
Képünk illusztráció
Fotó: Beliczay László
Az egészségügyi ellátórendszerre nehezedő teher mértékéhez kötik a koronavírus-járvány lassítását szolgáló korlátozásokat Németországban az ügyvezető szövetségi kormány és a tartományi kormányok vezetőinek csütörtökön kidolgozott terve alapján.
2021. november 19., 07:302021. november 19., 07:30
2021. november 19., 07:312021. november 19., 07:31
A korlátozások szigorításának – javuló járványhelyzet esetén lazításának – alapja az úgynevezett hospitalizációs ráta, amely azt mutatja meg, hogy a megelőző hét napon százezer lakosonként mennyien kerültek kórházba az új típusú koronavírus (SARS-CoV-2) okozta betegséggel (Covid-19).
Ha a mutató három fölé emelkedik egy tartományban, a helyi kormány bevezeti az úgynevezett 2G-szabályt, amelynek elnevezését két szó, a beoltott és a gyógyult német megfelelőjének (geimpft, genesen) kezdőbetűjéből képezték. Ez a szabály előírja, hogy
Ha a mutató meghaladja a hatot, a 2G-plusz-szabály alkalmazandó, miszerint a beoltottak és a gyógyultak friss negatív lelettel vehetnek részt a zárt terekben zajló közösségi életben.
Amennyiben a mutató kilenc fölé emelkedik, a tartományok alkalmazhatják a fertőző betegségek elleni küzdelemről szóló törvényben felsorolt eszközök mindegyikét, például azt, hogy tiltsák vagy korlátozzák a szabadidős, kulturális és sportrendezvényeket, a gyülekezést, a belépést az egészségügyi létesítményekbe, a szeszes italok árusítását és nyilvános fogyasztását és a felsőoktatási intézmények működését.
A Robert Koch közegészségügyi intézet (RKI) adatai szerint a hospitalizációs ráta a 16 tartomány közül 12-ben három felett van – a legnagyobb terhelés alá került Türingiában már a 18-at is meghaladja –,
A tartományi kormányfők és az ügyvezető szövetségi kormány vezetői abban is egyetértettek, hogy a munkahelyeken, valamint a helyi és a távolsági közösségi közlekedésben az első háromnál sokkal erősebb és mind magasabbra csapó negyedik hulláma miatt a hospitalizációs rátától függetlenül alkalmazni kell az úgynevezett 3G-szabályt – amelynek elnevezése a beoltott, gyógyult és tesztelt (getestet) szavak kezdőbetűiből áll –, miszerint az oltatlanoktól friss negatív leletet kell megkövetelni.

Az új típusú koronavírus (SARS-CoV-2) okozta betegség (Covid-19) elleni oltás beadatásához köthetik több szakma gyakorlását Németországban – jelentették be hétfőn Berlinben.
A kancellári hivatalban tartott tanácskozáson közös álláspont volt az is, hogy
A fertőző betegségek elleni védekezésről szóló törvényt csütörtökön módosította a szövetségi parlament (Bundestag) a következő szövetségi kormány megalakítására készülő pártok – szociáldemokraták (SPD), Zöldek, liberálisok (FDP) – képviselőinek támogatásával. A reform révén november 25-től megszűnik a kivételes jogrend, amelyet felhatalmazta a szövetségi kormányt és a tartományi kormányokat, hogy törvényhozási hozzájárulás nélkül vezessenek be járványlassító intézkedéseket.

Németországban a lakosság többsége támogatná, ha kötelezővé tennék az új típusú koronavírus okozta betegségtől védő oltást – mutatta ki egy felmérés, amelyről pénteken számoltak be hírportálok.
A csütörtöki megbeszélés után tartott tájékoztatón Angela Merkel ügyvezető kancellár jelezte, hogy rosszallja a kivételes jogrend kivezetését. Mint mondta, számára „egyáltalán nem belátható”, hogy az eddigi legsúlyosabb járványhelyzet közepette mi szükség volt erre. Arról is szólt, hogy a védekezés új keretrendszere, azaz a fertőző betegségek elleni védekezésről szóló törvény megreformált változata,
A negyedik hullám erejét jelzi a Robert Koch közegészségügyi intézet (RKI) csütörtökön ismertetett kimutatása, miszerint egyetlen nap alatt 65 371 új fertőződést regisztráltak, bő 20 százalékkal többet a legutóbbi rekordnál, az egy nappal korábban feljegyzett 52 826-nál. Ezzel 5 195 321-re emelkedett a járvány tavaly tavaszi kezdete óta regisztrált fertőződések száma. A Covid-19-cel összefüggésben 264 halálesetet regisztráltak, a járvány áldozatainak száma így 98 538-ra emelkedett.
Már négy turbina termel áramot a paksi atomerőmű nyolc turbinája közül, szerdára pedig az erőmű ismét elérheti a 2000 megawattos teljesítményt – közölte Magyar Péter miniszterelnök vasárnap reggel a Facebook-oldalán.
Románia azon európai országok közé tartozik, amelyeket Oroszország hibrid háborús eszközökkel próbál destabilizálni – derül ki egy, az Egyesült Államok Kongresszusa számára készült friss jelentésből.
A külügyminisztérium figyelmeztetést adott ki az Észak‑Macedóniába tartó, ott tartózkodó vagy áthaladó román állampolgárok számára, miután jelentős torlódások alakultak ki a szerbiai Presovo és az észak-macedóniai Tabanovce közötti határátkelőhelyen.
Orosz titkosszolgálati megbízásból tervezett merényletekhez rejthettek el fegyvereket egy Berlin melletti erdőben; az ügy egyik gyanúsítottját Romániában fogták el – számolt be pénteken a német sajtó.
Bulgária is kénytelen csökkenteni a saját, Kozlodujban található atomerőműve teljesítményét, miután az aszály miatt drasztikusan leapadt a Duna vízszintje, így nem tud elegendő vizet biztosítani a reaktorok hűtéséhez.
Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke a csütörtöki romániai drónincidenssel kapcsolatban kijelentette: egyre fenyegetőbb és a megosztást célzó hadjárat folyik az Európai Unió ellen.
Lemondott országgyűlési képviselői mandátumáról augusztus 20-i hatállyal Lázár János, Magyarország előző kormányának közlekedési és beruházási minisztere. A fideszes politikus a Facebook-oldalán jelentette be döntését csütörtök délután.
Újabb korrupciós botrány vet árnyékot Volodimir Zelenszkij ukrán elnökre: korrupció gyanúja miatt őrizetbe vették Irina Mudrát, az elnöki hivatal volt helyettes vezetőjét, és jelenleg az Ukrajnai Nemzeti Korrupcióellenes Hivatal (NABU) vizsgálódik ellene.
Katonai tiszteletadás mellett, Baka András köztársasági elnök, Magyar Péter miniszterelnök és Forsthoffer Ágnes, az Országgyűlés elnökének jelenlétében felvonták Magyarország nemzeti lobogóját az augusztus 20-i állami ünnepen.
Keményen megfenyegette Donald Trump amerikai elnök azokat az országokat, amelyek támogatják Iránt.
szóljon hozzá!