Kemény bírálat. Trump ismét neheztelésének adott hangot, amiért a NATO nem támogatja a Hormuzi-szoros megnyitását célzó amerikai erőfeszítéseket
Fotó: nato.int
Kubát nevezte a következőnek Donald Trump amerikai elnök helyi idő szerint pénteken, egy Floridában rendezett befektetői konferencián elmondott beszédében, amelyben egyúttal méltatta az Egyesült Államok katonai sikereit Venezuelában és Iránban, valamint a NATO-ra is kitért.
2026. március 28., 14:592026. március 28., 14:59
„Felépítettem ezt a nagyszerű hadsereget, és hát úgy gondoltam, sosem kell majd használni, de néha mégis kell, és egyébként Kuba a következő” – jelentette ki az amerikai elnök, bár részletekre nem tért ki.
A múlt héten az elnök újságírók előtt megtiszteltetésnek nevezte, ha „valamilyen formában átvehetné” Kubát, amelyet egyébként bukott államnak nevezett. Havanna és Washington mindeközben megerősítette, hogy a felek között egyeztetés folyik.
Az amerikai elnök beszédében kitért a NATO-ra is, a szervezet szemére vetve, hogy nem nyújtott támogatást Washingtonnak az iráni háborúban.
– hangsúlyozta Trump súlyos hibának minősítve a NATO döntését.
Hozzátette, hogy Egyesült Államok „több száz milliárd dollárt költ évente a szövetségesei biztonságára.”
Az elnök Friedrich Merz német kancellárt is említette, bírálva Berlin azon döntését, amely szerint nem vesz részt a Hormuzi-szoros hajózhatóságának biztonságossá tételében.
„Friedrich Merz kancellár azt mondta, ez nem a mi háborúnk: hát Ukrajna meg nem a miénk, de mégis segítünk nekik” – jelentette ki Donald Trump.
Eközben a brit parlament nemzetbiztonsági stratégiai vegyesbizottságának (Joint Committee on the National Security Strategy, JCNSS) pénteken bemutatott átfogó helyzetértékelésében az áll: az Egyesült Államok és személyesen Donald Trump amerikai elnök legutóbbi megnyilvánulásai nyomán a brit kormánynak fel kell készülnie egy olyan helyzetre, amelyben Európa válság esetén már nem számíthat amerikai segítségnyújtásra.
A brit kormánynak azonban európai szövetségeseivel együtt világosan körvonalazott tervet kell kidolgoznia egy olyan átalakulási folyamatra, amelynek végén Európának a jelenleginél kiterjedtebb vezető szerepe lesz a NATO-ban – áll a két parlamenti kamara közös szakbizottságának ajánlásában.
A testület szerint arra „a lehetséges legrosszabb forgatókönyvre” is fel kell készülni, hogy válsághelyzet kialakulása esetén Európa nem számíthat az Egyesült Államok támogatására, és e felkészülés jegyében Londonnak az európai partnerekkel együttműködésben beruházásokat kell végrehajtania saját védelmi kapacitásainak fejlesztésére Amerika „potenciális visszavonulásának” ellentételezése végett.
A tanulmányban a parlamenti vegyesbizottság felszólítja a brit kormányt arra is, hogy e „készenléti felkészülés” során alakítson ki stratégiai kapcsolatrendszereket a NATO-n kívüli szövetségesekkel is a világ más térségeiben.
– fogalmaz a bizottsági jelentés.
A testület ezeknek az ajánlásoknak az okai között felidézi, hogy Donald Trump amerikai elnök többször is kilátásba helyezte az autonóm területként Dániához tartozó Grönland „megszerzését”.
A bizottság felidézi azt is, hogy ezekre a kijelentésekre reagálva Mette Frederiksen dán miniszterelnök úgy fogalmazott: ha az Egyesült Államok támadást intéz Grönland ellen, akkor „mindennek vége, beleértve a NATO-t és így a második világháború befejeződése óta kialakult biztonsági rendszert is”.
A londoni parlament jelentése úgy fogalmaz:
A bizottság szerint kedvező, hogy a brit kormány felismerte a felkészülés szükségességét egy olyan jövőbeni helyzetre, amelyben az Egyesült Államok a jelenleginél „kevésbé aktívan” járul hozzá Európa biztonságához, de még többet kell tenni annak biztosítására, hogy Európa és Nagy-Britannia hatékonyabban meg tudja védeni magát.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Mától adhatják le levélszavazatukat a magyarországi lakcímmel nem rendelkező választópolgárok az április 12-i országgyűlési választásra – emlékeztetett Nacsa Lőrinc nemzetpolitikáért felelős államtitkár a Facebook-oldalán szombaton posztolt bejegyzésben.
Donald Trump amerikai elnök kijelentette, hogy az iráni háború „még nem ért véget”, miközben azt állította, hogy Teherán „megállapodást akar kötni”.
Marco Rubio amerikai külügyminiszter pénteken kijelentette, hogy Volodimir Zelenszkij elnök állításai, miszerint Ukrajnának az amerikai biztonsági garanciákért cserébe ki kellene vonulnia a Donyec-medencéből, nem felelnek meg a valóságnak.
Megérkeztek az első levélszavazatok a Nemzeti Választási Irodához (NVI), már több mint ezer levélszavazatot visszajuttattak a magyarországi lakcímmel nem rendelkező választópolgárok az országgyűlési választásra.
Az Európai Unió tagországaiban mintegy 1 millió 177 ezer ember szerzett állampolgárságot 2024-ben, 122 700-zal többen, mint a megelőző évben, ami 11,6 százalékos növekedést jelent.
Donald Trump amerikai elnök csütörtökön 10 napra elhalasztotta az iráni energialétesítmények elleni katonai csapásokat a Teheránnal zajló egyeztetésekre hivatkozva.
A moldovai polgárok relatív többsége támogatja, hogy országa egyesüljön Romániával – derül ki egy friss felmérésből.
Keményen Bírálta Donald Trump amerikai elnök a NATO-t, amiért nem segít az iráni rezsim elleni katonai műveletekben. Izrael közben újabb iráni vezető megölését jelentette be.
Az Egyesült Államok az ukrajnai békemegállapodáshoz szükséges biztonsági garanciák felajánlását ahhoz a feltételhez kötötte, hogy Kijev az ország keleti régiója, a Donyec-medence egészét engedje át Oroszországnak” – állította Volodimir Zelenszkij.
Donald Trump elnök szerdán kijelentette, hogy Irán „nagyon szeretne” megállapodást kötni, de „nem merik kimondani”, mert attól tartanak, hogy megölik őket.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!