
Képünk illusztráció
Fotó: Vasvári Tamás/MTI
Az Európai Unió Tanácsa olyan jogszabályokat fogadott el, amelyek egy esetleges újabb egészségügyi válság esetén megkönnyítik a gyógyszerek, az oltóanyagok és az azokhoz szükséges nyersanyagok beszerzését, valamint szükséghelyzeti finanszírozást biztosítanak, és lehetővé teszik a gyártóüzemek ellenőrzését – közölte az uniós tanács hétfőn.
2022. október 24., 14:582022. október 24., 14:58
A jogszabályok előírják, hogy egészségügyi szükséghelyzet esetén az Európai Bizottság a válság szempontjából fontos ellenintézkedéseket hozzon, összeállítsa a szükséges nyersanyagok jegyzékét, valamint, hogy folyamatosan figyelje ezek uniós és globális keresletét, kínálatát.
Egészségügyi válságtanácsot hoznak létre, amely koordinálja majd az EU cselekvését a válság szempontjából fontos egészségügyi intézkedések meghozatala, az ellátás és a nyersanyagok hozzáférése érdekében.
– írták.
Az Európai Unió Tanácsa továbbá elfogadott két rendeletet, amelyek célja, hogy javítsák az unió reagálóképességét az esetleges világjárványokra és más, határokon át terjedő egészségügyi válságokra. A közlemény szerint a határokon át terjedő egészségügyi veszélyekről szóló jogszabály módosítása révén az egészségügyi felügyelet, a korai előrejelzés, a felkészültség és a reagálás területén megerősödik az Európai Betegségmegelőzési és Járványvédelmi Központnak (ECDC), azaz a fertőző betegségek elleni küzdelemben tett uniós erőfeszítéseket támogató uniós ügynökség a szerepe.
Az uniós bizottságnak és a tagállamoknak a határokon át terjedő egészségügyi veszélyekről szóló rendelet végrehajtása érdekében tett koordinált intézkedéseit az Egészségügyi Biztonsági Bizottság fogja támogatni. A bizottság véleményeket fogadhat el, és iránymutatásokat nyújthat a határokon át terjedő súlyos egészségügyi veszélyek megelőzésére és megfékezésére irányuló válaszintézkedésekkel kapcsolatban – írták.
A jogszabályokat és rendeleteket közvetlenül kell alkalmazni minden uniós tagállamban, kihirdetésüket követő huszadik napon lépnek hatályba.
Andrei Țărnea külügyminisztériumi szóvivő szerint eddig mintegy 5500 román állampolgár tért haza a közel-keleti konfliktus övezetéből.
Az Egyesült Államok nem fog engedni az Iránnal folytatott háborúban, amíg „az ellenséget teljesen és döntő módon meg nem győzik” – jelentette ki Pete Hegseth amerikai védelmi miniszter.
Nagy port kavartak az irodalmi Nobel-díjas Krasznahorkai Lászlónak az olasz La Repubblicának adott interjúban tett kijelentései. Az író többek közt azt mondta: „Magyarország már nem egy ország, hanem egy tébolyda, ahonnan az orvosok már elmentek”.
A világ legnagyobb olajexportőre, a szaúd-arábiai Aramco figyelmeztetett, hogy „katasztrofális következményekkel” járhat a világ olajpiacaira nézve, ha az iráni háború továbbra is megzavarja a Hormuzi-szoros átjárhatóságát.
A székely szabadság napja a szabadság és az önrendelkezés melletti kiállás napja – közölte Szili Katalin miniszterelnöki főtanácsadó kedden az MTI-vel.
A Magyarország által őrizetbe vett állami tulajdonú Oscsadbank hét alkalmazottját „fizikai és pszichológiai nyomásnak” vetették alá az őrizetben – állította Ukrajna külügyminisztériuma hétfőn.
Kedden is folytatódtak az Irán elleni amerikai és izraeli katonai csapások, az izraeli hadsereg kedden reggel a fővárost, Teheránt bombázta, miután hétfőn három másik iráni tartományban támadta a katonai infrastruktúrát.
Váratlan bejelentést tett hétfőn Donald Trump amerikai elnök, aki szerint a lezáráshoz közeledik az Irán elleni háború, miután súlyos csapást mértek a perzsa állam hadseregére.
Jelenleg nincs Európában közvetlenül fenyegető olajellátási hiány, az Európai Bizottság szerint az uniós tagállamok rendelkeznek a szükséges vészhelyzeti készletekkel. Erről Anna-Kaisa Itkonen, az uniós testület illetékes szóvivője beszélt újságíróknak.
A török védelmi minisztérium hétfőn közölte, hogy újabb iráni ballisztikus rakétát lőttek le, amikor az belépett a török légtérbe.
szóljon hozzá!