Háborús állapotok. Az orozok rakétákkal lőtték Kijevet, Ukrajna szerint mindegyiket sikerült lelőni
Fotó: Videófelvétel
Oroszország augusztusban már harmadik alkalommal lőtte ballisztikus rakétákkal Kijevet, előzetes adatok szerint mindegyiket lelőtte az ukrán légvédelem – közölte vasárnap az ukrán főváros katonai közigazgatása.
2024. augusztus 18., 15:122024. augusztus 18., 15:12
„Ez már a harmadik ballisztikus rakétacsapás augusztusban a főváros ellen, pontosan hat napos időközökkel minden egyes támadás között” – ismertette Szerhij Popko, a kijevi katonai közigazgatás vezetője Telegram-oldalán.
Popko szerint
Hozzátette, hogy az ukrán légvédelem több orosz drónt is megsemmisített.
A kijevi katonai közigazgatás vezetője szerint egyelőre nincsenek értesülések esetleges károkról, vagy áldozatokról.
A kezdeti támadást követően két órával ismét légiriadót rendeltek el a főváros térségében, illetve Ukrajna központi és északkeleti régióiban.
Eközben
A Rosztovi terület kormányzója, Vaszilij Golubjov az MTI szerint arról számolt be, hogy az egyik megsemmisített drón roncsai miatt dízelolaj kapott lángra egy üzem raktárában, de személyi sérülés nem történt. Az orosz rendvédelmi szervekhez közeli Baza Telegram-csatorna beszámolója szerint egy rosztovi olajlerakatban keletkeztek károk.
Egy orosz légvédelmi rakétaüteg Marsz (Mars) fedőnevű parancsnoka
Az orosz védelmi tárca közzétett vasárnap reggel egy videófelvételt egy állítólagos ukrán hadifogolyról. Az Olekszandr Makijevszkij, az ukrán nemzeti gárda egyik tagjaként bemutatott férfi arról beszélt, hogy az ukrán erők parancsnoksága azzal fenyegeti a katonákat, hogy Grad rakéta-sorozatvetőkkel mér csapást rájuk, ha megpróbálnak visszavonulni.
„Amikor a srácok, hogy életüket mentsék, el akarták hagyni állásaikat és visszavonulni, nekik egyenesen megmondták, hogy ebben az esetben Gradból kilőtt kazettás lőszerrel mérnek rájuk csapást, aztán pedig mindent a háború számlájára írnak” – állította a férfi a felvételen.
Ugyanakkor az ukrán légierő vasárnap azt közölte:
A csapás a jelek szerint egy, a Szejm folyón átívelő hidat vett célba Zvannoje falu közelében, mintegy 15 kilométerre északra az ukrán határtól.
„Újabb híd omlott le. A légierő továbbra is precíziós légi bombázással fosztja meg az ellenséget logisztikai képességeitől” – közölte Mikola Olescsuk, az ukrán légierő parancsnoka a Telegram üzenetküldő alkalmazáson közzétett közleményében.
Egy valószínűleg drónról készült videót tett közzé, amelyen egy hatalmas robbanás szaggatja szét a hidat.
Észak-Korea terrorcselekménynek nevezte az oroszországi ukrán betörést
Észak-Korea elítélte és az Egyesült Államok, illetve a Nyugat támogatta megbocsáthatatlan terrorcselekménynek nevezte az ukrán csapatok oroszországi betörését – közölte vasárnap a KCNA állami hírügynökség az észak-koreai külügyminisztérium állásfoglalását idézve.
Phenjan egyben leszögezte, hogy kiáll a szuverenitását védő Oroszország mellett. A KCNA szerint az ukrán betörés az Egyesült Államok oroszellenes konfrontatív politikájának eredménye, amely a harmadik világháború szélére sodorja a helyzetet. Hozzátette, hogy az Egyesült Államok „csillagászati” összegekbe kerülő halálos fegyverzettel látta el Volodimir Zelenszkij ukrán elnököt.
„Megbocsáthatatlan agresszióként, illetve terrorcselekményként határozottan elítéljük az Egyesült Államok és a Nyugat irányítása alatt álló Zelenszkij-bábrezsim orosz terület elleni támadását” – húzta alá az észak-koreai diplomáciai tárca.
Phenjan az utóbbi egy évben jelentősen kiépítette kapcsolatait Moszkvával. Vlagyimir Putyin orosz elnök és Kim Dzsongün észak-koreai vezető júniusban átfogó stratégiai és partnerségi megállapodást írt alá Phenjanban. Az egyezmény rendelkezik arról is, hogy katonai segítséget nyújtanak egymásnak, ha országaik közül valamelyiket támadás éri vagy hadiállapotba kerül.
Dél-Korea, Ukrajna és az Egyesült Államok is azzal vádolja Észak-Koreát, hogy tüzérségi lőszerekkel és rakétákkal látja el Oroszországot. Moszkva és Phenjan is tagadta ezeket a vádakat.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Dánia és Grönland nyitott az együttműködésre az Egyesült Államokkal az 1951-es védelmi megállapodásuk továbbfejlesztése érdekében – jelentette ki Mette Frederiksen dán miniszterelnök Brüsszelben csütörtökön.
Elutasította az Európai Bizottság ellen benyújtott bizalmatlansági indítványt az Európai Parlament csütörtökön. A javaslatot 165 képviselő támogatta, 390-en ellene szavaztak, 10-en tartózkodtak.
A bukaresti ukrán nagykövetség hangsúlyozza, hogy a tavaly június 18-án elfogadott új ukrán állampolgársági törvény értelmében az ukrán állampolgárok más országok állampolgárságát is megszerezhetik, amelyeknek listáját az ukrán kormány hagyja jóvá.
Megalakult csütörtökön Davosban a Donald Trump amerikai elnök kezdeményezésére életre hívott Béketanács.
Háromnapos sztrájkot hirdetett a spanyol mozdonyvezetők szakszervezete (Semaf) szerdán az elmúlt napok halálos vasúti szerencsétlenségei miatt, követelve a biztonság garantálását a dél-európai ország teljes vasúti hálózatán.
Donald Trump amerikai elnök szerdán bejelentette, hogy Svájcban találkozik Volodimir Zelenszkij ukrán elnökkel, hozzátéve, hogy szerinte Zelenszkij és Vlagyimir Putyin orosz elnök most olyan ponton vannak, ahol meg tudnak állapodni a háború befejezéséről.
Nem lépnek életbe február elsejétől a Grönlanddal kapcsolatos vita miatt kilátásba helyezett amerikai importvámok nyolc európai országgal szemben – jelentette ki szerda este Donald Trump amerikai elnök.
Az összesen 33 romániai európai parlamenti képviselő közül 16-an támogatták azt a határozattervezetet, amely szerint az Európai Unió Bíróságához küldik véleményezésre az Európai Unió és a Mercosur-országok közötti kereskedelmi megállapodást.
Közvetlen tárgyalásokat akar kezdeményezni Grönland megszerzéséről Donald Trump amerikai elnök, aki szerdán a davosi Világgazdasági Fórumon a Dániához tartozó területtel kapcsolatos vitáról is beszélt felszólalásában.
Románia az Egyesült Államok fontos partnere, de vannak olyan elvek, amelyektől nem tekinthetünk el, nevezetesen, hogy egy ország területe csak az adott nép akaratával kerülhet át egy másikhoz” – jelentette ki Oana Ţoiu román külügyminiszter.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!