Az Európai Bizottság kötelezettségszegési eljárásokat indított, és az EU Bírósága elé idézte Magyarországot

népszerűsítik vagy jelenítik meg a 18 éven aluliak számára. A kötelezettségszegési eljárás megindításáról szóló döntés indoklásában az uniós bizottság mindenekelőtt leszögezte: a kiskorúak védelme jogos közérdek, melyet az Európai Unió is elismer és érvényesíteni kíván.

Ebben az esetben azonban Magyarország nem indokolta meg, hogy az LMBT-tartalmak megjelenítése miért volna káros a gyermekek jólétére vagy miért nincs összhangban a gyermek mindenek felett álló érdekével – írták.

Véleménye szerint Magyarország megsértette az audiovizuális médiaszolgáltatásokról szóló irányelvet az audiovizuális tartalmakra vonatkozó normák és a határon átnyúló audiovizuális médiaszolgáltatások vonatkozásában, mivel olyan indokolatlan korlátozásokat léptet életbe, melyek szexuális irányultságon alapuló hátrányos megkülönböztetést valósítanak meg, továbbá aránytalanok.

Néhány vitatott rendelkezés sérti továbbá az e-kereskedelmi irányelvet, nevezetesen a származási ország elvét is, a törvény ugyanis tiltja az eltérő szexuális irányultságokat ábrázoló, kiskorúaknak szóló tartalmak megjelenítésére vonatkozó szolgáltatásnyújtást, még olyan esetekben is, ahol ez a szolgáltatás más tagállamból származik.

illetve nem jelentette be előre az Európai Bizottságnak a vitatott rendelkezések egy részét, az erre irányuló, az egységes piac átláthatóságáról szóló irányelvben előírt kötelezettség ellenére. Az Európai Bizottság úgy véli, hogy Magyarország megsértette a szolgáltatásnyújtás szabadságának és az áruk szabad mozgásának elveit, mivel elmulasztotta bizonyítani, hogy a korlátozások kellően indokoltak, megkülönböztetésmentesek és arányosak.

A vitatott rendelkezések egy része sérti az általános adatvédelmi rendeletben és az alapjogi charta vonatkozó cikkében megállapított adatvédelemhez való jogot. Végezetül a bizottság úgy véli, hogy az uniós jog alkalmazási körébe tartozó területeken a magyar rendelkezések sértik az emberi méltóságot, a véleménynyilvánítás és a tájékozódás szabadságát, a magánélet tiszteletben tartásához való jogot, valamint a megkülönböztetésmentességhez való jogot, amint e jogokat az Európai Unió Alapjogi Chartája rögzíti.

A másik ügyet érintően az Európai Bizottság arra emlékeztetett, hogy a magyar fogyasztóvédelmi hatóság január 19-én arra kötelezte egy LMBT-személyeket bemutató gyerekkönyv kiadóját, hogy felelősségkizáró nyilatkozat formájában tüntesse fel, hogy a könyv a hagyományos nemi szerepektől eltérő viselkedésformákat” jelenít meg. Az uniós bizottság kijelentette:

Az Európai Bizottság ezért úgy döntött, felszólító levelet küld Magyarországnak, mert úgy véli, hogy a „hagyományos nemi szerepektől” való eltérésre vonatkozó információ nyújtására vonatkozó kötelezettség előírásával Magyarország korlátozza a szerzők és könyvkiadók véleménynyilvánítási szabadságát, és a szexuális irányultságon alapuló indokolatlan megkülönböztetést valósít meg.

Magyarország ugyanis nem indokolta meg ezen alapvető jogok korlátozását, valamint azt sem, hogy az LMBT-tartalmak megjelenítése miért volna káros a gyermekek jóllétére vagy miért nem áll összhangban a gyermek mindenek felett álló érdekével. Magyarországnak két hónap áll a rendelkezésére, hogy válaszoljon az Európai Bizottság által megfogalmazott érvekre. Ennek elmaradása esetén a brüsszeli testület úgy határozhat, hogy indokolással ellátott véleményt küld, illetve végső lépésként az ügyet az Európai Unió Bírósága elé terjesztheti.

Az Európai Bizottság a közleményében arra hívta fel a figyelmet, hogy a menekültügyi eljárásokról szóló irányelv vonatkozó cikke értelmében az Európai Unió tagállamainak biztosítaniuk kell, hogy a területükön, illetve a határaikon tartózkodó unión kívüli ország állampolgárai és az érvényes személyazonosságot igazoló iratok nélküli emberek ténylegesen gyakorolhassák a nemzetközi védelem iránti kérelem benyújtásához való jogukat.

Arra emlékeztettek, hogy a magyar jog rendelkezései szerint az unión kívüli országok állampolgárainak ahhoz, hogy nemzetközi védelemért folyamodhassanak Magyarországon, először valamely,

továbbá rendelkezniük kell az e célra kiadott különleges beutazási engedéllyel. Az Európai Bizottság úgy véli, hogy ez a szabály a menekültügyi eljáráshoz való hozzáférés jogellenes korlátozását jelenti, ami ellentétes a menekültügyi eljárásokról szóló, az alapjogi chartával összefüggésben értelmezett uniós irányelvvel, mivel kizárja, hogy a Magyarország területén, illetve az országhatán tartózkodók nemzetközi védelemért folyamodjanak.

Az uniós bizottság álláspontja szerint a koronavírus-járvány kezelése, amely a magyar jog kinyilvánított célja, nem indokolhat ilyen szabályt. Ezért a testület úgy határozott, hogy az Európai Unió Bírósága elé idézi Magyarországot.