Ő lesz a befutó? Olaf Scholz szerint az SPD-nek kell kormányt alakítania a választások nyomán
Fotó: Olaf Scholz/Facebook
Azoknak a pártoknak kell megalakítaniuk Németország következő kormányát, amelyek megerősödve kerültek ki a szövetségi parlamenti (Bundestag-) választásból – jelentette ki a Német Szociáldemokrata Párt (SPD) kancellárjelöltje hétfőn Berlinben.
2021. szeptember 28., 10:252021. szeptember 28., 10:25
Olaf Scholz az SPD vezető testületeinek tanácskozása után tartott tájékoztatóján az MTI beszámolója szerint kiemelte: a vasárnapi Bundestag-választás nyertesei a szociáldemokraták, a Zöldek és a liberális Szabad Demokrata Párt (FDP), ezért ennek a három pártnak kell kormányt alakítania, méghozzá a választás győztese, az SPD vezetésével.
A CDU/CSU a szoros eredményre hivatkozva mégis a kormányalakítás szándékával vág neki az új törvényhozási ciklusnak. A Zöldek 14,8, az FDP 11,5, a CDU/CSU-tól jobbra álló Alternatíva Németországnak 10,3, az SPD-től balra álló Baloldal párt pedig 4,9 százalékon végzett.
A Német Szociáldemokrata Párt (SPD) kapta a legtöbb szavazatot a németországi szövetségi parlamenti (Bundestag-) választáson a hétfőn kora reggel közölt hivatalos előzetes végeredmény szerint.
Deák Dániel, a budapesti XXI. Század Intézet vezető elemzője szerint Olaf Scholz, a szociáldemokraták jelöltje kap lehetőséget egy új kormány megalakítására, de még nem teljesen biztos, hogy tényleg ő lesz az új német kancellár.
2017-ben fél év után azonban mégis belementek, és létrehozták a nagykoalíciót, így erre most is van lehetőség. Ellenkező esetben hárompárti koalícióra lesz szükség, ami még sosem volt Németországban. Ebben az esetben várakozás szerint a Zöldek és az FDP lesz majd a mérleg nyelve, akik azonban igen különbözőek: az FDP inkább a jobboldal, míg a Zöldek inkább a baloldal felé hajlanak. De mindkét nagypárt felé nyitottak, a választás éjszakáján minden opciót nyitva hagytak a vezetőik.
Lehetséges koalíciók a nagykoalíció mellett: a „Jamaika-koalíció” (CDU/CSU, Zöldek, FDP, a CDU első reakciójában Paul Ziemiak pártfőtitkár ezt a variációt támogatta), a „lámpa-koalíció” (SPD, Zöldek, FDP)” – írta Facebook-oldalán közzétett elemzésében Deák Dániel.
Azzal kapcsolatban, hogy a német választás milyen hatással lesz Magyarországra, Mráz Ágoston Sámuel, a budapesti Nézőpont Intézet igazgatója azt mondta: ha Armin Laschet lesz a kancellár, jó és pragmatikus kapcsolatra lehet számítani, Olaf Scholz ugyanakkor kancellárként még a választási kampányban is részt vehet, támogatva a magyar baloldali jelöltet.
Radu Magdin elemző és politikai tanácsadó a Libertatea hírportálnak nyilatkozva azt mondta, tizenhat év után nehéz megváltoztatni a Merkel-modellt, így az új koalíció megalakulása után egy ideig mindenképpen egyfajta folytonosságra lehet számítani Németország külpolitikájában.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Az ukrán parlament elfogadta a nemzeti kisebbségek nyelvén folyó oktatásról szóló törvénymódosítást – jelentette hétfőn az Ukrinform hírügynökségre hivatkozva az MTI.
Donald Trump amerikai elnök a számos botrányos ügy főszereplőjévé vált athéni nagykövet, Kimberly Guilfoyle menesztését fontolgatja – közölte a CNN egy, az ügyet ismerő személyre hivatkozva.
Energetikai tűzszünet lépett életbe Ukrajan és Oroszország között – közölte a közösségi oldalán Donald Trump amerikai elnök vasárnap délután.
Meg kell őrizni az ukrajnai román tannyelvű iskolákat, és el kell kerülni azokat az intézkedéseket, amelyek hátrányosan érinthetik a román kisebbség oktatását – szögezte le a román külügyminisztérium pénteken.
Ideje, hogy Ukrajnának új elnöke legyen – jelentette ki Donald Trump amerikai elnök.
Az orosz gázolajra vonatkozó szankciók feloldása hozzájárul Oroszország Ukrajna elleni háborújának finanszírozásához – jelentette ki Kaja Kallas uniós külügyi és biztonságpolitikai főképviselője szombaton.
Váratlan húzással lepte meg a világot Donald Trump amerikai elnök: bejelentette, hogy megállapodott Vlagyimir Putyin orosz elnökkel, hogy Oroszország jelentős mennyiségű dízelüzemanyagot szállít országa és a világpiac számára.
Navi Pillay dél-afrikai jogász, az ENSZ volt emberi jogi főbiztosa és a hágai Nemzetközi Büntetőbíróság egykori bírája kapja idén a Nobel-békedíjat – jelentette be pénteken Oslóban a Norvég Nobel-bizottság.
Maia Sandu, a Moldovai Köztársaság elnöke ismételten kijelentette, hogy támogatja az egyesülést Romániával, és úgy véli, hogy egy ilyen forgatókönyv nagyobb biztonságot nyújtana országának.
Oroszország ukrajnai háborúja veszélyes patthelyzetbe jutott, de az Egyesült Államok továbbra is minden erőfeszítést megtesz egy olyan megállapodás elérése érdekében, amely véget vet a konfliktusnak – jelentette ki Marco Rubio amerikai külügyminiszter.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!