Az EB nem kíván állást foglalni Sólyom László kitiltása kapcsán

Arra az újságírói kérdésre, hogy van-e jogszabály az EU-ban a tagállamok közti ilyen konfliktus esetére, a szóvivő azt válaszolta, hogy nincs semmilyen specifikus előírás.
Arra a kérdésre, hogy a szabad mozgást biztosító schengeni övezettel miként egyeztethető össze egy államfői határátlépés megtiltása, a szóvivő nem adott érdemi választ: megismételte, hogy az esetet a két tagállam ügyének tekintik.

Korábban a brüsszeli svéd EU-képviselet sajtótanácsosa azt mondta, hogy a misszióra nem érkezett magyar felvetés az ügyben. Azt azonban nem zárta ki, hogy a magyar fél közvetlenül a stockholmi külügyminisztériumhoz fordult. Jelenleg Svédország látja el az EU-tagállamok kormányait képviselő Tanács soros elnöki tisztét. Szlovák sajtójelentésekre hivatkozó brüsszeli médiabeszámoló szerint a svéd miniszterelnök és a német kancellár előzetesen azt tanácsolta Sólyom Lászlónak, hogy halassza el Szlovákiába tervezett útját.

A német kormány közben arra biztatta Magyarországot és Szlovákiát, hogy párbeszéd útján oldják meg kétoldalú problémáikat. Balázs Péter magyar külügyminiszter arra hívta fel a figyelmet, hogy hiányoznak az Európai Unióban azok a normák, amelyek megakadályoznák, hogy egy közjogi méltóság ne léphessen át bármikor szabadon egy szomszéd országba. A külügyminiszter szerint az Európai Parlamentben „a szabályozás igényével” kell felvetni a kérdést, hogy ilyen többé ne fordulhasson elő.

„Csorba esett Magyarország becsületén, nem engedték át az államelnököt, ezt azért helyére kell tenni mind a kétoldalú, mind a sokoldalú kapcsolatokban. És én egy picit tovább is gondolkodom, mert az Európai Unióban olyan normák hiányoznak, amik ezt megakadályoznák” – jelentette ki „Az Európai Unión belül ilyen incidenseknek nem szabad előfordulniuk. Soha többé nem szabad előfordulnia annak, hogy bármelyik közjogi méltóság ne léphessen át szabadon egy szomszéd országba” – hangsúlyozta és hozzátette: elfogadhatatlan a szlovák fél lépése, és rossz a jogalap, amire hivatkoznak.

Arra a kérdésre, hogy Magyarország mit tesz ebben a helyzetben, kifejtette: „amellett, hogy tisztázzuk Szlovákiával kétoldalú megbeszéléseken, én már tájékoztattam az Európai Unió miniszteri tanácsát, annak is az elnökét”, és Magyarország azt szeretné, ha az Európai Unió tagállamai tudnák, mi történt. És – mint mondta – „szabad a pálya az Európai Parlamentben”, ahol fel lehet vetni a kérdést. A külügy tegnap bekérette a szlovák nagykövetet, és jegyzékben tiltakozott. A Köztársasági Elnöki Hivatal közben azt vizsgálja, milyen lépések lennének célszerűek a szlovák–magyar kapcsolatokban államfői szinten.