Fotó: Osztrák kancellária
Hiába reménykedik Románia és Bulgária, Bécs ismét jelezte: továbbra sem hajlandó jóváhagyni a két ország schengeni csatlakozását.
2023. november 18., 21:012023. november 18., 21:01
Ezt Alexander Schallenberg osztrák külügyminiszter jelentette be pénteken, bár igyekezett némileg tompítani a döntés élét.
„Ausztria ellenállása a schengeni bővítéssel szemben nem közvetlenül Bulgáriának és Romániának szól” – jelentette ki pénteken Schallenberg, aki elégedetlenségét fejezte ki az Európai Unió szabad mozgást biztosító övezetének működésével kapcsolatban, és jelezte, hogy a bécsi kormány fenntartja jelenlegi álláspontját az EU Tanácsában.
– mondta Schallenberg pénteken Bécsben a Marija Gabriel bolgár külügyminiszterrel folytatott megbeszélésén.
Alexander Schallenberg szerint a bécsi kormánynak „alapvető problémája” van a schengeni térség működésével, és az elmúlt hónapokban az EU-ba érkező nem uniós migránsok menedékkérelmeinek magas száma miatt panaszkodott.
Schallenberg ragaszkodik ahhoz, hogy fokozni kell az illegális migráció elleni fellépést, és további biztonsági intézkedéseket sürgetett az EU külső határain. Az osztrák külügyminiszter emlékeztetett arra, hogy számos schengeni ország a közelmúltban újra bevezette az ideiglenes határellenőrzést.
Marija Gabriel optimizmusának adott hangot Bulgária schengeni felvételének kilátásaival kapcsolatban: „Bulgária fokozni fogja a határvédelmi intézkedéseket, ha felveszik a schengeni övezetbe” – mondta, hangsúlyozva, hogy a bécsi kormány számíthat Szófia támogatására a bevándorlás jelentette kihívás kezelésében.
Eközben
A román kormányfő ezt a Nicolas Warneryvel, Franciaország új romániai nagykövetével folytatott megbeszélésén közölte.
„Románia a schengeni övezethez való csatlakozásban Franciaország támogatására támaszkodik, amelyhez hosszú és mély barátság fűz bennünket. Országunk minden kritériumnak megfelelt, a schengeni csatlakozás teljesen legitim. Megfelelő hozzáállásra van szükség, mert egy esetleges osztrák vétó a döntés ellen instabilitást generálna a térségben” – mondta Ciolacu miniszterelnök.
Romániának és Bulgáriának eredetileg 2011-ben kellett volna a schengeni térséghez csatlakoznia, azonban azóta több nyugat-európai tagállam sorozatosan kifogásokat emelt a felvételük ellen, kezdetben a korrupció és az igazságszolgáltatás reformjának elmaradása miatt.
Miután tavaly decemberre úgy tűnt, hogy ezeket az aggodalmakat sikerült eloszlatni, és minden tagállam elismerte, hogy a két ország teljes mértékben teljesíti a schengeni csatlakozás technikai feltételeit, az EU Bel- és Igazságügyi Tanácsának december 8-i ülése előtt Hollandia és Ausztria is kifogásokat emelt.
Hollandiának Bulgáriával van problémája: a holland kormány szerint a balkáni országban problémák vannak a jogállamisággal, ezért azok megoldásáig nem támogatja a schengeni csatlakozását.
Ausztria jelezte: mivel nem tartja kielégítőnek az uniós külső határok védelmét, mert egy év alatt több mint százezer migráns érkezett EU-tagállamokon keresztül az országba, nem támogatja a schengeni övezet bővítését. A vétóról való lemondás fejében Bécs a határőrizet szigorítását és a kitoloncolást lehetővé tevő uniós jogszabályokat követel. Románia és más európai országok lobbija ellenére Karl Nehammer osztrák kancellár továbbra sem hajlandó módosítani álláspontját.
A brit katonai hírszerzés becslése szerint az orosz hadsereg jelenlegi előrenyomulási ütemével több mint négy évbe telne a Donyec-medence teljes elfoglalása – mondta hétfőn a brit védelmi miniszter.
Megütötte mankójával néhányszor egy résztvevő Andrej Babis volt kormányfőt, az ellenzéki Elégedetlen Polgárok Akciója (ANO) mozgalom elnökét hétfőn délután az észak-morvaországi Frydek-Místekhez közeli Dobré településen zajló választási gyűlésen.
A béke csak akkor lehetséges Ukrajnában, ha rendezik a NATO keleti bővítésének ügyét – közölte Vlagyimir Putyin orosz elnök hétfőn az észak-kínai kikötővárosban, Tiencsinben tartott Sanghaji Együttműködési Szervezet (SCO) 25. csúcstalálkozóján.
A Román Nyelv Napja alkalmából az Európai Románok Egyesületeinek Szövetsége (FADERE) megkongatta a vészharangot: a diaszpórában élő románok egynegyede legfeljebb 30 éven belül már nem fogja beszélni az anyanyelvét.
Őrizetbe vették azt a férfit, aki a gyanú szerint agyonlőtte Andrij Parubij volt házelnököt Lvivben. Az ukrán hatóságok közlése szerint a támadó gondosan megtervezte az akciót, de a nyomozók kevesebb mint két nap alatt elfogták.
Erős földrengés történt hétfőre virradó éjjel Afganisztánban: a hatóságok szerint a tragédia legalább 500 halálos áldozatot követelt, de az áldozatok száma növekedhet.
Nemcsak Franciaországban, de Németországban és az Egyesült Királyságban is a bevándorlást elutasító, jobboldali pártok a legerősebbek – derül ki a Wall Street Journal (WSJ) összeállításából.
Nicușor Dan államfőt chișinăui rezidenciáján fogadta vasárnap reggel a Moldovai Köztársaság elnöke, Maia Sandu – írta az Agerpres hírügynökség.
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök készen áll a találkozóra Vlagyimir Putyin orosz elnökkel bármilyen formátumban – jelentette ki Julija Szviridenko, Ukrajna miniszterelnöke a Fox News amerikai hírtelevíziónak adott interjúban.
Egy izraeli támadásban meghalt a Jement irányító húszi lázadók számos politikai és katonai vezetője, köztük a miniszterelnök, Ahmed al-Rahawi is. Az izraeli hadsereg elismerte, hogy a támadással célzottan a húszi vezetőket vették célba.
szóljon hozzá!