
Fotó: Presidency.ro
A Bukaresti Kilencek (B9) államfői varsói csúcstalálkozójukon nyilatkozatot fogadtak el, amely szerint a NATO-nak a déli és a keleti irányból érkező veszélyekre egyaránt szolidárisan kell reagálnia - közölte Andrzej Duda lengyel elnök pénteken Varsóban, a találkozó alkalmával szervezett sajtóértekezleten.
2018. június 08., 17:072018. június 08., 17:07
2018. június 08., 17:122018. június 08., 17:12
A csúcs másik házigazdájával, Klaus Johannis román elnökkel közösen megtartott sajtóértekezleten Duda elmondta: a júliusi brüsszeli NATO-csúcson előterjesztik a Bukaresti Kilencek (a V4 országai, a három balti ország, Románia és Bulgária - B9) nyilatkozatát, amely szerint
Duda szerint a varsói találkozó résztvevőinek nyilatkozata a továbbra is megoldatlan ukrajnai fegyveres konfliktusról is említést tesz, valamint a közel-keleti helyzetről is.
A NATO keleti szárnyának államait tömörítő csoport egysége iránt tudakoló újságírói kérdésre válaszolva Duda leszögezte: a B9 országainak álláspontja a "legfontosabb biztonsági témában egyezik, hasonló észrevételeik és ötleteik vannak". Úgy látta: a B9-ek közös álláspontja hozzájárul az észak-atlanti szövetség egységéhez, megkönnyíti a brüsszeli csúcsot megelőző vitát, valamint az ott folytatandó tárgyalásokat is.
Beszámolt róla, hogy a pénteki csúcstalálkozón a B9-ek főleg a NATO júliusi brüsszeli csúcstalálkozójának témáiról, a B9-ek sajátos hozzájárulásáról tanácskoztak, a biztonságról folytatott megbeszélést pedig az Európai Unió és a NATO közötti, egymást kiegészítő együttműködésre is kiterjesztették, amire Johannis szerint egyre nagyobb szükség van a jelenlegi fenyegetések dinamikája és változatossága közepette. Hozzátette:
A B9 első államfői találkozóját 2015 novemberében tartották meg Bukarestben, a NATO csapatainak a három balti országba, Lengyelországba és Romániába való telepítéséről döntő, 2016. júliusi varsói NATO-csúcstalálkozót megelőzően.
A pénteki varsói B9 államfői találkozó a második, Magyarországot Áder János köztársasági elnök képviseli rajta.
„Minden határon túlmegy, hogy Volodimir Zelenszkij ukrán elnök gyakorlatilag halálosan megfenyegette Orbán Viktor kormányfőt. Magyarországot azonban nem lehet zsarolni, akárhogyan is fenyegetőznek” – jelentette ki Szijjártó Péter csütörtökön Sopronban.
A nemzetközi humanitárius jog súlyos megsértésének minősül, hogy Oroszország átadott két ukrán hadifoglyot Magyarországnak – jelentette ki a hadifoglyokkal való bánásmód kérdéseivel foglalkozó ukrajnai koordinációs törzs csütörtökön kiadott közleményében.
Tizenöt év szabadságvesztésre ítéltek Oroszországban egy román állampolgárt Ukrajna javára történő kémkedés miatt.
Az azerbajdzsáni külügyminisztérium szerint két civil megsérült egy csütörtöki iráni dróntámadásban az országban.
Irán Forradalmi Gárdája csütörtökön bejelentette, hogy a Hormuzi-szoros csak az Egyesült Államok, Izrael, Európa és más nyugati szövetségesek hajói előtt van lezárva.
Az ukrán külügyminisztérium szerdán este bekérette a magyar ügyvivőt, miután Moszkva átadott Magyarországnak két, magyar–ukrán kettős állampolgárságú hadifoglyot, akiket az ukrán hadseregbe soroztak be.
Csütörtök már a hatodik nap szombat óta, hogy az Egyesült Államok és Izrael légi csapásokat mér iráni katonai célpontokra és az ország vezetői ellen.
Magyarország energiaellátásának biztonságáról egyeztet Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter szerdán Moszkvában Vlagyimir Putyinnal annak érdekében, hogy a krízis ellenére is rendelkezésre álljon a szükséges kőolaj- és földgázmennyisé.
Elhalasztják Ali Hámenei ajatollah, Irán legfőbb vezetőjének szerda estére tervezett teheráni temetését – közölte az iráni az állami televízió. Közben a Financial Times részleteket között az ajatollah elleni akció hátteréről.
Hazatelepítő repülőjárat indul szerdán Egyiptomból Romániába, 174 olyan utassal a fedélzetén, akik az iráni háború, illetve az abból kiterjedt közel-keleti konfliktus miatt hagyják el a térséget – nyilatkozta szerdán a román külügyminisztérium szóvivője.
szóljon hozzá!