
Fotó: Vatican News
Ferenc pápa tervet dolgozott ki az ukrajnai helyzet békés rendezésére, és tárgyalást követel – közölte Leonyid Szevasztyjanov, az orosz ortodox Óhitűek Világszövetségének a katolikus egyházfővel levelezésben álló elnöke a RIA Novosztyi hírügynökség hétfő esti jelentése szerint.
2023. február 28., 07:512023. február 28., 07:51
Szevasztyjanov azt állította: a kezdeményezés tartalmazza azt a tézist, miszerint minden konfliktusban egyenlően felelős minden fél. A tervvel a cél a hosszú és igazságos béke, és ezek garanciája a befogadás, a másik kultúrájának és nyelvének tisztelete, valamint az együttműködés minden fél között, ide értve Oroszországot, Ukrajnát és Európát. Mint mondta, prioritás lesz az emberi élet és az egészség megőrzése, valamint az, hogy kívülálló országok ne vegyenek részt a konfliktusban részes felek fegyverrel való ellátásában. Szevasztyjnaov szerint a pápa a Vatikánt javasolja a béketárgyalások helyszínéül.
– áll a tervben az orosz tisztségviselő szerint.
Mint mondta, a vatikáni terv a konfliktus megoldása egyetlen módjának a tárgyalásokat ismeri el.
– idézte a pápát az orosz óhitű ortodoxok tisztségviselője.
Szevasztyjanov vasárnap, ugyancsak a RIA Novosztyinak nyilatkozva azt mondta, hogy a pápa kölcsönös megbocsátásra és tárgyalásra szólította fel az oroszokat és az ukránokat a kiengesztekődés ortodox vasárnapján.
Február 15-én ugyanennek a hírügynökségnek úgy nyilatkozott, hogy Ferenc pápa szeretné megvitatni Vlagyimir Putyin elnökkel az Oroszország és a Nyugat közötti európai konfrontáció békés rendezésére vonatkozó tervét. Mint mondta, a katolikus egyházfő e célból kész Moszkvába utazni.
Az elnök hivatalos honlapjára kitett közlemény szerint Zelenszkij nagyra értékelte a támogatást, amelyet Ukrajna az orosz agresszió kezdete óta kapott az Egyesült Államoktól.
Zelenszkij kiemelte az amerikai kormány február 24-i döntését, miszerint 2023-ban 9,9 milliárd dollárt juttat Ukrajnának közvetlen költségvetési támogatásként. Hangsúlyozta, hogy ezek a források rendkívül fontosak, mert lehetővé teszik az állami költségvetés fedezetlen részének kitöltését, illetve az arra leginkább rászoruló lakossági rétegek támogatását.
A találkozón külön figyelmet fordítottak Ukrajna és a Nemzetközi Valutalap (IMF) közötti együttműködés jelenlegi helyzetére, valamint az alap programjai végrehajtásának kilátásaira.
Külön szóba került az orosz agresszió következtében megsemmisült ukrán infrastruktúra újjáépítésének kérdése. Egyetértettek abban, hogy szükség van a magánszektor bevonására az újjáépítési projektek megvalósításába.
Az elnök köszönetét fejezte ki az Egyesült Államoknak az Oroszországgal szembeni szankciókért. Hangsúlyozta viszont: szigorúbb szankciókra van szükség ahhoz, hogy Oroszország ne finanszírozhassa tovább Ukrajna elleni háborúját.
Andrei Țărnea külügyminisztériumi szóvivő szerint eddig mintegy 5500 román állampolgár tért haza a közel-keleti konfliktus övezetéből.
Az Egyesült Államok nem fog engedni az Iránnal folytatott háborúban, amíg „az ellenséget teljesen és döntő módon meg nem győzik” – jelentette ki Pete Hegseth amerikai védelmi miniszter.
Nagy port kavartak az irodalmi Nobel-díjas Krasznahorkai Lászlónak az olasz La Repubblicának adott interjúban tett kijelentései. Az író többek közt azt mondta: „Magyarország már nem egy ország, hanem egy tébolyda, ahonnan az orvosok már elmentek”.
A világ legnagyobb olajexportőre, a szaúd-arábiai Aramco figyelmeztetett, hogy „katasztrofális következményekkel” járhat a világ olajpiacaira nézve, ha az iráni háború továbbra is megzavarja a Hormuzi-szoros átjárhatóságát.
A székely szabadság napja a szabadság és az önrendelkezés melletti kiállás napja – közölte Szili Katalin miniszterelnöki főtanácsadó kedden az MTI-vel.
A Magyarország által őrizetbe vett állami tulajdonú Oscsadbank hét alkalmazottját „fizikai és pszichológiai nyomásnak” vetették alá az őrizetben – állította Ukrajna külügyminisztériuma hétfőn.
Kedden is folytatódtak az Irán elleni amerikai és izraeli katonai csapások, az izraeli hadsereg kedden reggel a fővárost, Teheránt bombázta, miután hétfőn három másik iráni tartományban támadta a katonai infrastruktúrát.
Váratlan bejelentést tett hétfőn Donald Trump amerikai elnök, aki szerint a lezáráshoz közeledik az Irán elleni háború, miután súlyos csapást mértek a perzsa állam hadseregére.
Jelenleg nincs Európában közvetlenül fenyegető olajellátási hiány, az Európai Bizottság szerint az uniós tagállamok rendelkeznek a szükséges vészhelyzeti készletekkel. Erről Anna-Kaisa Itkonen, az uniós testület illetékes szóvivője beszélt újságíróknak.
A török védelmi minisztérium hétfőn közölte, hogy újabb iráni ballisztikus rakétát lőttek le, amikor az belépett a török légtérbe.
szóljon hozzá!