Az Orbán-kormány nemzetpolitikájának bírálatára összpontosít a Tisza Párt külhoni programja

„A regnáló kormány elárulta és magára hagyta a külhoni magyarokat. A jelenlegi miniszterelnök döbbenetes módon a magyargyűlölő elnökjelöltet támogatta a román elnökválasztáson” – utal a Tisza programja Orbán Viktor tavaly Tihanyban elhangzott beszédére, amelyben megemlítette George Simiont, a Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) elnökét.

Ezen túlmenően az ellenzéki párt azt állítja, a kormány „magára hagyta a felvidéki magyarokat is, a magyarokat börtönnel fenyegető Beneš-dekrétumok ügyében tanúsított magatartásával, hallgatásával”. Ezen a ponton „színtiszta nemzetárulásnak” nevezik a „kormányzati hallgatást”. (Orbán Viktor egyébként ezzel kapcsolatban közölte, hogy kormánya elutasítja a kollektív bűnösség bármilyen megnyilvánulási formáját). Az ellenzéki alakulat szerint a budapesti kormány a vajdasági magyarokat szintén „hátba szúrta” azzal, hogy úgymond inkább az ottani nacionalista szerb pártokkal ápol szoros kapcsolatot, miközben a helyi magyar közösség mindennapi gondjait „félresöpri”.

Bírálják a miniszterelnököt amiatt, hogy a háború kitörése óta nem látogatott el Kárpátaljára, és nem emelt szót Munkács támadása ellen.

A Tisza külpolitikai vállalásai között szerepel, hogy a külhoni magyar közösségek érdekeit szem előtt tartva együttműködésre törekszik Magyarország szomszédaival, és következetesen fellép a külhoni magyarok elleni támadásokkal szemben, elérve, hogy minden szomszédos ország biztosítsa a magyar közösségek nyelvi, oktatási és kulturális jogait. A párt ugyanakkor nemzeti minimumnak tekinti, és meg kívánja erősíteni az együttműködést a külhoni magyar nemzeti közösségekkel.

A program alapján megtartanák és átláthatóvá tennék a külhoni támogatásokat, viszont felülvizsgálnák és átalakítanák a határon túli magyar közösségek támogatását kezelő Bethlen Gábor Alap működését. A nemzetpolitikai célú támogatásokat megőriznék, hozzátéve: nem Budapestről és nem politikai alapon döntenének a felhasználásukról. Konkrétumokra nem tér ki a program.

„A külhoni magyar közösségekkel kialakított egyeztetések, kerekasztal-tárgyalások alapján biztosítjuk az anyaországi támogatások hasznosítását. A Magyar Állandó Értekezlet (MÁÉRT) helyét és szerepét megtartva arra törekszünk, hogy a fórum kifejezze a világ magyarságának sokszínűségét és kreativitását” – olvasható a programban. Amely szerint a Tisza

• megtartaná a kettős állampolgárság intézményét,
• egységesítenék viszont a külhoni, illetve a diaszpórában élő magyarok szavazati jogát és módját, bővítve a külföldön elérhető szavazóhelyiségek számát,
• megvizsgálva egyúttal az online szavazati lehetőséget.

Különben a Tisza nemzetpolitika vállalásai között szerepel a népességfogyás megállítása, amit 2035-ig akarnak megvalósítani, célul kitűzve, hogy 2050-től ismét tízmillió fölé nőjön Magyarország lélekszáma. Ennek érdekében a Vár a hazád elnevezésű programjuk keretében 8 éven belül visszacsábítanának a szülőföldjére 200 ezret a külföldön élő magyarok közül; a részleteket ezután kívánják kidolgozni. Mint ismert, hasonló programot indított útjára decemberben Erdély Hazavár címmel az RMDSZ, amellyel a szövetség gyakorlati segítséget nyújt a hazatéréshez a külföldön élő több százezer erdélyi magyar fiatalnak, fiatal családosoknak, kint tanulóknak, dolgozóknak és szépkorúaknak.

korábban írtuk

Kelemen Hunor: az erdélyi magyarokon nem fog múlni a Fidesz győzelme

Magyarország nem sodródik, hanem irányt mutat – jelentette ki Kelemen Hunor, az RMDSZ szövetségi elnöke szombaton Budapesten, a nagyobbik magyarországi kormánypárt, a Fidesz jelöltállító kongresszusán.