
Fotó: Rostás Szabolcs
Az Európai Unió a héten felfüggeszti az Oroszországgal kötött vízumforgalmi megállapodást. A 2007-es megállapodás befagyasztásának terve megnehezíti és megdrágítja az oroszok számára a schengeni övezethez tartozó dokumentumok beszerzését – írja a Financial Times.
2022. augusztus 29., 08:002022. augusztus 29., 08:00
Az intézkedésre azt követően kerülhet sor, hogy néhány keleti tagállam azzal fenyegetőzött, egyoldalúan lezárja határait az orosz turisták előtt, más országok pedig közös fellépésre szólítottak fel annak megakadályozására, hogy az oroszok turistavízummal utazhassanak az EU-ba.
A miniszterek első lépésként politikai támogatást kívánnak nyújtani az EU és Oroszország közötti vízumkönnyítési megállapodás felfüggesztéséhez a kedden kezdődő kétnapos prágai találkozón – mondta a Financial Timesnak három, a tárgyalásokon is résztvevő politikus. „Nem helyénvaló, hogy orosz turisták sétálgassanak városainkban, kikötőinkben. Jeleznünk kell az orosz lakosságnak, hogy ez a háború nincs rendben, nem elfogadható” – mondta a tárgyalásokon egyik résztvevő személy.
A 2007-es megállapodásnak a kormánytisztviselők és üzletemberek szabad mozgására vonatkozó részeit február végén felfüggesztették – emlékeztet az MTI. Egy szélesebb körű felfüggesztés megszüntetné az oroszok számára az összes uniós vízum igénylésekor biztosított kedvezményes elbírálást, mivel több dokumentumot követelne meg, drágábbá tenné és jelentősen megnövelné a várakozási időt.
Annalena Baerbock német külügyminiszter a napokban fontosnak nevezte, hogy olyan megoldást szülessen az orosz vízumtilalom kérdésére, amely mindenki aggályait figyelembe veszi, hozzátette azonban: „nem volna szabad mindenért az orosz embereket felelősségre vonni”. A Jeppe Kofod dán külügyminiszterrel Koppenhágában tartott pénteki sajtótájékoztatóján a német diplomácia vezetője közölte, fontos, hogy szem előtt tartsuk: „a jelenlegi brutális háborús helyzetben nem mondhatunk le örökre az Oroszországban élő 140 millió emberről”.
A német külügyminiszter elmondta, hogy a tárgyalások során több nézőpontból is megvizsgálják a kérdést, szerinte ugyanis nem tagadhatják meg a beutazási engedélyt olyan újságíróktól vagy kutatóktól, akik egyébként veszélyeztetve vannak Oroszországban. Beszámolt arról, hogy az ukrajnai háború kezdete óta valamivel csökkent az orosz turisták száma Németországban, ugyanakkor elismerte, hogy egészen más helyzetben vannak azok az országok, amelyeket csak egy határ választ el Oroszországtól. A dán diplomácia vezetője azonban határozottabb álláspontot képviselt a kérdésben. Jeppe Kofod a sajtótájékoztatón azt mondta, „nagyon erős provokációnak” tekinti, hogy a dél-európai strandokon megannyi orosz turistát látni, miközben az ukrajnai lakosok saját országukban a saját szabadságukért küzdenek.
Kofod német kollégáját megerősítve ugyancsak egységes európai megoldást szorgalmazott, amely szerinte „határozottan jelezné Vlagyimir Putyin orosz elnöknek és Oroszországnak, hogy következményekkel jár, ha törvénytelenül és kíméletlenül megszállnak egy európai országot”. Hozzátette: Európa közösen, együttes erővel tudna igazán hatást gyakorolni Putyinra.
Finnország – amelynek Oroszországgal közös határa mintegy 1340 kilométer hosszú – szeptemberben vezeti be a korlátozást az orosz beutazókra, de Lengyelország sem idegenkedik ettől. Olaf Scholz német kancellár az elmúlt hetekben többször is hangoztatta, hogy „ez Putyin háborúja, nem az orosz embereké”. A kancellár, mint mondta, emiatt „nagyon nehezen” küzd meg a gondolattal, hogy az orosz állampolgárokat ilyen szankcióval sújtsák. Hangsúlyozta, hogy „nem szabadna így általánosítani”, ugyanakkor elismerte, hogy megérti az Oroszországgal határos államok döntését az oroszokra vonatkozó beutazási tilalomról.
Az orosz gázolajra vonatkozó szankciók feloldása hozzájárul Oroszország Ukrajna elleni háborújának finanszírozásához – jelentette ki Kaja Kallas uniós külügyi és biztonságpolitikai főképviselője szombaton.
Váratlan húzással lepte meg a világot Donald Trump amerikai elnök: bejelentette, hogy megállapodott Vlagyimir Putyin orosz elnökkel, hogy Oroszország jelentős mennyiségű dízelüzemanyagot szállít országa és a világpiac számára.
Navi Pillay dél-afrikai jogász, az ENSZ volt emberi jogi főbiztosa és a hágai Nemzetközi Büntetőbíróság egykori bírája kapja idén a Nobel-békedíjat – jelentette be pénteken Oslóban a Norvég Nobel-bizottság.
Maia Sandu, a Moldovai Köztársaság elnöke ismételten kijelentette, hogy támogatja az egyesülést Romániával, és úgy véli, hogy egy ilyen forgatókönyv nagyobb biztonságot nyújtana országának.
Oroszország ukrajnai háborúja veszélyes patthelyzetbe jutott, de az Egyesült Államok továbbra is minden erőfeszítést megtesz egy olyan megállapodás elérése érdekében, amely véget vet a konfliktusnak – jelentette ki Marco Rubio amerikai külügyminiszter.
Az Európai Bizottság a két ország kérésére műholdas felvételeket bocsát Bulgária és Románia rendelkezésére a Fekete-tengeren a kereskedelmi hajók ellen elkövetett támadások nyomán kialakult helyzet felméréséhez.
Böcskei László nagyváradi püspök szerint nem hangos emberekre, népünknek ma elsősorban hűséges emberekre van szüksége.
Vádat emeltek minősített emberkereskedelem és kényszermunka bűntette miatt egy romániai férfival szemben, aki erőszakkal és fenyegetéssel kényszerített munkavégzésre egy embert – közölte a Pest Megyei Főügyészség csütörtökön az MTI-vel.
Védelmébe vette Marco Rubio amerikai külügyminiszter az ország athéni nagykövetét, Kimberly Guilfoyle-t, aki azzal váltott ki botrányt, hogy sajtóértesülések szerint a román kormány megbuktatásához hasonló eljárással fenyegette meg a görög kormányt.
Kihallgatta Magyar Pétert a Központi Nyomozó Főügyészség szerda este egy 2024. június 21-i eset miatt – erről a kormányfő számolt be Facebook-bejegyzésében.
szóljon hozzá!