Képünk illusztráció
Fotó: Beliczay László
Az egészségügyi ellátórendszerre nehezedő teher mértékéhez kötik a koronavírus-járvány lassítását szolgáló korlátozásokat Németországban az ügyvezető szövetségi kormány és a tartományi kormányok vezetőinek csütörtökön kidolgozott terve alapján.
2021. november 19., 07:302021. november 19., 07:30
2021. november 19., 07:312021. november 19., 07:31
A korlátozások szigorításának – javuló járványhelyzet esetén lazításának – alapja az úgynevezett hospitalizációs ráta, amely azt mutatja meg, hogy a megelőző hét napon százezer lakosonként mennyien kerültek kórházba az új típusú koronavírus (SARS-CoV-2) okozta betegséggel (Covid-19).
Ha a mutató három fölé emelkedik egy tartományban, a helyi kormány bevezeti az úgynevezett 2G-szabályt, amelynek elnevezését két szó, a beoltott és a gyógyult német megfelelőjének (geimpft, genesen) kezdőbetűjéből képezték. Ez a szabály előírja, hogy
Ha a mutató meghaladja a hatot, a 2G-plusz-szabály alkalmazandó, miszerint a beoltottak és a gyógyultak friss negatív lelettel vehetnek részt a zárt terekben zajló közösségi életben.
Amennyiben a mutató kilenc fölé emelkedik, a tartományok alkalmazhatják a fertőző betegségek elleni küzdelemről szóló törvényben felsorolt eszközök mindegyikét, például azt, hogy tiltsák vagy korlátozzák a szabadidős, kulturális és sportrendezvényeket, a gyülekezést, a belépést az egészségügyi létesítményekbe, a szeszes italok árusítását és nyilvános fogyasztását és a felsőoktatási intézmények működését.
A Robert Koch közegészségügyi intézet (RKI) adatai szerint a hospitalizációs ráta a 16 tartomány közül 12-ben három felett van – a legnagyobb terhelés alá került Türingiában már a 18-at is meghaladja –,
A tartományi kormányfők és az ügyvezető szövetségi kormány vezetői abban is egyetértettek, hogy a munkahelyeken, valamint a helyi és a távolsági közösségi közlekedésben az első háromnál sokkal erősebb és mind magasabbra csapó negyedik hulláma miatt a hospitalizációs rátától függetlenül alkalmazni kell az úgynevezett 3G-szabályt – amelynek elnevezése a beoltott, gyógyult és tesztelt (getestet) szavak kezdőbetűiből áll –, miszerint az oltatlanoktól friss negatív leletet kell megkövetelni.
Az új típusú koronavírus (SARS-CoV-2) okozta betegség (Covid-19) elleni oltás beadatásához köthetik több szakma gyakorlását Németországban – jelentették be hétfőn Berlinben.
A kancellári hivatalban tartott tanácskozáson közös álláspont volt az is, hogy
A fertőző betegségek elleni védekezésről szóló törvényt csütörtökön módosította a szövetségi parlament (Bundestag) a következő szövetségi kormány megalakítására készülő pártok – szociáldemokraták (SPD), Zöldek, liberálisok (FDP) – képviselőinek támogatásával. A reform révén november 25-től megszűnik a kivételes jogrend, amelyet felhatalmazta a szövetségi kormányt és a tartományi kormányokat, hogy törvényhozási hozzájárulás nélkül vezessenek be járványlassító intézkedéseket.
Németországban a lakosság többsége támogatná, ha kötelezővé tennék az új típusú koronavírus okozta betegségtől védő oltást – mutatta ki egy felmérés, amelyről pénteken számoltak be hírportálok.
A csütörtöki megbeszélés után tartott tájékoztatón Angela Merkel ügyvezető kancellár jelezte, hogy rosszallja a kivételes jogrend kivezetését. Mint mondta, számára „egyáltalán nem belátható”, hogy az eddigi legsúlyosabb járványhelyzet közepette mi szükség volt erre. Arról is szólt, hogy a védekezés új keretrendszere, azaz a fertőző betegségek elleni védekezésről szóló törvény megreformált változata,
A negyedik hullám erejét jelzi a Robert Koch közegészségügyi intézet (RKI) csütörtökön ismertetett kimutatása, miszerint egyetlen nap alatt 65 371 új fertőződést regisztráltak, bő 20 százalékkal többet a legutóbbi rekordnál, az egy nappal korábban feljegyzett 52 826-nál. Ezzel 5 195 321-re emelkedett a járvány tavaly tavaszi kezdete óta regisztrált fertőződések száma. A Covid-19-cel összefüggésben 264 halálesetet regisztráltak, a járvány áldozatainak száma így 98 538-ra emelkedett.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A legfrissebb adatok szerint meghaladta az ezret a halálos áldozatok száma, míg több mint 50 ezer embert eltűntként tartanak nyilván.
Az amerikai légierő iráni célpontokat bombázott pénteken, miután egy nappal korábban Irán felől indított drón talált el egy kereskedelmi hajót a Hormuzi-szorosban – jelentette be az amerikai Központi Parancsnokság (CENTCOM).
Az egyesülés mindig is valós lehetőség volt a moldovai társadalom egy része számára, de ez csak a polgárok tömeges szavazatával valósulhat meg – szögezte le Maia Sandu, a Moldovai Köztársaság elnöke a bukaresti parlamentben Diana Șoșoacă pártja, az S.O.S.
Donald Trump elnök szerdán kijelentette, hogy Volodimir Zelenszkij elnök „elég jól boldogul” Ukrajna védelmében Oroszország teljes körű inváziója ellen, és az ukrán vezetőt a folyamatos harcok ellenére is kitartónak nevezte.
Bekérették a román nagykövetet az orosz külügyminisztériumba – jelentette be csütörtökön Maria Zaharova külügyi szóvivő az Interfax hírügynökség tájékoztatása szerint.
Szlovénia is csatlakozott ahhoz a romániai kezdeményezéshez, amely a barnamedvék európai uniós védettségi szintjének csökkentését sürgeti, mert a növekvő állomány egyre nagyobb veszélyt jelent az emberekre és a haszonállatokra.
Bírálta Irán Romániát, miután Mark Rutte NATO-főtitkár szerdán arról beszélt: Bukarest komoly támogatást nyújtott az Egyesült Államoknak a perzsa állam elleni háború során.
A moldovai polgárok többsége elveti a Romániával való egyesülést – derül ki egy friss közvélemény-kutatásból.
Románia még a kereskedelmi repülőjáratok rovására is támogatta az Egyesült Államok Irán elleni katonai műveleteit – jelentette ki Mark Rutte.
Ukrajna úgy véli, hogy sikerült megszereznie a Fehér Ház támogatását egy olyan művelethez, amelynek célja, hogy Oroszországot érdemi tárgyalásokra kényszerítse – közölte a Kyiv Independent saját értesülésekre hivatkozva.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!