Az agrártámogatások kiegyensúlyozását ígérte Dacian Cioloș

A román jelölt kiállt az agrártámogatások rendszerének folytatása, illetve a magas uniós mezőgazdasági költségvetés megtartása mellett (utóbbiról vita folyik az EU-tagországok között). Legfőbb célkitűzésének azt nevezte, hogy biztossá és fenntarthatóvá váljanak a mezőgazdaságból származó jövedelmek mind a gazdák, mind a tagállamok számára. Úgy vélte, ehhez korszerűsíteni kell a mezőgazdaságot.

Cioloș külön hangsúlyozta a helyi piacok jelentőségét a nemzeti termékek értékesítésére, és jelezte, hogy ennek érdekében lehet még módosítani a jelenlegi szabályokon.

A jelenleg leginkább fókuszban lévő tejpiaci kérdést illetően a leendő biztos értésre adta, nem kívánja visszafordítani a kvótarendszer felszámolásáról született döntést, de versenypolitikai kollégájával együtt \"új mechanizmusok\" kidolgozásába kezd majd a kereslet-kínálat egyensúlyának megteremtése érdekében.

A brüsszeli meghallgatáson a magyar EP-képviselők közül Morvai Krisztina (Jobbik) úgy vélte, hogy az új tagországok termelői mélyebb válságban vannak a régiekéinél. Arról kérdezte a biztost, mit kíván tenni különösen a kisgazdák érdekében. Válaszában a román biztos hangoztatta, hogy ennek a rétegnek külön figyelmet kíván szentelni munkájában, és kitér helyzetükre a jövőbeni agrárpolitika alapjairól az év végén tervezett bizottsági állásfoglalás is.

Tabajdi Csaba (MSZP) azt kérdezte, hogyan tudnak szembenézni az uniós gazdák az egyre növekvő stabilitáshiánnyal a piacokon. Szerinte ennek érdekében uniós jogszabályokra épülő \"biztonsági háló\" megteremtésére lenne szükség. Cioloș szerint a zöldség- és gyümölcságazatban már létező minta alapján létre lehetne hozni egy pénzalapot, hogy beavatkozhassanak azokban az ágazatokban, ahol nagy az áringadozás.

Utalt a magyar szocialista képviselő a nagy értékesítési láncok termelőkkel szembeni \"túlhatalmára\" is. Cioloș úgy vélte, a gazdálkodók és az áruházak közötti viszonyt tárgyalásos módon, szerződésalapú rendszer kiépítésével lehetne rendezni. Állami beavatkozásra nem gondol ezen a téren.

Glattfelder Béla (Fidesz) elégedettségét fejezte ki a jelölt több elképzelésével kapcsolatban, így a közös agrárpolitika újraállamosításának elutasításával, a KAP értékeinek megőrzésével, illetve azzal a törekvéssel, hogy az uniós termelők ne kerüljenek hátrányba az unión kívüli országok gazdáival szemben a szigorú állatjóléti és környezetvédelmi előírások miatt.

José Manuel Durao Barrosót, a következő Európai Bizottság elnökét korábban a háttérben bírálatok érték, hogy az agrártárcát annak a román biztosnak szánja, akinek hazájában korábban voltak gondok az uniós támogatások hiba nélküli felhasználásával. Cioloș most értésre adta, hogy nagyon szigorú lesz a források felhasználásának tisztességességét és szabályosságát illetően, illetve az ellenőrzésben.