
Baka András, a Tisza Párt köztársaságielnök-jelöltje, a Legfelsőbb Bíróság volt elnöke az államfőválasztáson az Országgyűlés rendkívüli plenáris ülésén
Fotó: MTI/Szigetváry Zsolt
Az Országgyűlés keddi, rendkívüli ülésén köztársasági elnökké választotta a Tisza által jelölt Baka Andrást, a Legfelsőbb Bíróság volt elnökét. Az ellenzéki pártok elutasítják a volt főbírót, a Fidesz és a KDNP frakciója előzetesen azt közölte, hogy a választásban és az államfő beiktatásán nem vesz részt. A Mi Hazánk azt jelezte, hogy Baka András köztársasági elnöki beiktatásától távol maradnak.
2026. augusztus 11., 16:162026. augusztus 11., 16:16
2026. augusztus 11., 16:232026. augusztus 11., 16:23
A keddi országgyűlési titkos szavazáson 146 érvényes voks érkezett, 140 igen és 6 nem, utóbbiak minden valószínűség szerint a Mi Hazánk részéről.
Baka András a választás eredményének kihirdetését követő nyolcadik napon lép államfői hivatalába.
Mint ismeretes, a Tisza országgyűlési képviselőcsoportja szombaton titkos vokssal döntött arról, hogy Baka András államfőjelöltségét támogatja. A döntést a Facebookon bejelentő Magyar Péter miniszterelnök közölte:
Baka András méltó arra, hogy megtestesítse az egész magyar nemzet egységét, és hogy betöltse a köztársasági elnöki pozíciót – tette hozzá.

A Tisza-frakció kezdeményezte, hogy a parlament jövő kedden válassza meg Magyarország új köztársasági elnökét.
A Tisza képviselőcsoportja minimum tíz emberrel egyeztetett az államfőjelöltségről, a szombati frakcióülésre már csak három név maradt és a frakció végül elsöprő többséggel szavazta meg Baka András jelölését. Erről újságírói kérdésre beszélt az MTI szerint Hallerné Nagy Anikó (Tisza), az Országgyűlés házelnöki feladatait ellátó alelnöke hétfőn a Parlamentben.
Hallerné Nagy Anikó nem akart arról nyilatkozni, hogy a három jelölt között volt-e nő, ahogy arról sem, hogy mind a három jelölt jogász volt-e.
Baka András (középen) Bujdosó Andrea és Magyar Péter társaságában
Fotó: Magyar Péter/Facebook
Az alelnök úgy fogalmazott, hogy Baka András volt az egyik „kiváló jelölt a nagyon-nagyon sok jó” jelölt közül. A Legfelsőbb Bíróság volt elnöke kiváló szaktekintély, mind emberi előéletét, mind pedig szakmai múltját tekintve fantasztikusan jó jelölt – emelte ki. Baka András személye garancia arra, hogy az alkotmányozási folyamatban az ország érdekeit szem előtt tartva, nem pedig a pártok érdekeit figyelembe véve fog munkálkodni, és meg tudja testesíteni azt a nemzetegyesítő erőt, amit mindig is elvártunk egy köztársasági elnöktől – fogalmazott.
Polgár Judit is egy fantasztikus jelölt lett volna, de egyrészt nem vállalta el a felkérést, másrészt pedig nagyobb igény és nagyobb elvárás volt arra a társadalom részéről, hogy egy jogász szaktekintély kísérje végig ezt a folyamatot – fogalmazott.
Az alelnök ugyanakkor teljesen más eljárásnak nevezte Baka Andrásnak Legfelsőbb Bíróság éléről és Sulyok Tamásnak a köztársasági elnöki pozícióból való elmozdítását. Hozzátette, hogy Sulyok Tamás maga írta alá az alaptörvény 17. módosítását, amivel július 20-án 0 órakor megszűnt a mandátuma.

Közösségi oldalán Polgár Judit azt írta, élete megtiszteltetésének tartja a kezdeményezők felkérést, rendkívül hálás érte, de nem vállalja.
