
Fotó: Presidency.ro
A Bukaresti Kilencek (B9) államfői varsói csúcstalálkozójukon nyilatkozatot fogadtak el, amely szerint a NATO-nak a déli és a keleti irányból érkező veszélyekre egyaránt szolidárisan kell reagálnia - közölte Andrzej Duda lengyel elnök pénteken Varsóban, a találkozó alkalmával szervezett sajtóértekezleten.
2018. június 08., 17:072018. június 08., 17:07
2018. június 08., 17:122018. június 08., 17:12
A csúcs másik házigazdájával, Klaus Johannis román elnökkel közösen megtartott sajtóértekezleten Duda elmondta: a júliusi brüsszeli NATO-csúcson előterjesztik a Bukaresti Kilencek (a V4 országai, a három balti ország, Románia és Bulgária - B9) nyilatkozatát, amely szerint
Duda szerint a varsói találkozó résztvevőinek nyilatkozata a továbbra is megoldatlan ukrajnai fegyveres konfliktusról is említést tesz, valamint a közel-keleti helyzetről is.
A NATO keleti szárnyának államait tömörítő csoport egysége iránt tudakoló újságírói kérdésre válaszolva Duda leszögezte: a B9 országainak álláspontja a "legfontosabb biztonsági témában egyezik, hasonló észrevételeik és ötleteik vannak". Úgy látta: a B9-ek közös álláspontja hozzájárul az észak-atlanti szövetség egységéhez, megkönnyíti a brüsszeli csúcsot megelőző vitát, valamint az ott folytatandó tárgyalásokat is.
Beszámolt róla, hogy a pénteki csúcstalálkozón a B9-ek főleg a NATO júliusi brüsszeli csúcstalálkozójának témáiról, a B9-ek sajátos hozzájárulásáról tanácskoztak, a biztonságról folytatott megbeszélést pedig az Európai Unió és a NATO közötti, egymást kiegészítő együttműködésre is kiterjesztették, amire Johannis szerint egyre nagyobb szükség van a jelenlegi fenyegetések dinamikája és változatossága közepette. Hozzátette:
A B9 első államfői találkozóját 2015 novemberében tartották meg Bukarestben, a NATO csapatainak a három balti országba, Lengyelországba és Romániába való telepítéséről döntő, 2016. júliusi varsói NATO-csúcstalálkozót megelőzően.
A pénteki varsói B9 államfői találkozó a második, Magyarországot Áder János köztársasági elnök képviseli rajta.
Donald Trump az amerikai kongresszusnak küldött pénteki levelében megszűntnek nyilvánította az Iránnal folytatott „fegyveres harcot”.
A két ország egyesülése mellett állt ki a moldovai és a román írószövetség.
Donald Trump amerikai elnök csütörtökön jelezte, hogy fontolóra veszi az amerikai csapatok részleges kivonását Olaszországból és Spanyolországból, nem sokkal azután, hogy Németország kapcsán is felvetette a létszámcsökkentés lehetőségét.
Megszűnt Szili Katalin Kárpát-medencei autonómiatörekvésekért felelős miniszterelnöki főtanácsadói jogviszonya április 30-i hatállyal.
Négy román állampolgár is tartózkodott az egyik, Irán által a Hormuzi-szorosban elfoglalt teherhajó fedélzetén – közölte csütörtökön a bukaresti külügyminisztérium.
Donald Trump szerint akár hamarosan lehet megoldás az ukrajnai háború lezárására – az amerikai elnök erről egy fehér házi eseményen beszélt, miután bejelentette, hogy hosszan beszélt telefonon Vlagyimir Putyin orosz elnökkel szerdán.
Hamarosan érkeznek az európai uniós források Magyarországra – közölte Magyar Péter leendő miniszterelnök, miután egyeztetett Ursula von der Leyennel, az Európai Bizottság elnökével szerdán Brüsszelben.
A választással a 16 évig tartó nemzeti kormányzás korszaka lezárult, egy új időszak, a liberális kormányzás és a nemzeti ellenzék időszaka kezdődik – írta Orbán Viktor a Fidesz tagjainak küldött levélben.
Románia bármikor készen áll az egyesülésre, ha a Moldovai Köztársaság polgárai ezt kívánják, és ha többség támogatja ezt a tervet – jelentette ki Nicuşor Dan román államfő.
Borvendég Zsuzsanna, a Mi Hazánk Mozgalom európai parlamenti képviselője keddi felszólalásában élesen bírálta az Európai Parlament kisebbségvédelmi és vallásszabadsággal kapcsolatos gyakorlatát.
szóljon hozzá!