
Nikki Haley amerikai ENSZ-nagykövet szerint a tanács nem méltó a nevére
Az Egyesült Államok kilép az ENSZ Emberi Jogi Tanácsából – jelentette be kedden Washingtonban Nikki Haley amerikai ENSZ-nagykövet, aki szerint a tanács nem méltó a nevére.
2018. június 20., 01:382018. június 20., 01:38
2018. június 20., 10:412018. június 20., 10:41
Nikki Haley leszögezte: a kilépés nem jelenti azt, hogy az Egyesült Államok ne tartaná be korábbi emberi jogi kötelezettségvállalásait. Nikki Haley leszögezte: a kilépés nem jelenti azt, hogy az Egyesült Államok ne tartaná be korábbi emberi jogi kötelezettségvállalásait. „Világossá akarom tenni, hogy ez a lépés nem azt jelenti, hogy feladnánk elkötelezettségünket az emberi jogok terén” – fogalmazott.
A külügyminisztériumban Mike Pompeo tárcavezetővel közösen a sajtó elé álló diplomata bírálta a világszervezet genfi székhelyű testületét, és azt hangoztatta, hogy a szervezet „álszent és öncélú”, és valójában „gúnyt űz az emberi jogokból”. Hozzátette: Washington azért lép ki, mert „egyetlen országnak sem volt bátorsága”, hogy csatlakozzék a szervezet megreformálását célzó amerikai törekvésekhez, és még az Egyesült Államokkal azonos véleményen lévő országok sem kívánták nyíltan bírálni a 47 tagú tanács munkáját.
Majd további országokat sorolt, amelyek tagjai ugyan a tanácsnak, de „ijesztően nem tartják tiszteletben az alapvető emberi jogokat”. Ezzel összefüggésben Venezuelát, Kínát, Kubát és a közép-afrikai Kongói Demokratikus Köztársaságot nevezte meg. A döntést magyarázva Nikki Haley meggyőződését fejezte ki, hogy az Emberi Jogi Tanács munkáját nem az emberi jogok helyzete, hanem politikai megfontolások motiválják. Ezt bizonyítja az is – mondta –, hogy a szervezet „aránytalan mértékben” foglalkozik Izraellel és folyamatosan elfogult Izraellel szemben. Haley egyébként már korábban is többször azzal vádolta meg a szervezetet, hogy „betegesen elfogult” Izraellel szemben.
Az ENSZ emberi jogi főbiztosa, Zeid Raad al-Husszein csalódását fejezte ki a washingtoni bejelentés miatt. Zeid Raad al-Husszein azt írta Twitter-üzenetében: „elszomorító, de nem meglepő hír” az amerikai kilépés. „Tekintettel az emberi jogok jelenlegi helyzetére a világban, az Egyesült Államoknak még nagyobb szerepet kellene vállalnia, nem pedig kivonulni” – vélekedett a diplomata, Nikki Haley bejelentésére reagálva. Washington egy nappal azután jelentette be kilépését a testületből, hogy Zeid Raad al-Husszein az Emberi Jogi Tanács 38. ülésszakának megnyitóján elítélte a Trump-kormánynak azt a szerinte „lelkiismeretlen” gyakorlatát, amely szerint az illegális bevándorlóktól a mexikói határon erővel elválasztják gyermekeiket.
Az ENSZ Emberi Jogi Tanácsát 2006-ban hívták életre, amikor megszüntették a világszervezet Emberi Jogi Bizottságát, mert kudarcot vallott az emberi jogok védelmét szolgáló küldetése megvalósításában, ráadásul olyan országoknak is lehetővé tette a tagságot, amelyekben pedig köztudomásúan súlyos az emberi jogok helyzete. 2009-ben az akkori amerikai elnök, George W. Bush három éven keresztül elutasította, hogy az Egyesült Államok csatlakozzék az Emberi Jogi Tanácshoz, arra hivatkozva, hogy az új szervezet nem bizonyította, hogy jobb lenne elődjénél.
Az Egyesült Államok 2009-ben, Barack Obama elnöksége idején csatlakozott a Tanácshoz.
Az Egyesült Államok kedden világszerte felfüggesztette a vízumkérelmekkel kapcsolatos időpontfoglalásokat az amerikai nagykövetségeken és konzulátusokon; a hatóságok átütemezik az interjúkat, hogy lehetőséget biztosítsanak a konzuli személyzet képzésére.
Európai NATO-tagállamok elleni orosz támadás és az Ukrajna elleni újabb mozgósítás megelőzését szolgálhatta John Ratcliffe, az Egyesült Államok Központi Hírszerző Ügynökségének (CIA) váratlan moszkvai látogatása.
Kettős mércével vádolja az európai parlament szocialista frakciója az Európai Néppártot (EPP) és a Renew Europe-ot, miután azok 770 millió eurónyi, Romániának járó uniós forrás felfüggesztését javasolták a feddhetetlenségi törvény módosítása miatt.
Irán és Omán kedden olyan javaslatot vázolt fel, amely szerint közösen létrehoznának egy ideiglenes hajózási folyosót a Hormuzi-szoroson keresztül – közölték regionális tisztviselők, miután hetekig tartó feszült tárgyalások folytak a két ország között.
Úgy tűnik, Ukrajna lassan elveszíti a háborút Oroszország ellen – jelentette ki a Reutersnek nyilatkozva Mihajlo Fedorov leváltott védelmi miniszter.
Claudiu Năsuit, a Mentsétek meg Romániát Szövetség (USR) parlamenti képviselőjét nevezi ki gazdasági miniszterré Vasile Tofan moldovai miniszterelnök.
A Romániának járó európai uniós támogatások egy részének felfüggesztését kéri az Európai Néppárt (EPP) és a Renew Europe európai parlamenti frakciója a jogállamisággal kapcsolatos aggályok miatt.
„Ismeretlen források” részéről „félig katonai” válaszlépés várható az egyesült királyságbeli dróngyárak ellen, amiért azok katonai tervrajzokat osztottak meg Ukrajnával – jelentette ki Andrej Fjodorov, a Kreml tanácsadója.
Irán teljes globális elszigeteléséről szóló gazdasági intézkedések sorát jelentette be Scott Bessent amerikai pénzügyminiszter hétfőn Washingtonban.
Az Európai Bizottság 6,1 milliárd euró értékű védelmi beszerzést hagyott jóvá Ukrajna számára, az összegből többek között lég- és rakétavédelmi rendszereket, rakétákat, lőszereket és radarokat vásárolhatnak.
szóljon hozzá!