Kemény bírálat. Trump ismét neheztelésének adott hangot, amiért a NATO nem támogatja a Hormuzi-szoros megnyitását célzó amerikai erőfeszítéseket
Fotó: nato.int
Kubát nevezte a következőnek Donald Trump amerikai elnök helyi idő szerint pénteken, egy Floridában rendezett befektetői konferencián elmondott beszédében, amelyben egyúttal méltatta az Egyesült Államok katonai sikereit Venezuelában és Iránban, valamint a NATO-ra is kitért.
2026. március 28., 14:592026. március 28., 14:59
„Felépítettem ezt a nagyszerű hadsereget, és hát úgy gondoltam, sosem kell majd használni, de néha mégis kell, és egyébként Kuba a következő” – jelentette ki az amerikai elnök, bár részletekre nem tért ki.
A múlt héten az elnök újságírók előtt megtiszteltetésnek nevezte, ha „valamilyen formában átvehetné” Kubát, amelyet egyébként bukott államnak nevezett. Havanna és Washington mindeközben megerősítette, hogy a felek között egyeztetés folyik.
Az amerikai elnök beszédében kitért a NATO-ra is, a szervezet szemére vetve, hogy nem nyújtott támogatást Washingtonnak az iráni háborúban.
– hangsúlyozta Trump súlyos hibának minősítve a NATO döntését.
Hozzátette, hogy Egyesült Államok „több száz milliárd dollárt költ évente a szövetségesei biztonságára.”
Az elnök Friedrich Merz német kancellárt is említette, bírálva Berlin azon döntését, amely szerint nem vesz részt a Hormuzi-szoros hajózhatóságának biztonságossá tételében.
„Friedrich Merz kancellár azt mondta, ez nem a mi háborúnk: hát Ukrajna meg nem a miénk, de mégis segítünk nekik” – jelentette ki Donald Trump.
Eközben a brit parlament nemzetbiztonsági stratégiai vegyesbizottságának (Joint Committee on the National Security Strategy, JCNSS) pénteken bemutatott átfogó helyzetértékelésében az áll: az Egyesült Államok és személyesen Donald Trump amerikai elnök legutóbbi megnyilvánulásai nyomán a brit kormánynak fel kell készülnie egy olyan helyzetre, amelyben Európa válság esetén már nem számíthat amerikai segítségnyújtásra.
A brit kormánynak azonban európai szövetségeseivel együtt világosan körvonalazott tervet kell kidolgoznia egy olyan átalakulási folyamatra, amelynek végén Európának a jelenleginél kiterjedtebb vezető szerepe lesz a NATO-ban – áll a két parlamenti kamara közös szakbizottságának ajánlásában.
A testület szerint arra „a lehetséges legrosszabb forgatókönyvre” is fel kell készülni, hogy válsághelyzet kialakulása esetén Európa nem számíthat az Egyesült Államok támogatására, és e felkészülés jegyében Londonnak az európai partnerekkel együttműködésben beruházásokat kell végrehajtania saját védelmi kapacitásainak fejlesztésére Amerika „potenciális visszavonulásának” ellentételezése végett.
A tanulmányban a parlamenti vegyesbizottság felszólítja a brit kormányt arra is, hogy e „készenléti felkészülés” során alakítson ki stratégiai kapcsolatrendszereket a NATO-n kívüli szövetségesekkel is a világ más térségeiben.
– fogalmaz a bizottsági jelentés.
A testület ezeknek az ajánlásoknak az okai között felidézi, hogy Donald Trump amerikai elnök többször is kilátásba helyezte az autonóm területként Dániához tartozó Grönland „megszerzését”.
A bizottság felidézi azt is, hogy ezekre a kijelentésekre reagálva Mette Frederiksen dán miniszterelnök úgy fogalmazott: ha az Egyesült Államok támadást intéz Grönland ellen, akkor „mindennek vége, beleértve a NATO-t és így a második világháború befejeződése óta kialakult biztonsági rendszert is”.
A londoni parlament jelentése úgy fogalmaz:
A bizottság szerint kedvező, hogy a brit kormány felismerte a felkészülés szükségességét egy olyan jövőbeni helyzetre, amelyben az Egyesült Államok a jelenleginél „kevésbé aktívan” járul hozzá Európa biztonságához, de még többet kell tenni annak biztosítására, hogy Európa és Nagy-Britannia hatékonyabban meg tudja védeni magát.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Egy román állampolgár életét vesztette, egy másik pedig súlyosan megsérült a kedden egy brüsszeli toronyházban keletkezett tűzben – közölte szerdán a bukaresti külügyminisztérium.
Lemond parlamenti mandátumáról Szijjártó Péter, és a BYD-nél vállal munkát. Ezt a fideszes képviselő közölte Facebook-oldalán szerdán.
Az amerikai haderő ismételt támadást indított iráni célpontok ellen – közölte a hadsereg Középső Parancsnoksága (CENTCOM) hétfőn. Donald Trump amerikai elnök megerősítette, hogy folytatódnak az Irán elleni hadműveletek.
A magyar Országgyűlés 139 igen szavazattal, 6 nem ellenében, tartózkodás nélkül elfogadta az Alaptörvény 17. módosítását. A szavazást követően a Tisza Párt parlamenti frakciója és a kormány tagjai felállva tapsoltak.
Gulyás Gergely lemond a Fidesz frakcióvezetői posztjáról, hogy olyan politikus vezethesse a képviselőcsoportot, aki indulhat a következő választáson. Ezt az ellenzéki párt frakcióvezetője jelentette be hétfőn a Fidesz és a KDNP együttes frakcióülése után.
Életkori korlátozásokra van szükség az internetes platformokon, ami nem arról szól, hogy a gyerekek hozzáférhetnek-e a közösségi médiához, hanem arról, hogy a közösségi média hozzáférhet-e a gyerekekhez, és ha igen, mikor.
Hubert Knirsch chișinăui német nagykövet meglepetésének adott hangot a nyilvánosságban megjelent reakciók miatt, amelyeket a Moldovai Köztársaság és Románia nyelvére és vallására vonatkozó kijelentése váltott ki.
Hubert Knirsch chișinăui német nagykövetet azzal vádolják, hogy tagadja Besszarábia román identitását, miután a diplomata megkérdőjelezte azokat az állításokat, miszerint a moldovaiaknak és a románoknak ugyanaz a nyelvük és ugyanaz a vallásuk.
Az amerikai haderő újabb válaszcsapást indított iráni célpontok ellen, miután találat ért egy ciprusi zászló alatt hajózó konténerszállítót a Hormuzi-szorosban – közölte az amerikai Középső Parancsnokság (CENTCOM) washingtoni idő szerint szombat este.
Megkezdődött a hírszolgáltatás fokozatos újraindítása az M1 képernyőjén, a közmédia rádiós felületein, valamint a digitális platformokon – közölte a Duna Médiaszolgáltató és a Médiaszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelő Alap (MTVA) Sajtóosztálya.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!