Fotó: Európai Tanács
Az Európai Unió célja, hogy a következő 12 hónapon belül 1 millió darab lőszerrel lássa el Ukrajnát, és biztosítsa ehhez a megfelelő finanszírozást; „ennek érdekében intézkedéseket kell hoznunk az európai védelmi ipar gyártási kapacitásának növelésére” – írta Charles Michel az Európai Tanács elnöke pénteken, az uniós tagállami vezetőknek küldött, a csütörtökön kezdődő brüsszeli uniós csúcstalálkozóra szóló meghívólevelében.
2023. március 22., 08:032023. március 22., 08:03
Az elnök azt írta: a tagállamok vezetői első munkaülésükön az ukrajnai helyzettel foglalkoznak, amelyhez Volodomir Zelenszkij ukrán elnök videón keresztül csatlakozik majd. Hangsúlyozta, hogy a vezetők ismét megerősítik az Ukrajna támogatása iránti megingathatatlan uniós elkötelezettséget, amely magában foglalja az elszámoltathatósággal, a befagyasztott orosz vagyon felhasználásával kapcsolatos munka folytatását.
„Itt az ideje, hogy teljes mértékben kihasználjuk erősségeinket és kezeljük hiányosságainkat. Fel kell lendíteni az EU innovációs kapacitását, valamint meg kell erősíteni a tőkepiaci uniót, annak érdekében, hogy ösztönözzük a technológiai bázisunk megszilárdítását és a zöld illetve digitális átállás megvalósítását célzó beruházásokat. A mai geopolitikai helyzet fényében alapos eszmecserét fogunk folytatni kereskedelempolitikánkról is” – hangsúlyozta Charles Michel.
Az ET elnöke arra is kitért, hogy a tanácskozáson téma lesz a leutóbbi EU-csúcs migrációról szóló következtetéseinek végrehajtása is, továbbá az energiaügyi kérdések szintén napirenden maradnak. „Ami az energiát illeti, továbbra is prioritásunk az ellátásbiztonság megfizethető áron történő garantálása. Meg fogjuk vitatni, hogyan érhetjük el ezt a célt” – hangsúlyozta.
Charles Michel azt is közölte, hogy a csúcs első napján, csütörtökön António Guterres, az ENSZ főtitkára csatlakozik a vezetőkhöz, és vele „kulcsfontosságú geopolitikai kérdésekről és globális kihívásokról” fognak tárgyalni az uniós tagországok kormány-és államfői.
Eközben a brit védelmi minisztérium kedd esti közleménye szerint
A közlemény előzményeként Annabel Goldie, a londoni védelmi tárca államtitkára egy írásos parlamenti kérdésre válaszolva közölte, hogy Nagy-Britannia az Ukrajnának szánt tizennégy Challenger 2 harckocsival együtt lőszert is átad, és a szállítmányban olyan páncéltörő lövedékek is szerepelnek, amelyek szegényített urániumot tartalmaznak.
Az államtitkár szerint ezek az eszközök nagyon hatékonyan használhatók a korszerű harckocsik és páncélozott járművek ellen.
Vlagyimir Putyin orosz elnök kedden, Hszi Csin-ping kínai elnökkel tartott moszkvai tárgyalásai után a londoni bejelentésre utalva azt mondta, hogy Oroszország kénytelen lesz reagálni, „ha a kollektív Nyugat nukleáris összetevőt tartalmazó fegyvereket vetne be”.
A tárca közleménye szerint ezt Oroszország is tudja, de ennek ellenére szándékos félrevezetéssel próbálkozik.
A londoni védelmi minisztérium szerint a brit tudományos akadémia szerepét betöltő Royal Society és más szervezetek tudósai által végzett független kutatások arra a megállapításra jutottak, hogy a szegényített urániumot tartalmazó lőszerek alkalmazásának valószínűleg csekély hatása van az emberi egészségre és a környezetre.
A BBC brit közszolgálati médiatársaság által idézett szakértők szerint a szegényített uránium rendkívül nagytömegű anyag, 1,7-szer sűrűbb, mint az ólom, és így lehetővé teszi, hogy a lövedékek áthatoljanak a harcjárművek páncélzatán, sőt még az acélon is.
Az amerikai védelmi minisztérium szóvivője kedd este a BBC beszámolója szerint közölte, hogy az Egyesült Államok nem küld Ukrajnának semmiféle olyan muníciót, amely szegényített urániumot tartalmaz.
