzetstratégiai Kutatóintézet elnöke – jelentette be Tarr Zoltán társadalmi kapcsolatokért és kultúráért felelős miniszter kedden a Facebook-oldalán.

Távozik Szász Jenő a Nemzetstratégiai Kutatóintézet éléről
Hirdetés
2026. szeptember 15., kedd

Tarr Zoltán kirúgta Schmidt Máriát, ideiglenesen bezár a Terror Háza Múzeum

Tarr Zoltán társadalmi kapcsolatokért és kultúráért felelős miniszter kedd reggel a Facebook-oldalán jelentette be, hogy kirúgta Schmidt Máriát, a Terror Háza Múzeum főigazgatóját, és ideiglenesen be is zárják az intézményt a látogatók előtt.

Tarr Zoltán kirúgta Schmidt Máriát, ideiglenesen bezár a Terror Háza Múzeum
2026. szeptember 14., hétfő

„A Westminster ideje a végéhez közeledik”: saját kezükbe vennék sorsukat a skótok, a walesiek és az észak-írországiak

Skócia, Wales és Észak-Írország miniszterelnöke szerint a végéhez közeledik a brit fennhatóság országaik felett.

„A Westminster ideje a végéhez közeledik”: saját kezükbe vennék sorsukat a skótok, a walesiek és az észak-írországiak
2026. szeptember 14., hétfő

Magyar Péter alkotmányozásról, új választójogi törvényről, illetve az „erős” parlamenti nyelvezetről is beszélt a közmédiában

A készülő új alkotmányról és a választójogi törvényről is beszélt egyebek mellett Magyar Péter miniszterelnök hétfő reggel a Kossuth rádió Felkelő című műsorában.

Magyar Péter alkotmányozásról, új választójogi törvényről, illetve az „erős” parlamenti nyelvezetről is beszélt a közmédiában
Hirdetés
Hirdetés