„Nem a rasszizmusra". Fokozódott Európában a hátrányos megkülönböztetés
Fotó: Pixabay
A közel-keleti konfliktus októberi kiújulása óta felerősödtek az antiszemita és a muszlimellenes megnyilvánulások, emellett gondot okoz az Ukrajnából menekült romákkal és más menekülttel szembeni hátrányos megkülönböztetés Európában – állapította meg az Európa Tanács rasszizmus és intolerancia elleni szakértői bizottsága (ECRI) a csütörtökön közzétett, 2023-es adatokra támaszkodó éves jelentésében.
2024. június 20., 15:072024. június 20., 15:07
A strasbourgi székhelyű, 46 tagállamot számláló Európa Tanács szakértői mindenek előtt arra hívták fel a figyelmet, hogy a Hamász iszlamista terrorszervezet Izrael ellen 2023. október 7-én elkövetett terrortámadása, majd Izrael azt követő gázai katonai akciója óta számos európai országban fellángolt az antiszemitizmus.
Az Európa Tanács több tagországában a tavalyi év utolsó három hónapjában bejelentett antiszemita incidensek száma jóval meghaladta a korábbi, teljes éves számokat – írták. Kiemelték:
„Amíg az Izraellel szemben megfogalmazott kritika önmagában nem tekinthető antiszemitának, a zsidók meggyilkolására való felszólítás az” – hangsúlyozták.
Közölték ugyanakkor, hogy a Hamász terrortámadását követően a muszlimokkal szemben gyűlöletből elkövetett incidensek száma is megsokszorozódott. Gyakran a muszlimokat, közösségeik egészét hibáztatják az Izrael elleni támadásért – írták.
A terrorizmus vagy a szélsőségesség elleni fellépések gyakran negatív hatással voltak a muszlimokra, így
Az Európa Tanács szakértői a tagországokban fellángoló, vagy kiújuló fegyveres konfliktusok miatt lakóhelyüket elhagyni kényszerülő emberek helyzetére hívták fel a figyelmet, akik között a hadkötelezettség vagy a politikai üldözés elől menekülő orosz állampolgárokat említették, valamint azt a több mint százezer karabahi örményt, akik az azeri hadművelet miatt hagyták el otthonukat 2023 szeptemberében.
Tavaly a második világháború óta a legjelentősebb mértékben emelkedett az antiszemita incidensek száma világszerte, különösen az iszlamista Hamász október 7-i terrortámadása, és az azt követő gázai háború óta.
A szakértők elismerték az ukrajnai menekültek befogadására és szükségleteiknek kielégítésére tett tagállami erőfeszítéseket, megjegyezték azonban, hogy a különböző etnikai csoportokkal szembeni, hovatartozásuk alapján történő bánásmódban ismétlődő eltérések mutatkoztak, különösen az ukrán állampolgárságú romákkal szemben. Véleményük szerint jelentős különbségek figyelhetők meg továbbá a befogadó központok és az Ukrajnából érkezetteknek nyújtott szolgáltatások minősége között, összehasonlítva a más országokból és kontinensekről származó menekültekkel, illetve a nemzetközi védelemben részesülőkkel. Hangsúlyozták:
Amíg a legtöbb tagországban az ukrajnai menekültekkel kapcsolatosan a szolidaritás és a támogatás fontosságát hangsúlyozták, addig a máshonnan érkezett menekültekkel és a nemzetközi védelemre jogosultakkal szemben ellenségesebb narratívák kialakulása volt megfigyelhető, mások mellett a politikusok és más magas rangú köztisztviselők retorikájában – tette hozzá jelentésében az ECRI.
A román nép és az ország érdekeinek elárulásával vádolta meg a törvényhozókat Diana Şoşoacă szenátor a Románia és Izrael közötti szolidaritás és barátság napja alkalmából tartott keddi ünnepi parlamenti ülésen.
A brit katonai hírszerzés becslése szerint az orosz hadsereg jelenlegi előrenyomulási ütemével több mint négy évbe telne a Donyec-medence teljes elfoglalása – mondta hétfőn a brit védelmi miniszter.
Megütötte mankójával néhányszor egy résztvevő Andrej Babis volt kormányfőt, az ellenzéki Elégedetlen Polgárok Akciója (ANO) mozgalom elnökét hétfőn délután az észak-morvaországi Frydek-Místekhez közeli Dobré településen zajló választási gyűlésen.
A béke csak akkor lehetséges Ukrajnában, ha rendezik a NATO keleti bővítésének ügyét – közölte Vlagyimir Putyin orosz elnök hétfőn az észak-kínai kikötővárosban, Tiencsinben tartott Sanghaji Együttműködési Szervezet (SCO) 25. csúcstalálkozóján.
A Román Nyelv Napja alkalmából az Európai Románok Egyesületeinek Szövetsége (FADERE) megkongatta a vészharangot: a diaszpórában élő románok egynegyede legfeljebb 30 éven belül már nem fogja beszélni az anyanyelvét.
Őrizetbe vették azt a férfit, aki a gyanú szerint agyonlőtte Andrij Parubij volt házelnököt Lvivben. Az ukrán hatóságok közlése szerint a támadó gondosan megtervezte az akciót, de a nyomozók kevesebb mint két nap alatt elfogták.
Erős földrengés történt hétfőre virradó éjjel Afganisztánban: a hatóságok szerint a tragédia legalább 500 halálos áldozatot követelt, de az áldozatok száma növekedhet.
Nemcsak Franciaországban, de Németországban és az Egyesült Királyságban is a bevándorlást elutasító, jobboldali pártok a legerősebbek – derül ki a Wall Street Journal (WSJ) összeállításából.
Nicușor Dan államfőt chișinăui rezidenciáján fogadta vasárnap reggel a Moldovai Köztársaság elnöke, Maia Sandu – írta az Agerpres hírügynökség.
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök készen áll a találkozóra Vlagyimir Putyin orosz elnökkel bármilyen formátumban – jelentette ki Julija Szviridenko, Ukrajna miniszterelnöke a Fox News amerikai hírtelevíziónak adott interjúban.
Egy izraeli támadásban meghalt a Jement irányító húszi lázadók számos politikai és katonai vezetője, köztük a miniszterelnök, Ahmed al-Rahawi is. Az izraeli hadsereg elismerte, hogy a támadással célzottan a húszi vezetőket vették célba.
szóljon hozzá!