
Fotó: Iochom Zsolt
Az új típusú koronavírus (SARS-CoV-2) okozta betegség (Covid-19) elleni oltás beadatásához köthetik több szakma gyakorlását Németországban – jelentették be hétfőn Berlinben.
2021. november 15., 18:082021. november 15., 18:08
Az oltási kötelezettség a napközbeni kisgyermekellátás és a bentlakásos szociális ellátás területén, vagyis a többi között az óvodákban és az idősotthonokban dolgozókra vonatkozhat majd – mondta a szociáldemokratákkal (SPD) és a liberálisokkal (FDP) koalícióra készülő Zöldek szövetségi parlamenti frakciójának társelnöke, Katrin Göring-Eckardt.
Azzal kapcsolatban, hogy a liberálisok eddig rendre ellenezték az oltási kötelezettség minden formáját, elmondta, hogy a tervezett új előírás nem kerül bele a fertőző betegségek elleni védekezésről szóló törvény soron következő módosításába – amelyről csütörtökön szavaz a Bundestag –, hanem később alkothatnak róla jogszabályt.
A csütörtöki szavazásra készített javaslatokat az utóbbi napokban átdolgozták és kiegészítették, mert minden korábbinál nagyobb járványhullám formálódott, amióta a kormányra készülő pártok októberben megkezdték a módosítás előkészítését, és a romló járványhelyzet miatt felerősödött a már csak ügyvezető kormány hivatali idejében alkalmazott szigorú korlátozások felújítására irányuló nyomás.
A védekezést a gyakorlatban irányító tartományi kormányok azt a lehetőséget is megkapják, hogy megtilthatják vagy korlátozhatják a szabadidős, kulturális és sportrendezvényeket, valamint a gyülekezést, a belépést az egészségügyi létesítményekbe, a szeszes italok árusítását és nyilvános fogyasztását, és a felsőoktatási intézmények működését.
A törvényt azért kell átdolgozni, mert november 25-től megszűnik a járvány legelején, tavaly márciusban bevezetett kivételes jogrend, amely felhatalmazta a szövetségi kormányt és a tartományi kormányokat, hogy rendeleti úton, törvényhozási hozzájárulás nélkül tegyék meg a lakosság megvédéséhez szükséges lépéseket, és ezzel jogi alapot biztosított az eddigi járványvédelmi intézkedésekhez.
A törvény tervezett reformja alapján a járvány első három hullámával ellentétben a negyedik hullám megfékezéséhez – főleg a liberálisok nyomására – nem lesz lehetőség általános kijárási és utazási korlátozások elrendelésére, az idegenforgalom és a vendéglátás, valamint a kiskereskedelem és az egyéb szolgáltatások általános felfüggesztésére, és sportágak működését sem lehet majd elrendelni.
Az oltatlanok kitiltását jelenti az úgynevezett 2G-szabály, amelynek elnevezését a „beoltott vagy gyógyult személyek” (geimpfte oder genesene Personen) kifejezésből képezték. A védekezés eszközei között nyár óta szereplő szabály előírja, hogy a védőoltással rendelkezők és a fertőzésen igazoltan átesettek korlátozás nélkül tartózkodhatnak zárt közösségi térben, az oltatlanok viszont friss negatív vírusteszt birtokában sem.
A 2G-szabályt alkalmazzák november 8-a óta a legsúlyosabb járványügyi helyzetben lévő Szászország tartományban, és hétfőn Berlinben is bevezették. A tartományi rangú fővárosban már az első napon látványosan emelkedett az oltási hajlandóság, az oltópontoknál több száz méteres sorok alakultak ki.
A 2G-szabály enyhébb változata a 3G-szabály, amely szerint az oltatlanok is tartózkodhatnak zárt közösségi térben, ha rendelkeznek friss negatív lelettel.
Visszaállítják azt az előírást is, hogy a munkaadó köteles megengedni mindenkinek az otthoni munkavégzést, ha nem feltétlenül szükséges a munkahelyi jelenlét.
A Robert Koch országos közegészségügyi intézet (RKI) hétfői adatai szerint egy nap alatt 23 607 ember szervezetében mutatták ki a vírust, ezzel 5 045 076-ra emelkedett a járvány tavaly tavaszi kezdete óta regisztrált fertőződések száma. A Covid-19-cel összefüggésben 43 halálesetet regisztráltak, a járvány áldozatainak száma így 97 715-re emelkedett.
Az orosz hadsereg 115 csapásmérő, valamint álcadrónnal támadott ukrajnai célpontokat péntekre virradóra, az eszközök közel ötöde célba talált, többen meghaltak és megsebesültek, civil infrastrukturális létesítmények rongálódtak meg a csapásokban.
Közeledik a budapesti békecsúcs – jelentette ki a magyar miniszterelnök, hangsúlyozva, hogy a 28 pontos béketerv létezésének hivatalos megerősítése után következő 2-3 hét döntő lesz.
Az amerikai kormány az orosz–ukrán háborúban érintett mindkét féllel „csendben” egyeztetett az ukrajnai háború lezárásáról szóló új tervezetről – jelentette ki a Fehér Ház szóvivője csütörtökön.
Az ukrajnai háború lezárását célzó, szerdán kiszivárgott amerikai béketerv ugyan teljes egészében elfogadhatatlan Kijev számára, de alapul szolgálhat egy kompromisszumos megállapodáshoz – vélekedik Bendarzsevszkij Anton elemző.
Ukrajna békéje csak az ukránok és az európaiak részvételével érhető el – jelentette ki az Európai Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselője Brüsszelben, az uniós tagállamok külügyminisztereinek tanácskozását megelőzően csütörtökön.
Donald Trump amerikai elnök aláírta azt a törvényt, amely kötelezi az igazságügyi minisztériumot (DoJ) a Jeffrey Epstein-ügy iratainak kiadására.
Egy orosz kémhajó először használt lézereket, hogy megzavarja a brit légierő pilótáit, akik a brit felségvizek közelében követték nyomon tevékenységét – közölte a védelmi miniszter szerdán.
Izrael légicsapásokat mért a Gázai övezetre miután terroristák a tűzszünet ellenére izraeli katonákra lőttek – tudatta az izraeli hadsereg szerdán este.
Az Egyesült Államok jelezte Volodimir Zelenszkij elnöknek, hogy Ukrajnának el kell fogadnia az Oroszországgal folytatott háború befejezésére irányuló keretmegállapodást, amely szerint Kijevnek fel kell adnia területeit és egyes fegyvereit.
A Romániával való kapcsolat sosem volt fontosabb, mint most – jelentette ki az Egyesült Államok bukaresti nagyköveti pozíciójára jelölt Darryl Nirenberg szerdán Washingtonban, az amerikai szenátus külügyi bizottságának meghallatásán.
szóljon hozzá!