Fotó: British Enciklopédia
Franciaország, Ukrajna, Észtország, Lettország és Litvánia megdöbbenését fejezte ki, miután Kína párizsi nagykövete megkérdőjelezte a volt szovjet államok – közöttük Ukrajna – szuverenitását.
2023. április 23., 19:592023. április 23., 19:59
2023. április 23., 20:202023. április 23., 20:20
Lu Sa-je nagykövet a francia televízióban pénteken arra kérdésre válaszolva, hogy mi az álláspontja a Krím hovatartozásáról, kijelentette, hogy történelmileg Oroszország része volt, és Nyikita Hruscsov volt szovjet vezető ajándékozta Ukrajnának. „Ezeknek a volt szovjet országoknak jelenleg nincsen nemzetközi jogállásuk, mert semmilyen nemzetközi megállapodás nem rögzíti a szuverén státusukat” – tette hozzá Lu Sa-je.
„Ami Ukrajnát illeti, az egész nemzetközi közösség, Kína is elismerte az 1991-es határaival, beleértve a Krímet” – szögezte le a francia külügyminisztérium egyik szóvivője. A szóvivő hozzátette: Kínának tisztáznia kell, hogy az interjúban elhangzottak az álláspontját tükrözik-e vagy sem.
A három balti állam és Ukrajna, amelyek korábban a Szovjetunióhoz tartoztak, a párizsi állásfoglaláshoz hasonlóan reagáltak. „Furcsa hallani a Krím történelmének abszurd változatát egy olyan ország képviselőjétől, amely kényes az ezeréves történelmével kapcsolatosan” – írta a Twitteren Mihajlo Podoljak ukrán elnöki tanácsadó. „Ha valaki fontos politikai szereplő akar lenni, nem ismételheti papagáj módjára az orosz kívülállók propagandáját” – tette hozzá.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Oroszország nem fogja „befagyasztani” az ukrajnai katonai műveleteket anélkül, hogy a háború „mélyebb okait” kezelné – jelentette ki Mihail Galuzin külügyminiszter-helyettes.
Az Egyesült Államok védelmi minisztériuma arra szólította fel az amerikai katonai beszállítókat, hogy fokozzák a fegyvergyártást, mivel az iráni háború folytatódásával egyre nagyobb az aggodalom a készletek kimerülése miatt.
A román védelmi minisztérium szombaton közölte, hogy a hadsereg radarfelderítő rendszerei nem észleltek Románia légteréből Bulgária felé tartó drónt.
Baka Andrást, a Legfelsőbb Bíróság korábbi elnökét jelöli köztársasági elnöknek a Tisza Párt parlamenti frakciója.
A legfrissebb amerikai hírszerzési értékelések szerint Vlagyimir Putyin orosz elnök a következő néhány évben korlátozott támadást indíthat egy NATO-tagállam ellen, hogy próbára tegye a katonai szövetség elszántságát.
Kémkedéssel gyanúsított román állampolgárt tartóztattak le Németországban a rheinei Szövetségi Bíróság által kiadott elfogatóparancs alapján – jelentette be a román külügyminisztérium.
Az Iránnal folytatott, hónapokig tartó háború után bizonyos lőszerek készletei „szűkösebbek” lettek, de az Egyesült Államoknak vannak más, kevésbé fejlett fegyvertípusai is, amelyekkel szükség esetén folytathatják a harcot – ismerte el Donald Trump.
Oroszország nem hívja vissza konzultációra romániai nagykövetét, azonban egy orosz diplomata bukaresti hatóságok általi kiutasítására „megfelelő válasz” fog érkezni.
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök a nemzetbiztonsági tanács szerdai ülésén megerősítette: partnereitől elutasító választ kapott arra a kérésére, hogy biztosítsanak további légvédelmi eszközöket ballisztikus rakéták ellen.
A Tisza-frakció kezdeményezte, hogy a parlament jövő kedden válassza meg Magyarország új köztársasági elnökét.
Látogatottsági adatok
1 hozzászólás