Fotó: Rostás Szabolcs
Az Európai Unió a héten felfüggeszti az Oroszországgal kötött vízumforgalmi megállapodást. A 2007-es megállapodás befagyasztásának terve megnehezíti és megdrágítja az oroszok számára a schengeni övezethez tartozó dokumentumok beszerzését – írja a Financial Times.
2022. augusztus 29., 08:002022. augusztus 29., 08:00
Az intézkedésre azt követően kerülhet sor, hogy néhány keleti tagállam azzal fenyegetőzött, egyoldalúan lezárja határait az orosz turisták előtt, más országok pedig közös fellépésre szólítottak fel annak megakadályozására, hogy az oroszok turistavízummal utazhassanak az EU-ba.
A miniszterek első lépésként politikai támogatást kívánnak nyújtani az EU és Oroszország közötti vízumkönnyítési megállapodás felfüggesztéséhez a kedden kezdődő kétnapos prágai találkozón – mondta a Financial Timesnak három, a tárgyalásokon is résztvevő politikus. „Nem helyénvaló, hogy orosz turisták sétálgassanak városainkban, kikötőinkben. Jeleznünk kell az orosz lakosságnak, hogy ez a háború nincs rendben, nem elfogadható” – mondta a tárgyalásokon egyik résztvevő személy.
A 2007-es megállapodásnak a kormánytisztviselők és üzletemberek szabad mozgására vonatkozó részeit február végén felfüggesztették – emlékeztet az MTI. Egy szélesebb körű felfüggesztés megszüntetné az oroszok számára az összes uniós vízum igénylésekor biztosított kedvezményes elbírálást, mivel több dokumentumot követelne meg, drágábbá tenné és jelentősen megnövelné a várakozási időt.
Annalena Baerbock német külügyminiszter a napokban fontosnak nevezte, hogy olyan megoldást szülessen az orosz vízumtilalom kérdésére, amely mindenki aggályait figyelembe veszi, hozzátette azonban: „nem volna szabad mindenért az orosz embereket felelősségre vonni”. A Jeppe Kofod dán külügyminiszterrel Koppenhágában tartott pénteki sajtótájékoztatóján a német diplomácia vezetője közölte, fontos, hogy szem előtt tartsuk: „a jelenlegi brutális háborús helyzetben nem mondhatunk le örökre az Oroszországban élő 140 millió emberről”.
A német külügyminiszter elmondta, hogy a tárgyalások során több nézőpontból is megvizsgálják a kérdést, szerinte ugyanis nem tagadhatják meg a beutazási engedélyt olyan újságíróktól vagy kutatóktól, akik egyébként veszélyeztetve vannak Oroszországban. Beszámolt arról, hogy az ukrajnai háború kezdete óta valamivel csökkent az orosz turisták száma Németországban, ugyanakkor elismerte, hogy egészen más helyzetben vannak azok az országok, amelyeket csak egy határ választ el Oroszországtól. A dán diplomácia vezetője azonban határozottabb álláspontot képviselt a kérdésben. Jeppe Kofod a sajtótájékoztatón azt mondta, „nagyon erős provokációnak” tekinti, hogy a dél-európai strandokon megannyi orosz turistát látni, miközben az ukrajnai lakosok saját országukban a saját szabadságukért küzdenek.
Kofod német kollégáját megerősítve ugyancsak egységes európai megoldást szorgalmazott, amely szerinte „határozottan jelezné Vlagyimir Putyin orosz elnöknek és Oroszországnak, hogy következményekkel jár, ha törvénytelenül és kíméletlenül megszállnak egy európai országot”. Hozzátette: Európa közösen, együttes erővel tudna igazán hatást gyakorolni Putyinra.
Finnország – amelynek Oroszországgal közös határa mintegy 1340 kilométer hosszú – szeptemberben vezeti be a korlátozást az orosz beutazókra, de Lengyelország sem idegenkedik ettől. Olaf Scholz német kancellár az elmúlt hetekben többször is hangoztatta, hogy „ez Putyin háborúja, nem az orosz embereké”. A kancellár, mint mondta, emiatt „nagyon nehezen” küzd meg a gondolattal, hogy az orosz állampolgárokat ilyen szankcióval sújtsák. Hangsúlyozta, hogy „nem szabadna így általánosítani”, ugyanakkor elismerte, hogy megérti az Oroszországgal határos államok döntését az oroszokra vonatkozó beutazási tilalomról.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A Romániával való kapcsolat sosem volt fontosabb, mint most – jelentette ki az Egyesült Államok bukaresti nagyköveti pozíciójára jelölt Darryl Nirenberg szerdán Washingtonban, az amerikai szenátus külügyi bizottságának meghallatásán.
A vészhelyzet esetén szükséges katonai célú szállítás hatékonyságának megnövelése érdekében az EU határok nélküli katonai mobilitási területet kíván létrehozni – jelentette be Kaja Kallas külügyi és biztonságpolitikai főképviselő Brüsszelben szerdán.
Menesztette posztjáról Ukrajna parlamentje szerdán Szvitlana Hrincsuk energetikai minisztert és hivatali elődjét, Herman Haluscsenkót, aki mostanáig az igazságügyi tárcát vezette.
Romániának körülbelül 45 napig kellene kitartania egy Oroszországgal való nagyobb fegyveres konfliktus esetén, amíg a NATO-csapatok el nem érik a területét.
A libanoni egészségügyi minisztérium szerint kedden 13 ember halt meg egy izraeli támadásban egy dél-libanoni palesztin menekülttáborban.
Az Egyesült Államok Kongresszusának mindkét kamarája támogatta kedden, hogy az igazságügyi minisztériumot utasítsák a szexuális bűncselekményeket elkövető pénzember, Jeffrey Epstein iratainak nyilvánosságra hozatalára.
A Fehér Ház és Moszkva titokban egy javaslaton dolgozik, amely véget vetne Oroszország Ukrajna elleni háborújának – jelentette az Axios szerdán amerikai és orosz tisztviselőkre hivatkozva.
Oroszország megkezdte a háborúra való felkészülést Lengyelországgal szemben, miközben Moszkva tovább fokozza a lengyel területen végrehajtott kibertámadásait és szabotázsait – jelentette ki hétfőn Wieslaw Kukula, a lengyel fegyveres erők vezérkari főnöke.
Az ENSZ Biztonsági Tanácsa hétfőn elfogadta az Egyesült Államok által kidolgozott határozatot, amelynek célja, hogy a Gázai övezetben a törékeny fegyverszünet után tartósabb béke és a pusztított enklávé újjáépítése valósuljon meg.
Az orosz hadsereg két Iszkander típusú ballisztikus rakétával és 128 csapásmérő, valamint álcadrónnal támadott ukrajnai célpontokat hétfőre virradóra, a csapásoknak Harkivban halálos áldozataik és sebesültjeik is vannak.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!