Bucsába látogatott a japán kormányfő
Kisida Fumio japán miniszterelnök keddi ukrajnai látogatása során felkereste a Kijev megyei Bucsát, azt a települést, amelyben kijevi vádak szerint orosz katonák számos súlyos atrocitást követtek el a helyi lakosok ellen az Ukrajna elleni támadás kezdetén.
„A világ megdöbbent, amikor egy éve ártatlan civileket gyilkoltak meg Bucsában. Látván ezt a helyet, valóban nagy haragot érzek emiatt az atrocitás miatt” – idézte az Ukrajinszka Pravda hírportál a Reuters beszámolója alapján Kisidát. A miniszterelnök koszorút helyezett el Bucsában a helyi templomnál, majd egyperces néma csenddel és meghajlással tisztelgett a halottak emléke előtt.
A japán kormányfő kedd reggel érkezett Kijevbe, ahol találkozott Volodimir Zelenszkij ukrán elnökkel. Látogatásának célja, hogy „kifejezze tiszteletét az ukrán nép bátorsága és türelme iránt, amely Zelenszkij elnök vezetésével kiáll hazája védelméért, és hogy Japán és a G7-országok vezetőjeként szolidaritásáról és rendületlen támogatásáról biztosítsa Ukrajnát” – írta a japán külügyminisztérium közleményében, amelyben a miniszterelnök kijevi útját bejelentette.
Az ukrán elnök a japán miniszterelnökkel folytatott megbeszélését követő sajtótájékoztatón bejelentette, hogy elfogadta Kisida felkérését, és videoösszeköttetés útján részt vesz a G7-csoport májusi hirosimai csúcstalálkozóján. Zelenszkij és Kisida nyilatkozatot írtak alá a két ország különleges globális partnerségéről. „Ez a dokumentum tükrözi azokat az értékeket, amelyeket védünk, és a még megvalósulásra váró törekvéseinket” – mondta az Interfax-Ukrajina hírügynökség jelentése szerint a japán miniszterelnök a dokumentum aláírása után.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Hazánk a Nyugat, az európai közösség, a NATO része, és nem a szerződések vagy a paragrafusok miatt, hanem mert a sorsunkba van írva, az őseink hagyták nekünk örökül, hogy hova tartozunk – mondta a Tisza Párt elnöke Budapesten vasárnap.
Vállalom, hogy ilyen felfordult világban is megőrizzük Magyarországot a biztonság és a nyugalom szigetének – jelentette ki Orbán Viktor miniszterelnök az 1848–49-es forradalom és szabadságharc emlékére rendezett állami ünnepségen vasárnap Budapesten.
Katonai tiszteletadás mellett felvonták a nemzeti lobogót a március 15-i nemzeti ünnepen, vasárnap reggel Budapesten a Kossuth Lajos téren.
A közel-keleti konfliktus nyomán megugró energiaárakra a térség több országa gyors intézkedésekkel reagált.
Robbanás rázta meg péntek éjjel Amszterdam Buitenveldert városrészét: egy zsidó iskola épületének külső falánál történt detonáció. A hatóságok szerint a támadás célzottan a zsidó közösség ellen irányulhatott.
Az Egyesült Államok legalább 11,3 milliárd dollárt költött az Irán elleni háború első hat napjában – közölték a Donald Trump elnök vezette kormányzat tisztviselői egy kongresszusi tájékoztatón a héten.
A történelmi összekötő utat az első világháborút lezáró békeszerződés, az új román–magyar határvonal szelte ketté, de a két település önkormányzata európai uniós támogatással újjáépítené.
Nyugat-Irakban lezuhant egy amerikai katonai utántöltő repülőgép csütörtök éjjel – jelentette be az illetékes amerikai parancsnokság. A legfrissebb információk szerint négy amerikai katona meghalt a balesetben, és összesen hatan voltak a gépen.
Az iráni konfliktus rövid távon kedvezhet Oroszországnak a magasabb energiaárak és a Nyugat megosztott figyelme miatt, de komoly gazdasági és geopolitikai kockázatokat is hordoz, mivel a Hormuzi-szoros körüli zavarok az egész világgazdaságot érinthetik.
Kézzelfogható eredménye van annak, hogy az utóbbi években erősödött a Románia és Magyarország közötti konstruktív együttműködés – jelenttette ki Tánczos Barna, miután Budapesten tárgyalt Szijjártó Péterrel.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!