Fotó: Ukrán elnöki hivatal
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök kedden leszögezte, hogy az őshonos népek után az országában élő nemzeti kisebbségekről is lesz törvény, de mivel nem tetszik neki ez a kifejezés, várhatóan az előterjesztésben „nemzeti közösségeknek” fogják őket nevezni.
2021. július 13., 20:502021. július 13., 20:50
Az ukrán államfő erről az újságíróknak beszélt egy humanitárius kérdésekkel foglalkozó fórumon – számolt be az Ukrajinszka Pravda hírportál.
„Jelenleg aktívan zajlik az Ukrajna nemzeti közösségeiről szóló törvény kidolgozása. Nem kisebbségek, hanem közösségek! Mert Ukrajnában egyetlen nemzetiség sem érezheti magát kisebbségnek, kevésbé fontosnak, kevésbé védettnek vagy kevésbé boldognak. Senki sem lehet kisebbségben, mert mindannyian Ukrajna állampolgárai vagyunk” – hangoztatta Zelenszkij, kiemelve, hogy minden nemzeti közösségnek „az ukrán társadalom szerves részévé kell válnia hagyományaik és identitásuk elvesztése nélkül”.
Kifejtette, hogy nem szereti a „nemzeti kisebbség” kifejezést.
Hangsúlyozta, hogy az alkotmány szerint az ukrán nép Ukrajna összes állampolgárából tevődik össze, tekintet nélkül azok nemzetiségére.
Zelenszkij elmagyarázta, hogy a nemzeti közösségek és az őshonos népek között az a különbség, hogy az őshonosnak minősített krími tatárok vagy a krimcsákok számára nincs Ukrajnán kívül más állam, ahol nyelvüket és hagyományaikat védenék. Például az oroszok, a románok, a zsidók vagy a görögök viszont az ukrajnai nemzeti kisebbségek közé tartoznak, mert „e népek hagyományait más államok ápolják”.
– szögezte le az elnök, ugyanakkor arra nem tért ki, mikorra várható ennek a törvénynek a parlamenti elfogadása.
Az őshonos népekről július 1-jén elfogadott törvényt ért oroszországi bírálatokra reagálva Zelenszkij emlékeztetett arra, hogy az ukrán alkotmány szerint vannak Ukrajnában nemzeti kisebbségek és őshonos népek. Az utóbbiakról szóló törvénynek pedig védenie kell őket nemcsak szavakkal, hanem tettekkel is – tette hozzá.
Orosz részről mások mellett Vlagyimir Putyin elnök is több ízben bírálta az őshonos népekről szóló ukrán jogszabályt. Egyszer azt mondta, hogy
ami a náci Németország eszméire emlékezteti őt”, másszor pedig tömegpusztító fegyverhez hasonlította a jogszabályt. Kijev mindezt határozottan visszautasította, önkényesnek nevezve az orosz elnök értelmezését.
Magyar részről többször elhangzott az a kérés, hogy az Ukrajnában élő magyarokat is sorolják az őshonos népek közé. Legutóbb Brenzovics László, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ) elnöke június 10-én kérte ezt levélben az ukrán államfőtől. Kijev ezt rendre azzal utasította el, hogy
Ugyanakkor minden alkalommal elhangzott az ígéret, hogy készül a törvényjavaslat, amely a nemzeti kisebbségek jogi védelmét biztosítja Ukrajnában.
Az ukrán parlament csütörtöki rendkívüli ülésén elfogadta az őshonos népekről szóló, Volodimir Zelenszkij elnök által kezdeményezett törvényjavaslatot, amelyet előző nap Vlagyimir Putyin orosz államfő hevesen támadott, és a kárpátaljai magyar kisebbség képviselői sem értettek egyet az indítvánnyal.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Az Egyesült Államok nem fog engedni az Iránnal folytatott háborúban, amíg „az ellenséget teljesen és döntő módon meg nem győzik” – jelentette ki Pete Hegseth amerikai védelmi miniszter.
Nagy port kavartak az irodalmi Nobel-díjas Krasznahorkai Lászlónak az olasz La Repubblicának adott interjúban tett kijelentései. Az író többek közt azt mondta: „Magyarország már nem egy ország, hanem egy tébolyda, ahonnan az orvosok már elmentek”.
A világ legnagyobb olajexportőre, a szaúd-arábiai Aramco figyelmeztetett, hogy „katasztrofális következményekkel” járhat a világ olajpiacaira nézve, ha az iráni háború továbbra is megzavarja a Hormuzi-szoros átjárhatóságát.
A székely szabadság napja a szabadság és az önrendelkezés melletti kiállás napja – közölte Szili Katalin miniszterelnöki főtanácsadó kedden az MTI-vel.
A Magyarország által őrizetbe vett állami tulajdonú Oscsadbank hét alkalmazottját „fizikai és pszichológiai nyomásnak” vetették alá az őrizetben – állította Ukrajna külügyminisztériuma hétfőn.
Kedden is folytatódtak az Irán elleni amerikai és izraeli katonai csapások, az izraeli hadsereg kedden reggel a fővárost, Teheránt bombázta, miután hétfőn három másik iráni tartományban támadta a katonai infrastruktúrát.
Váratlan bejelentést tett hétfőn Donald Trump amerikai elnök, aki szerint a lezáráshoz közeledik az Irán elleni háború, miután súlyos csapást mértek a perzsa állam hadseregére.
Jelenleg nincs Európában közvetlenül fenyegető olajellátási hiány, az Európai Bizottság szerint az uniós tagállamok rendelkeznek a szükséges vészhelyzeti készletekkel. Erről Anna-Kaisa Itkonen, az uniós testület illetékes szóvivője beszélt újságíróknak.
A török védelmi minisztérium hétfőn közölte, hogy újabb iráni ballisztikus rakétát lőttek le, amikor az belépett a török légtérbe.
Elszámította magát Irán a Hormuzi-szoros lezárásával, nem sikerült elérnie célját, a háború leállítását, és a lépés előbb-utóbb ellene fordul – szögezte le Robert C. Castel biztonságpolitikai szakértő.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!