Az emberi maradványok vizsgálatával folytatódik a tihanyi Királykripta feltárása (VIDEÓ)

A csontmaradványok három, nagyon rossz állapotú faládában voltak elhelyezve. Ezek a ládák már a felszedéskor megsemmisültek. Beszélt arról, hogy jelenleg nincs konkrét adat arról, hogy a különböző csontmaradványok a királykripta mely időszakának temetkezéseit rejtik.

A csontmaradványok között akár lehetnek nagyon korai, a királyi, hercegi temetkezések időszakából származó csontok, ugyanakkor lehetnek azokból a 17-18. századi temetkezésekből származó csontok is, amelyekre később használták az altemplomot – magyarázta. Mende Balázs Gusztáv elmondta, hogy jelenleg igyekeznek rendet tenni a csontanyagban.

„Megpróbáljuk létrehozni azokat a kvázi egyéneket, amelyekhez a csontmaradványok többsége tartozhat” – fűzte hozzá.

Az elsődleges antropológiai vizsgálat célja, hogy lehetővé tegye a radiokarbon kormeghatározás elvégzését és a hitelesítő DNS-vizsgálatok megkezdését.

Találtunk 2–5 éves kisgyermekhez tartozó csontmaradványokat is. Az anatómiai, antropológiai ismeretek megengedik, hogy jelen pillanatban azt mondhatjuk, hogy a sírban minimum 5 egyén van elhelyezve, amelyekhez legalább 4 koponyamaradványt tudunk hozzáilleszteni” – részletezte a szakember.

Mint az apátság honlapján olvasható, a „Tihanyi altemplomként” ismert Királykripta 1953-ban és az 1990-es években végzett részleges régészeti és műemléki kutatásai több fontos kérdést megválaszolatlanul hagytak a 11. századi épületről és az alapítók sírjairól.

A középkori templom formája, a Királykripta és a középkori templom építészeti viszonya, a kripta boltozatának eredetisége, illetve esetleges későbbi módosításai eddig éppúgy eldöntetlen kérdések voltak, mint az ide temetkező I. András király és Dávid herceg sírhelye és a kriptában korábban feltárt további sírok keltezése és értelmezése.

Az sem volt tisztázott, hogy az 1953-ban a tér közepén elhelyezett sírkő alá visszatemetett emberi maradványok a kripta temetkezéseinek melyik fázisát reprezentálják: erre a kérdésre próbálnak meg szénizotópos datálási módszerrel választ adni a kutatók.

A munkában az ELTE BTK, a PPKE BTK, valamint a Magyar Nemzeti Múzeum visegrádi Mátyás Király Múzeuma kutatói és a veszprémi Laczkó Dezső Múzeum munkatársai is részt vesznek.

A régészeti feltárás folyamatáról, a kutatás fejleményeiről kisfilmek készültek, amelyeket a Tihanyi Bencés Apátság YouTube-csatornája mellett az ELKH és a BTK honlapján követhetnek az érdeklődők. A feltárt Királykriptát az ásatások befejeztével a nagyközönség is megtekintheti.