Az osztrák külügyminiszter ismét megerősítette: marad a román és bolgár schengeni csatlakozással szembeni vétó

•  Fotó: Osztrák kancellária

Fotó: Osztrák kancellária

Hiába reménykedik Románia és Bulgária, Bécs ismét jelezte: továbbra sem hajlandó jóváhagyni a két ország schengeni csatlakozását.

Krónika

2023. november 18., 21:012023. november 18., 21:01

Ezt Alexander Schallenberg osztrák külügyminiszter jelentette be pénteken, bár igyekezett némileg tompítani a döntés élét.

„Ausztria ellenállása a schengeni bővítéssel szemben nem közvetlenül Bulgáriának és Romániának szól” – jelentette ki pénteken Schallenberg, aki elégedetlenségét fejezte ki az Európai Unió szabad mozgást biztosító övezetének működésével kapcsolatban, és jelezte, hogy a bécsi kormány fenntartja jelenlegi álláspontját az EU Tanácsában.

Idézet
Ausztria vétóája nem Bulgária és Románia ellen irányul”

– mondta Schallenberg pénteken Bécsben a Marija Gabriel bolgár külügyminiszterrel folytatott megbeszélésén.

Alexander Schallenberg szerint a bécsi kormánynak „alapvető problémája” van a schengeni térség működésével, és az elmúlt hónapokban az EU-ba érkező nem uniós migránsok menedékkérelmeinek magas száma miatt panaszkodott.

Schallenberg ragaszkodik ahhoz, hogy fokozni kell az illegális migráció elleni fellépést, és további biztonsági intézkedéseket sürgetett az EU külső határain. Az osztrák külügyminiszter emlékeztetett arra, hogy számos schengeni ország a közelmúltban újra bevezette az ideiglenes határellenőrzést.

„Ez azt mutatja, hogy valami nem működik” – mondta a miniszter, aki a Die Presse szerint jelezte, hogy Ausztria egyelőre fenntartja vétóját az EU Tanácsában a schengeni bővítéssel kapcsolatban.

Marija Gabriel optimizmusának adott hangot Bulgária schengeni felvételének kilátásaival kapcsolatban: „Bulgária fokozni fogja a határvédelmi intézkedéseket, ha felveszik a schengeni övezetbe” – mondta, hangsúlyozva, hogy a bécsi kormány számíthat Szófia támogatására a bevándorlás jelentette kihívás kezelésében.

Eközben

Marcel Ciolacu román miniszterelnök figyelmeztetett, hogy Ausztria újabb döntése, amely megakadályozza Románia csatlakozását a schengeni térséghez, instabilitást okozna a térségben.

A román kormányfő ezt a Nicolas Warneryvel, Franciaország új romániai nagykövetével folytatott megbeszélésén közölte.

„Románia a schengeni övezethez való csatlakozásban Franciaország támogatására támaszkodik, amelyhez hosszú és mély barátság fűz bennünket. Országunk minden kritériumnak megfelelt, a schengeni csatlakozás teljesen legitim. Megfelelő hozzáállásra van szükség, mert egy esetleges osztrák vétó a döntés ellen instabilitást generálna a térségben” – mondta Ciolacu miniszterelnök.

Az EU bel-és igazságügyi tanácsának utolsó olyan ülésére, amelyen ismét szavazni lehet a schengeni térség bővítéséről, 2023 decemberében kerül sor, de az ülés napirendjét még nem határozták meg.

Romániának és Bulgáriának eredetileg 2011-ben kellett volna a schengeni térséghez csatlakoznia, azonban azóta több nyugat-európai tagállam sorozatosan kifogásokat emelt a felvételük ellen, kezdetben a korrupció és az igazságszolgáltatás reformjának elmaradása miatt.

Miután tavaly decemberre úgy tűnt, hogy ezeket az aggodalmakat sikerült eloszlatni, és minden tagállam elismerte, hogy a két ország teljes mértékben teljesíti a schengeni csatlakozás technikai feltételeit, az EU Bel- és Igazságügyi Tanácsának december 8-i ülése előtt Hollandia és Ausztria is kifogásokat emelt.

Hollandiának Bulgáriával van problémája: a holland kormány szerint a balkáni országban problémák vannak a jogállamisággal, ezért azok megoldásáig nem támogatja a schengeni csatlakozását.

Romániával nincsenek problémái, de mivel a két ország csatlakozásáról csomagban szavaztak, a Bulgáriával szembeni vétó Romániát is érintette.

Ausztria jelezte: mivel nem tartja kielégítőnek az uniós külső határok védelmét, mert egy év alatt több mint százezer migráns érkezett EU-tagállamokon keresztül az országba, nem támogatja a schengeni övezet bővítését. A vétóról való lemondás fejében Bécs a határőrizet szigorítását és a kitoloncolást lehetővé tevő uniós jogszabályokat követel. Románia és más európai országok lobbija ellenére Karl Nehammer osztrák kancellár továbbra sem hajlandó módosítani álláspontját.

szóljon hozzá! Hozzászólások

Hírlevél

Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!

