
Fotó: Facebook/European Commission
Az orosz gazdaság zsugorodik, de fenn kell tartani a nyomást, ezért az Európai Bizottság egy újabb, tizedik szankciócsomagot javasol Oroszország ellen, ez kereskedelmi tilalmakra és az országba irányuló technológiaexport ellenőrzésére vonatkozik – jelentette ki Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke szerdán az Európai Parlament strasbourgi plenáris ülésén elmondott vitaindító beszédében.
2023. február 15., 12:112023. február 15., 12:11
2023. február 15., 15:242023. február 15., 15:24
Az Ukrajna ellen egy éve indított orosz háborúról szóló vitát elindítva a bizottsági elnök elmondta, hogy az új szankciók az orosz fegyveres rendszerekben,
Felhívta a figyelmet, hogy Oroszország
„Ezért az Európai Bizottság most először javasol olyan szankciókat is, amelyek iráni gazdasági szereplőket és az Iráni Forradalmi gárda tagjait célozzák meg” – jelentette ki.
A csütörtöki nap folyamán később von der Leyen, valamint Josep Borrell, az unió kül- és biztonságpolitikai képviselője hivatalosan bejelentette a testület új javaslatát az Oroszország elleni, immár tizedik szankciócsomagra vonatkozóan.
A bizottság elnöke elmondta: a tizedik szankciócsomaggal az EU tovább akarja fokozni a nyomást Oroszországra úgy, hogy
Mint mondta, a hatékonyság érdekében számos olyan ipari árucikket vesz célba az EU, amelyekre Oroszországnak szüksége van és amelyeket nem tud beszerezni a harmadik országok általi árufeltöltés révén. „Ezek létfontosságú árucikkek, speciális járművek, gépalkatrészek, továbbá teherautók és a sugárhajtóművek pótalkatrészei. Ezen kívül korlátozó intézkedések vonatkoznak majd az építőipari ágazatban használt árukra, amelyeket az orosz hadsereg is alkalmazhat” – jelentette ki.
Von der Leyen kifejtette, hogy a bizottsága javaslata szerint korlátozásokat kell bevezetni a kettős felhasználású és a fejlett technológiai áruk exportjára. Mint mondta,
„Ezzel betiltunk minden, a harctéren használatos technológiai terméket, gondoskodni fogunk arról, hogy ne találjanak más utakat, mert most először harmadik országbeli szervezeteket is bevonunk az orosz kettős felhasználású termékekre vonatkozó szankciókba” – hívta fel a figyelmet. Hozzátette, hogy mivel az Iráni Forradalmi Gárda drónokat biztosít Oroszország számára, az EU hét iráni szervezetet készül felvenni szankciós listájára.
Az elnök bejelentette azt is, hogy az EU-nak Vlagyimir Putyin orosz elnök propagandistáival szemben is fel kell lépnie.
Von der Leyen szerint, az új szankciócsomag fellép a korlátozó intézkedések kijátszása ellen is. A javaslat szerint az Európai Bizottság nyomon követi a szankcionált orosz oligarchák vagyonát és a tagállamokkal közösen áttekintést készít az orosz központi banknak az Európai Unióban tartott összes befagyasztott eszközéről. „Tudnunk kell, mennyi pénzről van szó és hol található, ez nagyon fontos, tekintettel arra, hogy az állami orosz vagyont esetleg az ukrajnai újjáépítés finanszírozására használhatjuk fel” – jelentette ki.
„Ez a lista magában foglalja a katonai tevékenységekért, a politikai döntésekért, a propagandáért és a dezinformációért felelős személyeket is. Célba vesszük azokat, akik részt vesznek az emberrablásokban, az ukrán gyermekek Oroszországba történő deportálásában és kényszer-örökbefogadásában. És azokat is, akik lehetővé teszik az ukrán erőforrások kifosztását” – sorolta.
A két uniós tisztségviselő felszólította az EU-tagországokat a tizedik szankciós csomag minél hamarabbi jóváhagyására.
Az Egyesült Államok nem fog engedni az Iránnal folytatott háborúban, amíg „az ellenséget teljesen és döntő módon meg nem győzik” – jelentette ki Pete Hegseth amerikai védelmi miniszter.
Nagy port kavartak az irodalmi Nobel-díjas Krasznahorkai Lászlónak az olasz La Repubblicának adott interjúban tett kijelentései. Az író többek közt azt mondta: „Magyarország már nem egy ország, hanem egy tébolyda, ahonnan az orvosok már elmentek”.
A világ legnagyobb olajexportőre, a szaúd-arábiai Aramco figyelmeztetett, hogy „katasztrofális következményekkel” járhat a világ olajpiacaira nézve, ha az iráni háború továbbra is megzavarja a Hormuzi-szoros átjárhatóságát.
A székely szabadság napja a szabadság és az önrendelkezés melletti kiállás napja – közölte Szili Katalin miniszterelnöki főtanácsadó kedden az MTI-vel.
A Magyarország által őrizetbe vett állami tulajdonú Oscsadbank hét alkalmazottját „fizikai és pszichológiai nyomásnak” vetették alá az őrizetben – állította Ukrajna külügyminisztériuma hétfőn.
Kedden is folytatódtak az Irán elleni amerikai és izraeli katonai csapások, az izraeli hadsereg kedden reggel a fővárost, Teheránt bombázta, miután hétfőn három másik iráni tartományban támadta a katonai infrastruktúrát.
Váratlan bejelentést tett hétfőn Donald Trump amerikai elnök, aki szerint a lezáráshoz közeledik az Irán elleni háború, miután súlyos csapást mértek a perzsa állam hadseregére.
Jelenleg nincs Európában közvetlenül fenyegető olajellátási hiány, az Európai Bizottság szerint az uniós tagállamok rendelkeznek a szükséges vészhelyzeti készletekkel. Erről Anna-Kaisa Itkonen, az uniós testület illetékes szóvivője beszélt újságíróknak.
A török védelmi minisztérium hétfőn közölte, hogy újabb iráni ballisztikus rakétát lőttek le, amikor az belépett a török légtérbe.
Elszámította magát Irán a Hormuzi-szoros lezárásával, nem sikerült elérnie célját, a háború leállítását, és a lépés előbb-utóbb ellene fordul – szögezte le Robert C. Castel biztonságpolitikai szakértő.
szóljon hozzá!