
Háborús állapotok. Az orozok rakétákkal lőtték Kijevet, Ukrajna szerint mindegyiket sikerült lelőni
Fotó: Videófelvétel
Oroszország augusztusban már harmadik alkalommal lőtte ballisztikus rakétákkal Kijevet, előzetes adatok szerint mindegyiket lelőtte az ukrán légvédelem – közölte vasárnap az ukrán főváros katonai közigazgatása.
2024. augusztus 18., 15:122024. augusztus 18., 15:12
„Ez már a harmadik ballisztikus rakétacsapás augusztusban a főváros ellen, pontosan hat napos időközökkel minden egyes támadás között” – ismertette Szerhij Popko, a kijevi katonai közigazgatás vezetője Telegram-oldalán.
Popko szerint
Hozzátette, hogy az ukrán légvédelem több orosz drónt is megsemmisített.
A kijevi katonai közigazgatás vezetője szerint egyelőre nincsenek értesülések esetleges károkról, vagy áldozatokról.
A kezdeti támadást követően két órával ismét légiriadót rendeltek el a főváros térségében, illetve Ukrajna központi és északkeleti régióiban.
Eközben
A Rosztovi terület kormányzója, Vaszilij Golubjov az MTI szerint arról számolt be, hogy az egyik megsemmisített drón roncsai miatt dízelolaj kapott lángra egy üzem raktárában, de személyi sérülés nem történt. Az orosz rendvédelmi szervekhez közeli Baza Telegram-csatorna beszámolója szerint egy rosztovi olajlerakatban keletkeztek károk.
Egy orosz légvédelmi rakétaüteg Marsz (Mars) fedőnevű parancsnoka
Az orosz védelmi tárca közzétett vasárnap reggel egy videófelvételt egy állítólagos ukrán hadifogolyról. Az Olekszandr Makijevszkij, az ukrán nemzeti gárda egyik tagjaként bemutatott férfi arról beszélt, hogy az ukrán erők parancsnoksága azzal fenyegeti a katonákat, hogy Grad rakéta-sorozatvetőkkel mér csapást rájuk, ha megpróbálnak visszavonulni.
„Amikor a srácok, hogy életüket mentsék, el akarták hagyni állásaikat és visszavonulni, nekik egyenesen megmondták, hogy ebben az esetben Gradból kilőtt kazettás lőszerrel mérnek rájuk csapást, aztán pedig mindent a háború számlájára írnak” – állította a férfi a felvételen.
Ugyanakkor az ukrán légierő vasárnap azt közölte:
A csapás a jelek szerint egy, a Szejm folyón átívelő hidat vett célba Zvannoje falu közelében, mintegy 15 kilométerre északra az ukrán határtól.
„Újabb híd omlott le. A légierő továbbra is precíziós légi bombázással fosztja meg az ellenséget logisztikai képességeitől” – közölte Mikola Olescsuk, az ukrán légierő parancsnoka a Telegram üzenetküldő alkalmazáson közzétett közleményében.
Egy valószínűleg drónról készült videót tett közzé, amelyen egy hatalmas robbanás szaggatja szét a hidat.
Észak-Korea terrorcselekménynek nevezte az oroszországi ukrán betörést
Észak-Korea elítélte és az Egyesült Államok, illetve a Nyugat támogatta megbocsáthatatlan terrorcselekménynek nevezte az ukrán csapatok oroszországi betörését – közölte vasárnap a KCNA állami hírügynökség az észak-koreai külügyminisztérium állásfoglalását idézve.
Phenjan egyben leszögezte, hogy kiáll a szuverenitását védő Oroszország mellett. A KCNA szerint az ukrán betörés az Egyesült Államok oroszellenes konfrontatív politikájának eredménye, amely a harmadik világháború szélére sodorja a helyzetet. Hozzátette, hogy az Egyesült Államok „csillagászati” összegekbe kerülő halálos fegyverzettel látta el Volodimir Zelenszkij ukrán elnököt.
„Megbocsáthatatlan agresszióként, illetve terrorcselekményként határozottan elítéljük az Egyesült Államok és a Nyugat irányítása alatt álló Zelenszkij-bábrezsim orosz terület elleni támadását” – húzta alá az észak-koreai diplomáciai tárca.
Phenjan az utóbbi egy évben jelentősen kiépítette kapcsolatait Moszkvával. Vlagyimir Putyin orosz elnök és Kim Dzsongün észak-koreai vezető júniusban átfogó stratégiai és partnerségi megállapodást írt alá Phenjanban. Az egyezmény rendelkezik arról is, hogy katonai segítséget nyújtanak egymásnak, ha országaik közül valamelyiket támadás éri vagy hadiállapotba kerül.
Dél-Korea, Ukrajna és az Egyesült Államok is azzal vádolja Észak-Koreát, hogy tüzérségi lőszerekkel és rakétákkal látja el Oroszországot. Moszkva és Phenjan is tagadta ezeket a vádakat.
Az iráni konfliktus rövid távon kedvezhet Oroszországnak a magasabb energiaárak és a Nyugat megosztott figyelme miatt, de komoly gazdasági és geopolitikai kockázatokat is hordoz, mivel a Hormuzi-szoros körüli zavarok az egész világgazdaságot érinthetik.
Kézzelfogható eredménye van annak, hogy az utóbbi években erősödött a Románia és Magyarország közötti konstruktív együttműködés – jelenttette ki Tánczos Barna, miután Budapesten tárgyalt Szijjártó Péterrel.
Bukarestbe érkezett csütörtökön Volodimir Zelenszkij ukrán elnök, hogy stratégiai partnerségről szóló megállapodást írjon alá Nicușor Dan román államfővel.
Mivel újabb támadások érik a Perzsa-öbölben közlekedő hajókat és a régió energiaipari létesítményeit, a Nemzetközi Energiaügynökség (IEA) csütörtökön kijelentette, hogy a közel-keleti háború „a globális olajpiac történetének legnagyobb ellátási zavarát” okozza.
Komolyan kell venni a változtatás felkínált lehetőségét: a rendszerváltást képviselő, jelentős erők is indulnak a választáson, egy rendszerváltás pedig a nemzetpolitika megváltoztatását is jelentené – hangsúlyozta Orbán Viktor miniszterelnök.
Kirill Dmitrijev, a Kreml küldöttje szerdán Floridában tárgyalt Donald Trump amerikai elnök képviselőivel – jelentette be Steve Witkoff különmegbízott.
Orbán Viktor miniszterelnök levélben fordul a határon túli magyarokhoz, arra kérve, hogy vegyenek részt az április 12-i országgyűlési választáson.
Miközben Irán az olajszállító hajók és olajlétesítmények elleni támadások révén próbálja energiaválságba taszítani a világot, Donald Trump amerikai elnök közölte: a Nemzetközi Energia Ügynökség koordinálja mintegy 400 millió hordó kőolaj felszabadítását.
Egy Pryamy TV nevű Youtube-csatornára felkerült videóban Hrihorij Omelcsenko ukrán politikus, korábbi képviselő és az Ukrán Biztonsági Szolgálat volt tisztje Orbán Viktort és családját fenyegette.
Stratégiai baklövés lenne a visszatérés az orosz fosszilis tüzelőanyagokhoz, ugyanis még függőbbé, sebezhetőbbé és gyengébbé tenné az Európai Uniót – jelentette ki az Európai Bizottság elnöke Strasbourgban szerdán.
szóljon hozzá!