
Pavlo Klimkin ukrán külügyminiszter
Fotó: Mfa.gov.ua
Pavlo Klimkin ukrán külügyminiszter kijelentette pénteken, hogy Magyarország az ukrán parlament által csütörtökön elfogadott nyelvtörvényt bírálva szándékosan élezi a viszonyt Ukrajnával.
2019. április 26., 22:212019. április 26., 22:21
2019. április 26., 22:222019. április 26., 22:22
„Úgy gondolom, hogy magyar partnereink szándékosan a konfrontációt választották” – jelentette ki egy kijevi sajtótájékoztatón az ukrán miniszter a Jevropejszka Pravda hírportál szerint. Hozzátette, hogy beszélni kíván erről Szijjártó Péter külügyminiszterrel Brüsszelben, a NATO keleti partnerségi programjának két hét múlva esedékes miniszteri szintű értekezletén.
Klimkin megjegyezte, hogy minden további lépést a törvény teljesítésében az ukrán kormány fog meghatározni. Kiemelte, hogy most nyilvános munkának kell kezdődnie arról, miként hajtják végre a jogszabályt. A miniszter hangsúlyozta továbbá, hogy Ukrajnában külön törvényt kell még elfogadni a kisebbségi nyelvhasználatról.
„Segítenünk kell állampolgárainkat. Nem akarjuk, hogy a magyarok vagy a románok kevésbé magyarok vagy románok legyenek. Ők a mi politikai nemzetünkhöz tartoznak, joguk van az anyanyelvi oktatáshoz, de egyben lehetőséget is kell kapniuk arra, hogy valódi esélyük legyen megtanulni ukránul” – fejtette ki Klimkin.
Az ukrán parlament csütörtökön az elégséges 226 szavazatot bőven meghaladó, 278 képviselő támogatásával fogadta el a nyelvtörvényként emlegetett, az ukrán mint államnyelv működésének biztosításáról szóló törvényjavaslatot, amely ellen a közelmúltban hevesen tiltakoztak a kárpátaljai magyar szervezetek, mert szerintük felszámolja a kisebbségek valamennyi eddigi nyelvi jogát. A jogszabály a magánbeszélgetéseket és a vallási szertartásokat kivéve gyakorlatilag mindenhol kötelezővé teszi az ukrán nyelv használatát, az ukrán nyelv, illetve a szabályok megsértéséért pedig jogi felelősségre vonást helyez kilátásba.
Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter csütörtökön a közmédiának nyilatkozva elfogadhatatlannak nevezte a nyelvtörvényt, amely szavai szerint Petro Porosenko távozófélben lévő ukrán elnök szellemiségét idézi, aki magyarellenes politikát folytatott.
A két ország egyesülése mellett állt ki a moldovai és a román írószövetség.
Donald Trump amerikai elnök csütörtökön jelezte, hogy fontolóra veszi az amerikai csapatok részleges kivonását Olaszországból és Spanyolországból, nem sokkal azután, hogy Németország kapcsán is felvetette a létszámcsökkentés lehetőségét.
Megszűnt Szili Katalin Kárpát-medencei autonómiatörekvésekért felelős miniszterelnöki főtanácsadói jogviszonya április 30-i hatállyal.
Négy román állampolgár is tartózkodott az egyik, Irán által a Hormuzi-szorosban elfoglalt teherhajó fedélzetén – közölte csütörtökön a bukaresti külügyminisztérium.
Donald Trump szerint akár hamarosan lehet megoldás az ukrajnai háború lezárására – az amerikai elnök erről egy fehér házi eseményen beszélt, miután bejelentette, hogy hosszan beszélt telefonon Vlagyimir Putyin orosz elnökkel szerdán.
Hamarosan érkeznek az európai uniós források Magyarországra – közölte Magyar Péter leendő miniszterelnök, miután egyeztetett Ursula von der Leyennel, az Európai Bizottság elnökével szerdán Brüsszelben.
A választással a 16 évig tartó nemzeti kormányzás korszaka lezárult, egy új időszak, a liberális kormányzás és a nemzeti ellenzék időszaka kezdődik – írta Orbán Viktor a Fidesz tagjainak küldött levélben.
Románia bármikor készen áll az egyesülésre, ha a Moldovai Köztársaság polgárai ezt kívánják, és ha többség támogatja ezt a tervet – jelentette ki Nicuşor Dan román államfő.
Borvendég Zsuzsanna, a Mi Hazánk Mozgalom európai parlamenti képviselője keddi felszólalásában élesen bírálta az Európai Parlament kisebbségvédelmi és vallásszabadsággal kapcsolatos gyakorlatát.
Az Egyesült Arab Emírségek kilép a Kőolajexportáló Országok Szervezetéből (OPEC), valamint az OPEC+ -ból is – közölte kedden az emírségek energiaügyi minisztere.
szóljon hozzá!