
Fotó: Orosz elnöki hivatal
Egy új világ építésének feladata áll előttünk, a sokpólusú világrend kialakulása elkerülhetetlen – jelentette ki Vlagyimir Putyin orosz elnök a Valdaj nemzetközi vitakör plenáris ülésén csütörtökön Szocsiban.
2023. október 06., 08:002023. október 06., 08:00
2023. október 06., 08:022023. október 06., 08:02
Úgy vélekedett, hogy a világban akkor lesz egyensúly, amikor senki sem kényszerítheti majd az államokat arra, hogy úgy éljenek, ahogy az a hatalmi fölényben levőnek tetszik, és hogy a hatalmi monopólium megteremtésére irányuló nyugati törekvések kudarcra vannak ítélve. Hat elvet nevezett meg, amelyek követésére és érvényesítésére Oroszország törekszik.
Azt mondta, hogy Oroszország egy nyitott, összekapcsolódó világban akar élni, ahol senki sem próbál mesterséges akadályokat emelni az emberek kommunikációja, kreatív önmegvalósítása és jóléte elé. Második alapelvként a világ sokszínűségét nevezte meg, amelyet nem csupán megőrizni kell, hanem az egyetemes fejlődés alapjává tenni.
– mondta.
A harmadik elv Putyin szerint a maximális reprezentativitás, amelynek értelmében „senkinek sincs joga vagy lehetősége arra, hogy mások helyett, vagy mások nevében uralkodjon a világon, amely a jövőben a kollektív döntések világa” lesz.
Negyedikként az egyetemes biztonság és a tartós béke elvét nevezte meg, amely mindenki érdekein alapul – a nagy államokétól a kis országokéig. Úgy vélekedett, hogy
Az ötödik elv Putyin felsorolásában az igazságosság mindenki számára, illetve a kizsákmányolás korszakának lezárása.
„Az országok és népek tisztában vannak tulajdon érdekeikkel és lehetőségeikkel, és készek önmagukra támaszkodni, ami megsokszorozza erejüket” – mondta az orosz vezető. Úgy vélekedett, hogy
A hatodik alapelv az orosz elnök felfogásában az egyenlőség, amelynek értelmében többé senki sem hajlandó alávetni magát, és az érdekeit és a szükségleteit a gazdagabbaktól vagy erősebbektől függővé tenni.
„Ez az emberiség egész történelmi tapasztalatának kvintesszenciája” – zárta az államfő.
Kitért rá, hogy korábban javaslatot tett Oroszország NATO-csatlakozására, de ezt elutasították. Azzal vádolta meg a Nyugatot, hogy figyelmen kívül hagyta Moszkva más javaslatait és figyelmeztetéseit is.
Azt mondta, hogy ukrajnai háború, amelyet Oroszország szerinte nem elkezdett, hanem befejezni igyekszik, nem területi konfliktus, hanem a leendő világrend alapelveiről szól, és a tartós béke megteremtéséhez mindenkinek biztonságban kell éreznie magát.
Felidézte, hogy
Állítása szerint több mint 90 ezer halottat és sebesültet vesztettek az ukrán fegyveres erők a június 4-én megkezdődött ellentámadásuk során, továbbá 557 harckocsit és közel 1900 különböző osztályú páncélozott járművet.
Mint fogalmazott:
Odesszát orosz városnak nevezte, amely „egy kicsikét zsidó”.
A kérdésre, hogy hol kellene az orosz haderőnek megállnia, azt mondta, hogy „nem területekről van szó, hanem Oroszország népeinek és az orosz állam biztonságának garantálásáról, azoknak az embereknek a biztonságáról, akik Oroszországot hazájuknak tekintik, mi pedig a mi népünknek tekintjük őket”.
Jevgenyij Prigozsin,
Azzal kapcsolatban, hogy a Wagner több ezer fegyverese leszerződött az orosz hadsereghez, megjegyezte, hogy egyelőre nem alakult ki egységes álláspont azzal kapcsolatban, hogy van-e szükség katonai magánvállalatokra.
és bejelentette, hogy hamarosan hadrendbe állítják a Szarmat interkontinentális nukleáris ballisztikus rakétákat.
Az orosz elnök, aki a fórumon csaknem négy órán át beszélt, nem válaszolt arra a kérdésre, hogy Oroszországnak szüksége van-e a nukleáris fegyverkísérletek újraindítására, ugyanakkor nem zárta ki annak lehetőségét, hogy Moszkva visszavonja a nemzetközi atomcsend-egyezmény ratifikációját. Úgy vélekedett, hogy nincs szükség az orosz nukleáris doktrína koncepciójának megváltoztatására, mert jelenleg semmi sem veszélyezteti az orosz államiság létét.
Arról is szólt egyebek között, hogy
Rámutatott, hogy miközben az Európa gazdasága recesszióban van, az orosz növekszik, és hogy Oroszország jórészt elhagyja az öreg kontinens hanyatló piacát a növekvő piacok, köztük Ázsia felé.
Washingtonban fogadta Donald Trump amerikai elnök kínai kollégáját, Hszi Csin-pinget, aki az ENSZ Közgyűlésére érkezett az Egyesült Államokba.
Romániában a gáztárolók feltöltöttségi szintje az év végére megközelítőleg 90 százalékra fog emelkedni, ami meghaladja az európai átlagot – jelentette ki Cristian Bușoi, az energiaügyi minisztérium államtitkára.
Nagy Ervin feljelentése alapján nyomozás indult Orbán János Dénes ügyében Magyarországon. A kultúráért felelős államtitkár ezt csütörtökön közölte a Facebook-oldalán.
Egy Ukrajna és Oroszország közötti energetikai fegyverszünet lehetőségét is megvitatta Donald Trump amerikai és Volodimir Zelenszkij ukrán elnök keddi New York-i találkozóján.
Három országgyűlési képviselő – Magyar Péter miniszterelnök, Hankó Balázs és Seszták Miklós – mentelmi jogának felfüggesztésére tett indítványt a legfőbb ügyész jogkörében eljáró legfőbbügyész-helyettes – közölték az ugyeszseg.hu-n kedden.
A Vlagyimir Putyin elnökhöz közel álló Egységes Oroszország nevű kormánypárt rekordszámú mandátumot szerzett a parlamentben a hétfőn közzétett, szinte teljes hivatalos választási eredmények szerint.
A budapesti cáfolat után a közösségi médiában üzengettek egymásnak a magyar és az ukrán kormány képviselői a pénteken bejelentett Kárpáti Nyolcak (C8) kapcsán.
Megrázta a NATO-t Robert Fico szlovák miniszterelnök hétvégi kijelentése, amelyben jelezte: nem biztos, hogy Szlovákia betartaná, ha a szövetség belekeveredne az ukrajnai háborúba.
A német Kereszténydemokrata Unió (CDU) gyenge tartományi választási eredményei ellenére, amelyeket Mecklenburg-Elő-Pomerániában és Berlinben ért el vasárnap, a CDU-elnök Friedrich Merz kancellár továbbra is hivatalban akar maradni.
Románia teljes jogú schengeni csatlakozásával eltűntek a sorompók és az állandó ellenőrzések a román–magyar határon, a rendőrségi kontroll azonban nem szűnt meg, hanem a határvonaltól a mélységi területekre és a fő közlekedési útvonalakra helyeződött át.
szóljon hozzá!