A 42 tagú Fidesz-frakció egyedül, illetve közösen a 8 tagú KDNP-frakcióval is jelölhetett volna államfőt, de mindkét képviselőcsoport azt közölte, hogy nem vesznek részt az új köztársasági elnök megválasztásában, mert illegitimnek tartják Sulyok Tamás államfő eltávolítását. A Mi Hazánk július végén azt közölte, hogy Tóth Máté energiajogászt javasolja a köztársasági elnöki tisztségre, a párt hattagú parlamenti frakciója ugyanakkor egyedül hivatalos jelölést nem tudott tenni.
Az ellenzéki pártok ugyanakkor előre jelezték, hogy elutasítják a volt főbírót.
Bóka János, a Fidesz frakcióvezetője már korábban a Tisza-többség leendő bábjának nevezte Baka Andrást.
– közölte ugyanakkor kedden a Fidesz-frakció az MTI-vel, jelezve még a voksolás előtt: a Fidesz és a KDNP képviselői a választásban és beiktatáson nem vesznek részt.
Azt írták: Sulyok Tamás megbízatását a Tisza „önkényesen és illegitim módon szüntette meg”, ezért az új államfő megválasztása szintén illegitim.
A Fidesz és a KDNP frakciója a keddi eljáráshoz „nem asszisztál, a választásban és beiktatáson nem veszünk részt” – emelték ki. Úgy fogalmaztak,
„Baka András személyében is alkalmatlan arra, hogy a nemzet egységét megtestesítse, megválasztása nemcsak illegitim, hanem 1956 örökségének és a 2006-os rendőri brutalitás áldozatainak súlyos megcsúfolása” – értékeltek a közleményben.
Magyar Péter és Ruff Bálint már korábban egyeztetett Baka Andrással
Fotó: Facebook/Péter Magyar
Rétvári Bence, a KDNP frakcióvezetője eközben a napokban a Fidesszel szembeni bosszúállással vádolta meg Baka Andrást. Keddi felszólalásában pedig kifejtette:
A Tisza azt ígérte, hogy nem egypárti köztársaság elnöke lesz Magyarországnak, hanem egy széleskörű támogatottsággal rendelkező államfője, mégis egypárti köztársasági elnököt választanak – mondta.
Arról is beszélt, hogy bár a Tisza széleskörű egyeztetést ígért, a jelöltek nevét sem lehetett megismerni, és az is ritkaság, hogy „a köztársasági elnök-jelöltet eldugják a nyilvánosság elől”, úgy döntenek róla, hogy előbb elfogadja a Tisza, és utána tudják majd meg tőle, hogy egyáltalán milyen tevékenységet várhatnak tőle.
A képviselő azt is mondta: azt ígérte a Tisza, hogy egy politikától távoli köztársasági elnök lesz, ehhez képest a leendő államfő a parlamenti patkóban ült országgyűlési képviselőként. Pár hete még azt bizonygatta Magyar Péter, hogy nem szükséges, hogy jogász legyen az államfő, most viszont azt emeli ki, hogy egy nemzetközi téren is elismert jogász lesz a köztársasági elnök – magyarázta.
Rétvári Bence azt is kifogásolta, hogy az államfőnek a nemzet egységét kéne kifejeznie, de Baka András volt az, aki a tatai sortűz vezénylő karhatalmistája ügyében azokkal a bírókkal szavazott, akik megsemmisítették a magyar bíróságok teljes eljárását és végül nem ítélték el azt az embert, aki 1956. október 26-án Tatán sortüzet vezényelt és maga is rálőtt a forradalmárokra. 1956 hetvenedik évfordulóján az az ember akar majd kezet fogni az 56-os túlélőkkel és hősökkel, aki nem a forradalom oldalára állt, ezért nem testesíti meg a magyar nemzet egységét – jelentette ki.
Toroczkai László, a Mi Hazánk Mozgalom elnöke, parlamenti frakcióvezetője is úgy vélekedett a napokban, hogy Baka Andrást elmúlt időszakban tett nyilatkozatai alkalmatlanná teszik az államfői tisztségre. Az ellenzéki politikus az X-en közzétett bejegyzésében pikánsnak nevezte a jelölést, mondván, hogy a jogtudós korábban pontosan az olyan diktatórikus, személyre szabott, visszamenőleges hatályú jogalkotás ellen lépett fel, „amelyet most csúcsra járat a Tisza Párt”.
