
Képünk illusztráció
Fotó: Presidency.ro
Az ukrán erők eltalálták az egyik legnagyobb orosz katonai bázist az ország keleti részében, Zaporizzsja megyében lévő Melitopolban – közölte vasárnap Ivan Fedorov, az orosz megszállás alatti város polgármestere.
2022. augusztus 28., 17:222022. augusztus 28., 17:22
A városvezető szavai szerint a megsemmisült orosz támaszpont az Avtokolorit autó-, traktor- és mezőgazdasági gépgyártáshoz szükséges színes öntöttvasat előállító üzem területén állt.
Fedorov beszámolt még arról is, hogy Melitopol közelében, Mirnij településen az ukrán hadsereg megsemmisített egy épületet, amelyben a térség Ukrajnától való elszakadásáról szóló „népszavazást” készítették elő.
Az ukrajnai atomerőműveket üzemeltető Enerhoatom vállalat vasárnapi közleményében arra figyelmeztetett, hogy ha valamilyen súlyos baleset történne a zaporizzsjai atomerőműnek akár egy energiablokkjában is, a sugárfelhő nemcsak Ukrajna déli részére, de Oroszország déli, délnyugati területeire is kiterjedne. Ezt az augusztus 29-re előrejelzett széljárás alapján számították ki.
Dmitro Zsivickij, az északkeleti Szumi megye kormányzója a Telegram üzenetküldő alkalmazáson arról adott hírt, hogy a régiót ért szombati orosz támadásokban két polgári lakos sérült meg, egy falunak pedig a teljes infrastruktúrája károsodott.
Az ukrán vezérkar vasárnap reggeli harctéri helyzetjelentésében azt írta, hogy az ukrán katonák a Donyec-medencében az orosz erők offenzíváját három irányban verték vissza: Szlovjanszk, Avgyijivka és Bahmut felé.
Ezt különösen az Oroszország által Ukrajnától még 2014-ben önkényesen elcsatolt Krím félszigeten véghezvitt robbantássorozat bizonyítja.
Ez az „ellenállás operatív koncepciója” (Resistance Operating Concept/ROC), amelyet az Egyesült Államok a NATO-val és más szövetségeseivel együtt dolgozott ki 2013-ban, miután Oroszország 2008-ban háborút vívott Grúziával. A CNN megjegyzi, hogy eleinte csak Észtország, Litvánia és Lengyelország fejezte ki lelkesedését, de a Krím 2014-es orosz megszállása után, amely Ukrajnát és a Nyugatot is megdöbbentette, gyorsan megnőtt az érdeklődés a módszer iránt.
A CNN szerint ugyanakkor az ellenállásban nemcsak az ukrán hadsereg, hanem az ország polgári lakossága is részt vesz. Az ország kormányzata erőszakos cselekményekre hívhatja fel a lakosságot, mint például Molotov-koktélok használatára, szándékos gyújtogatásra és ellenséges járművek szabotálására. Ezen túlmenően széles körű üzenetküldő kampányra buzdíthat az ellenséges üzenetek terjedésének megakadályozása és a lakosság összetartásának megőrzése érdekében.
vagy éppen kóbor állatokat megmentő ukrán katonákról készült felvételek – mutatott rá az amerikai televízió. A CNN megjegyezte: „szándékosan vagy sem, ez az ellenállás részévé vált, lehetővé téve Ukrajnának, hogy a maga javára alakítsa a nyugati média címlapjait, és minél emberségesebb képet fessen az ukrán hadsereg tagjairól”.
A CNN kiemelte, hogy az ellenállás élén Volodimir Zelenszkij ukrán elnök áll, aki késő esti beszédeivel és gyakori nemzetközi szereplésével nem hagyja, hogy a világ megfeledkezzen az ukrajnai háborúról. Frontlátogatásaival is foglalkozik a világsajtó, ezzel szemben viszont Vlagyimir Putyin orosz elnököt ritkán lehet látni „a Kremlen vagy Szocsin kívül”. Az üzenetek özöne pedig külföldi támogatási hullámot váltott ki, és egyre több fegyver- és lőszerutánpótlást kap Ukrajna – vélekedett a CNN.
Mark Schwartz nyugalmazott altábornagy – aki a módszer kidolgozása idején az Európai Különleges Műveleti Parancsnokságot vezette – a CNN-nek azt mondta, hogy az ukránok minden erőforrás mellett időnként néhány meglehetősen szokatlan eszközt használnak az orosz fegyveres erők aláaknázására. „Egyszerűen elképesztő látni, hogy a hihetetlen számú halálos áldozat és a súlyos veszteségek ellenére az ellenállásra való eltökéltségük nem lankad” – emelte ki Schwartz.
Kevin Stringer nyugalmazott ezredes, aki a módszert kifejlesztő csapatot vezette, kifejezte meggyőződését, hogy a közelmúltban a Krím félszigeten végrehajtott robbantássorozatok jellemzői ennek a harcmodornak a használatát mutatják.
Befejeződtek Abu-Dzabiban az Oroszország, Ukrajna és az Egyesült Államok képviselői közötti, pénteken kezdődött tárgyalások a csaknem négy éve tartó ukrajnai háború lezárásáról – számoltak be nyugati, orosz és ukrán híradások szombaton.
Rendkívüli téli vihar béníthatja meg az Egyesült Államok nagy részét a hétvégén. Számos államban veszélyállapotot hirdettek, miközben a sarkvidéki eredetű hideg levegő havazással, jéggel éri el Amerika déli és keleti térségeit.
Az Egyesült Államok hivatalosan is kilépett az Egészségügyi Világszervezetből (WHO). Közel nyolc évtized után végleg megszakadt az együttműködés Washington és a WHO között.
Az ukrajnai rendezés fontos feltétele, hogy az ukrán fegyveres erőknek el kell hagyniuk a Donyec-medence területét – jelentette ki Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője pénteken újságíróknak.
A moldovaiakon múlik Románia és Moldova egyesülése – hangsúlyozta Nicușor Dan román államfő a közelmúltban ismét a közbeszéd tárgyává vált téma kapcsán.
Davosban tegnap Zelenszkij elnök elvetette a sulykot – írta Orbán Viktor miniszterelnök pénteken a Facebook-oldalán.
Donald Trump amerikai elnök csütörtökön visszavonta Kanada meghívását a globális konfliktusok megoldását célzó Béketanácsba. Trump a Truth Social közösségi oldalon Mark Carney kanadai miniszterelnöknek címzett üzenetében tudatta ezt.
Dánia és Grönland teljes mértékben élvezi az Európai Unió támogatását, és a két területet érintő kérdésekben kizárólag Dánia és Grönland jogosult dönteni – jelentette ki António Costa péntek hajnalban Brüsszelben.
Tartós béke csak a területi kérdések megoldása esetén lehetséges – jelentette be Oroszország azt követően, hogy csütörtökön késő este Vlagyimir Putyin elnök három amerikai küldöttel tárgyalt Moszkvában az ukrajnai helyzetről.
Dánia és Grönland nyitott az együttműködésre az Egyesült Államokkal az 1951-es védelmi megállapodásuk továbbfejlesztése érdekében – jelentette ki Mette Frederiksen dán miniszterelnök Brüsszelben csütörtökön.
szóljon hozzá!