Képünk illusztráció
Fotó: Beliczay László
Az egészségügyi ellátórendszerre nehezedő teher mértékéhez kötik a koronavírus-járvány lassítását szolgáló korlátozásokat Németországban az ügyvezető szövetségi kormány és a tartományi kormányok vezetőinek csütörtökön kidolgozott terve alapján.
2021. november 19., 07:302021. november 19., 07:30
2021. november 19., 07:312021. november 19., 07:31
A korlátozások szigorításának – javuló járványhelyzet esetén lazításának – alapja az úgynevezett hospitalizációs ráta, amely azt mutatja meg, hogy a megelőző hét napon százezer lakosonként mennyien kerültek kórházba az új típusú koronavírus (SARS-CoV-2) okozta betegséggel (Covid-19).
Ha a mutató három fölé emelkedik egy tartományban, a helyi kormány bevezeti az úgynevezett 2G-szabályt, amelynek elnevezését két szó, a beoltott és a gyógyult német megfelelőjének (geimpft, genesen) kezdőbetűjéből képezték. Ez a szabály előírja, hogy
Ha a mutató meghaladja a hatot, a 2G-plusz-szabály alkalmazandó, miszerint a beoltottak és a gyógyultak friss negatív lelettel vehetnek részt a zárt terekben zajló közösségi életben.
Amennyiben a mutató kilenc fölé emelkedik, a tartományok alkalmazhatják a fertőző betegségek elleni küzdelemről szóló törvényben felsorolt eszközök mindegyikét, például azt, hogy tiltsák vagy korlátozzák a szabadidős, kulturális és sportrendezvényeket, a gyülekezést, a belépést az egészségügyi létesítményekbe, a szeszes italok árusítását és nyilvános fogyasztását és a felsőoktatási intézmények működését.
A Robert Koch közegészségügyi intézet (RKI) adatai szerint a hospitalizációs ráta a 16 tartomány közül 12-ben három felett van – a legnagyobb terhelés alá került Türingiában már a 18-at is meghaladja –,
A tartományi kormányfők és az ügyvezető szövetségi kormány vezetői abban is egyetértettek, hogy a munkahelyeken, valamint a helyi és a távolsági közösségi közlekedésben az első háromnál sokkal erősebb és mind magasabbra csapó negyedik hulláma miatt a hospitalizációs rátától függetlenül alkalmazni kell az úgynevezett 3G-szabályt – amelynek elnevezése a beoltott, gyógyult és tesztelt (getestet) szavak kezdőbetűiből áll –, miszerint az oltatlanoktól friss negatív leletet kell megkövetelni.
Az új típusú koronavírus (SARS-CoV-2) okozta betegség (Covid-19) elleni oltás beadatásához köthetik több szakma gyakorlását Németországban – jelentették be hétfőn Berlinben.
A kancellári hivatalban tartott tanácskozáson közös álláspont volt az is, hogy
A fertőző betegségek elleni védekezésről szóló törvényt csütörtökön módosította a szövetségi parlament (Bundestag) a következő szövetségi kormány megalakítására készülő pártok – szociáldemokraták (SPD), Zöldek, liberálisok (FDP) – képviselőinek támogatásával. A reform révén november 25-től megszűnik a kivételes jogrend, amelyet felhatalmazta a szövetségi kormányt és a tartományi kormányokat, hogy törvényhozási hozzájárulás nélkül vezessenek be járványlassító intézkedéseket.
Németországban a lakosság többsége támogatná, ha kötelezővé tennék az új típusú koronavírus okozta betegségtől védő oltást – mutatta ki egy felmérés, amelyről pénteken számoltak be hírportálok.
A csütörtöki megbeszélés után tartott tájékoztatón Angela Merkel ügyvezető kancellár jelezte, hogy rosszallja a kivételes jogrend kivezetését. Mint mondta, számára „egyáltalán nem belátható”, hogy az eddigi legsúlyosabb járványhelyzet közepette mi szükség volt erre. Arról is szólt, hogy a védekezés új keretrendszere, azaz a fertőző betegségek elleni védekezésről szóló törvény megreformált változata,
A negyedik hullám erejét jelzi a Robert Koch közegészségügyi intézet (RKI) csütörtökön ismertetett kimutatása, miszerint egyetlen nap alatt 65 371 új fertőződést regisztráltak, bő 20 százalékkal többet a legutóbbi rekordnál, az egy nappal korábban feljegyzett 52 826-nál. Ezzel 5 195 321-re emelkedett a járvány tavaly tavaszi kezdete óta regisztrált fertőződések száma. A Covid-19-cel összefüggésben 264 halálesetet regisztráltak, a járvány áldozatainak száma így 98 538-ra emelkedett.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Az ukrán parlament elfogadta a nemzeti kisebbségek nyelvén folyó oktatásról szóló törvénymódosítást – jelentette hétfőn az Ukrinform hírügynökségre hivatkozva az MTI.
Donald Trump amerikai elnök a számos botrányos ügy főszereplőjévé vált athéni nagykövet, Kimberly Guilfoyle menesztését fontolgatja – közölte a CNN egy, az ügyet ismerő személyre hivatkozva.
Energetikai tűzszünet lépett életbe Ukrajan és Oroszország között – közölte a közösségi oldalán Donald Trump amerikai elnök vasárnap délután.
Meg kell őrizni az ukrajnai román tannyelvű iskolákat, és el kell kerülni azokat az intézkedéseket, amelyek hátrányosan érinthetik a román kisebbség oktatását – szögezte le a román külügyminisztérium pénteken.
Ideje, hogy Ukrajnának új elnöke legyen – jelentette ki Donald Trump amerikai elnök.
Az orosz gázolajra vonatkozó szankciók feloldása hozzájárul Oroszország Ukrajna elleni háborújának finanszírozásához – jelentette ki Kaja Kallas uniós külügyi és biztonságpolitikai főképviselője szombaton.
Váratlan húzással lepte meg a világot Donald Trump amerikai elnök: bejelentette, hogy megállapodott Vlagyimir Putyin orosz elnökkel, hogy Oroszország jelentős mennyiségű dízelüzemanyagot szállít országa és a világpiac számára.
Navi Pillay dél-afrikai jogász, az ENSZ volt emberi jogi főbiztosa és a hágai Nemzetközi Büntetőbíróság egykori bírája kapja idén a Nobel-békedíjat – jelentette be pénteken Oslóban a Norvég Nobel-bizottság.
Maia Sandu, a Moldovai Köztársaság elnöke ismételten kijelentette, hogy támogatja az egyesülést Romániával, és úgy véli, hogy egy ilyen forgatókönyv nagyobb biztonságot nyújtana országának.
Oroszország ukrajnai háborúja veszélyes patthelyzetbe jutott, de az Egyesült Államok továbbra is minden erőfeszítést megtesz egy olyan megállapodás elérése érdekében, amely véget vet a konfliktusnak – jelentette ki Marco Rubio amerikai külügyminiszter.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!