
Fotó: Elkh.org/Korzenszky Richárd
A Bölcsészettudományi Kutatóközpontban (BTK) elkezdődött azoknak az emberi maradványoknak a vizsgálata, amelyeket még április végén a régészeti feltárás első aktusaként emeltek ki a tihanyi apátság Királykriptájának sírépítményéből.
2021. június 02., 19:162021. június 02., 19:16
2021. június 02., 19:212021. június 02., 19:21
Az Eötvös Loránd Kutatási Hálózat (ELKH) támogatásával megvalósuló munkát a BTK Archeogenomikai Intézet szakemberei végzik Mende Balázs Gusztáv és Szécsényi-Nagy Anna vezetésével. Mende Balázs Gusztáv, a BTK Archeogenomikai Intézetének tudományos főmunkatársa, igazgatóhelyettese a munkálatokról készített kisfilmben felidézte, hogy
A csontmaradványok három, nagyon rossz állapotú faládában voltak elhelyezve. Ezek a ládák már a felszedéskor megsemmisültek. Beszélt arról, hogy jelenleg nincs konkrét adat arról, hogy a különböző csontmaradványok a királykripta mely időszakának temetkezéseit rejtik.
A csontmaradványok között akár lehetnek nagyon korai, a királyi, hercegi temetkezések időszakából származó csontok, ugyanakkor lehetnek azokból a 17-18. századi temetkezésekből származó csontok is, amelyekre később használták az altemplomot – magyarázta. Mende Balázs Gusztáv elmondta, hogy jelenleg igyekeznek rendet tenni a csontanyagban.
„Megpróbáljuk létrehozni azokat a kvázi egyéneket, amelyekhez a csontmaradványok többsége tartozhat” – fűzte hozzá.
Az elsődleges antropológiai vizsgálat célja, hogy lehetővé tegye a radiokarbon kormeghatározás elvégzését és a hitelesítő DNS-vizsgálatok megkezdését.
Találtunk 2–5 éves kisgyermekhez tartozó csontmaradványokat is. Az anatómiai, antropológiai ismeretek megengedik, hogy jelen pillanatban azt mondhatjuk, hogy a sírban minimum 5 egyén van elhelyezve, amelyekhez legalább 4 koponyamaradványt tudunk hozzáilleszteni” – részletezte a szakember.
Mint az apátság honlapján olvasható, a „Tihanyi altemplomként” ismert Királykripta 1953-ban és az 1990-es években végzett részleges régészeti és műemléki kutatásai több fontos kérdést megválaszolatlanul hagytak a 11. századi épületről és az alapítók sírjairól.
A középkori templom formája, a Királykripta és a középkori templom építészeti viszonya, a kripta boltozatának eredetisége, illetve esetleges későbbi módosításai eddig éppúgy eldöntetlen kérdések voltak, mint az ide temetkező I. András király és Dávid herceg sírhelye és a kriptában korábban feltárt további sírok keltezése és értelmezése.
Az sem volt tisztázott, hogy az 1953-ban a tér közepén elhelyezett sírkő alá visszatemetett emberi maradványok a kripta temetkezéseinek melyik fázisát reprezentálják: erre a kérdésre próbálnak meg szénizotópos datálási módszerrel választ adni a kutatók.
A munkában az ELTE BTK, a PPKE BTK, valamint a Magyar Nemzeti Múzeum visegrádi Mátyás Király Múzeuma kutatói és a veszprémi Laczkó Dezső Múzeum munkatársai is részt vesznek.
A régészeti feltárás folyamatáról, a kutatás fejleményeiről kisfilmek készültek, amelyeket a Tihanyi Bencés Apátság YouTube-csatornája mellett az ELKH és a BTK honlapján követhetnek az érdeklődők. A feltárt Királykriptát az ásatások befejeztével a nagyközönség is megtekintheti.
Utcai összecsapásokba torkollt csütörtökön az a brüsszeli tüntetés, amelyen több ezer európai gazda vett részt, hogy a dél-amerikai országok és az Európai Unió közötti szabadkereskedelmi megállapodás ellen tiltakozzon.
Életét vesztette a legénység két tagja, másik három pedig megsérült egy teherhajón dróntámadás következtében a dél-oroszországi Rosztov-na-Donu kikötőjében – közölte Jurij Szljuszar helyi kormányzó csütörtökön a Telegram-csatornáján.
Két finanszírozási javaslatot terjesztett elő az Európai Bizottság Ukrajna támogatására a 2026–2027-es időszakra – közölte Ursula von der Leyen.
Ha Kijev elutasítja a rendezési tárgyalásokat, Oroszország el fogja foglalni a sajátjának tekintett területeket – jelentette ki Vlagyimir Putyin elnök az orosz védelmi minisztérium vezetői testületének szerdai moszkvai kibővített ülésén.
Megszavazta az Európai Parlament strasbourgi plenáris ülésén azt a határozatot, amelyben egy „katonai schengeni övezet” létrehozását javasolják egy esetleges orosz agresszióval szemben.
III. Károly brit király szerdán fogadta Nicușor Dan román államfőt.
Orbán Viktor miniszterelnök szerint Magyarország győzelmet aratott az EU-csúcs előtti tárgyalásokon: az Európai Bizottság elnöke bejelentette, hogy az orosz zárolt vagyon kérdése nem kerül napirendre.
Európa új korszak felé közeledik, energiafüggetlenséghez Oroszországtól, ugyanis végleg, örökre ki fogja vezetni az orosz fosszilis tüzelőanyagok használatát – jelentette ki az Európai Bizottság elnöke Strasbourgban szerdán.
Izraelben nyilvánosságra hozták az ausztráliai antiszemita terrortámadás harmadik magyar származású áldozatának nevét.
Az Egyesült Államok és Európa által Ukrajnának nyújtott tűzszüneti garanciák értelmében a békefenntartók bizonyos körülmények között visszaszoríthatják az orosz erőket – nyilatkozta Friedrich Merz német kancellár.
szóljon hozzá!