Ezek is érdekelhetik

A rovat további cikkei

2025. szeptember 02., kedd

Brit katonai hírszerzés: a jelenlegi ütemben több mint négy évbe telne a Donyec-medence teljes elfoglalása

A brit katonai hírszerzés becslése szerint az orosz hadsereg jelenlegi előrenyomulási ütemével több mint négy évbe telne a Donyec-medence teljes elfoglalása – mondta hétfőn a brit védelmi miniszter.

Brit katonai hírszerzés: a jelenlegi ütemben több mint négy évbe telne a Donyec-medence teljes elfoglalása
2025. szeptember 01., hétfő

Rátámadtak a volt cseh kormányfőre egy kampányrendezvényen

Megütötte mankójával néhányszor egy résztvevő Andrej Babis volt kormányfőt, az ellenzéki Elégedetlen Polgárok Akciója (ANO) mozgalom elnökét hétfőn délután az észak-morvaországi Frydek-Místekhez közeli Dobré településen zajló választási gyűlésen.

Rátámadtak a volt cseh kormányfőre egy kampányrendezvényen
2025. szeptember 01., hétfő

Orosz elnök: béke csak a NATO keleti bővítésének rendezése után lehetséges

A béke csak akkor lehetséges Ukrajnában, ha rendezik a NATO keleti bővítésének ügyét – közölte Vlagyimir Putyin orosz elnök hétfőn az észak-kínai kikötővárosban, Tiencsinben tartott Sanghaji Együttműködési Szervezet (SCO) 25. csúcstalálkozóján.

Orosz elnök: béke csak a NATO keleti bővítésének rendezése után lehetséges
2025. szeptember 01., hétfő

Kongatják a vészharangot: a külföldön élő román szülők gyerekeinek többsége már nem beszél románul

A Román Nyelv Napja alkalmából az Európai Románok Egyesületeinek Szövetsége (FADERE) megkongatta a vészharangot: a diaszpórában élő románok egynegyede legfeljebb 30 éven belül már nem fogja beszélni az anyanyelvét.

Kongatják a vészharangot: a külföldön élő román szülők gyerekeinek többsége már nem beszél románul
2025. szeptember 01., hétfő

Letartóztatták Andrij Parubij volt ukrán házelnök feltételezett gyilkosát

Őrizetbe vették azt a férfit, aki a gyanú szerint agyonlőtte Andrij Parubij volt házelnököt Lvivben. Az ukrán hatóságok közlése szerint a támadó gondosan megtervezte az akciót, de a nyomozók kevesebb mint két nap alatt elfogták.

Letartóztatták Andrij Parubij volt ukrán házelnök feltételezett gyilkosát
2025. szeptember 01., hétfő

Pusztító erejű földrengés rázta meg Afganisztánt, több százan vesztették életüket

Erős földrengés történt hétfőre virradó éjjel Afganisztánban: a hatóságok szerint a tragédia legalább 500 halálos áldozatot követelt, de az áldozatok száma növekedhet.

Pusztító erejű földrengés rázta meg Afganisztánt, több százan vesztették életüket
2025. augusztus 31., vasárnap

Fordulat: vezetnek a migránsellenes pártok az EU három legerősebb országában

Nemcsak Franciaországban, de Németországban és az Egyesült Királyságban is a bevándorlást elutasító, jobboldali pártok a legerősebbek – derül ki a Wall Street Journal (WSJ) összeállításából.

Fordulat: vezetnek a migránsellenes pártok az EU három legerősebb országában
2025. augusztus 31., vasárnap

Chișinăuban fogadta Maia Sandu Nicușor Dan államfőt

Nicușor Dan államfőt chișinăui rezidenciáján fogadta vasárnap reggel a Moldovai Köztársaság elnöke, Maia Sandu – írta az Agerpres hírügynökség.

Chișinăuban fogadta Maia Sandu Nicușor Dan államfőt
2025. augusztus 30., szombat

Ukrán miniszterelnök: Volodimir Zelenszkij készen áll a találkozóra Vlagyimir Putyinnal bármilyen formátumban

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök készen áll a találkozóra Vlagyimir Putyin orosz elnökkel bármilyen formátumban – jelentette ki Julija Szviridenko, Ukrajna miniszterelnöke a Fox News amerikai hírtelevíziónak adott interjúban.

Ukrán miniszterelnök: Volodimir Zelenszkij készen áll a találkozóra Vlagyimir Putyinnal bármilyen formátumban
2025. augusztus 30., szombat

Izrael egyetlen csapással lefejezte a jemeni húszik vezetését

Egy izraeli támadásban meghalt a Jement irányító húszi lázadók számos politikai és katonai vezetője, köztük a miniszterelnök, Ahmed al-Rahawi is. Az izraeli hadsereg elismerte, hogy a támadással célzottan a húszi vezetőket vették célba.

Izrael egyetlen csapással lefejezte a jemeni húszik vezetését