A politikus „elképesztő színtársulatként” beszélt a kormányoldalról, kijelenve, politikai támadást csináltak a roma holokauszt ügyéből, miközben olyan embert jelöltek a legfőbb közjogi méltóságra, aki történelmi, emberiesség elleni bűnök „hóhérainak” tettét mentegette, relativizálta és a 2006-os „politikait terror” áldozataitól megtagadta a jóvátételt.
A Mi Hazánk vezetője hiányolta a kiválasztás során a széles körű társadalmi egyeztetést, majd kijelentette, nem Baka András a legalkalmasabb köztársaságielnök-jelölt, arra hivatkozva, hogy nemrégiben még a Tisza frakcióvezetője is Polgár Juditot nevezte az optimális személynek a posztra. Kifogásolta, hogy miközben az Alkotmánybíróság tagjainál hetvenéves életkori határt vezettek be, a 73 éves Baka Andrást jelölték államfőnek.

Sulyok Tamás köztársasági elnök a feladatra való alkalmatlanságról tett tanúbizonyságot azzal, hogy bejelentette: aláírja az Alaptörvény 17. módosítását – vélekedett Török Gábor elemző szombaton.
Az alkotmányerejű törvénykezés nem tette lehetővé, hogy a volt főbíró magyar bíróság előtt keressen jogorvoslatot, ezért a strasbourgi Emberi Jogok Európai Bíróságához (EJEB) fordult. Az EJEB 2016-ban jogerősen elmarasztalta Magyarországot. Kimondta, hogy a magyar hatóságok megsértették Baka András véleménynyilvánítási szabadsághoz fűződő jogát. A volt főbírót az ítélet szerint emberi jogi jogsérelem érte azzal is, hogy jogszabállyal idő előtt mozdították el állásából.
Zár alá vették Seszták Miklós volt nemzeti fejlesztési miniszter házát és autószalonját, az intézkedést több mint kilencmilliárd forint erejéig rendelték el – írta az MTI szombaton.
A Moody's hitelminősítő elismeri a magyarországi gazdaságpolitikai fordulat kézzelfogható eredményeit azzal, hogy két éve változatlan kilátását most stabilra javította – állapította meg Kármán András pénzügyminiszter péntek esti Facebook-bejegyzésében.
Bekérette pénteken az orosz külügyminisztérium Románia moszkvai nagykövetét, Cristian Istratét, és tiltakozó jegyzéket adott át neki amiatt, hogy Bukarest nem adott vízumot a taekwondo Európa-bajnokságra készülő kiskorú orosz sportolóknak.
Nem osztották fel újra a világot, ugyanakkor megpróbálják a folyamatokat a szájuk íze szerint alakítani, mindezt úgy, hogy közben az érdekeik számos ponton ellentétesek – így foglalható össze a sencseni találkozó lényege.
Oroszország elfogadhatónak tartja azt az elképzelést, hogy Ukrajna számára a NATO 5. cikkelye alapján biztonsági garanciákat nyújtsanak – jelentette ki Donald Trump amerikai elnök különmegbízottja, Jared Kushner.
Románia szándéka, hogy 2027-ben további hozzájárulást nyújtson Ukrajna finanszírozásához és felfegyverzéséhez – jelentette ki Nicușor Dan államelnök csütörtökön Berlinben.
Nem csitul a romániai bevándorlók szociális segélyeivel kapcsolatos visszaélések miatt kirobbant botrány Németországban: már Friedrich Merz kancellár Kereszténydemokrata Uniójának politikusai is a támogatások csökkentését pedzegetik.
Európa ellen hibrid háború zajlik, a Fekete-tenger térsége, így a Neptun Deep gázmező is veszélyessé vált, Románia három módon is próbál védekezni – jelentette ki Nicuşor Dan román államfő csütörtökön.
A világ újbóli érdekszférákra osztását vagy a nagyhatalmak közötti feszültségek csökkentését hozza el a Donald Trump amerikai, Hszi Csin-ping kínai és Vlagyimir Putyin orosz elnök közötti csütörtöki kínai csúcstalálkozó?
Az Európai Bizottság 45 milliárd eurós hitelkeret létrehozását javasolja Ukrajna 2027-es pénzügyi és katonai szükségleteinek fedezésére – jelentette be Ursula von der Leyen, a testület elnöke szerdán Brüsszelben.
szóljon hozzá!