„Virtuális” fegyvernyugvás Ukrajnában

A megbeszélés eredménye az állandó fegyvernyugvásról szóló megállapodás volt a Donyec-medencében. Kölcsönös egyetértés volt azoknak a lépéseknek a megtételéről, amelyek hozzájárulnak a béke megteremtéséhez” – állt az ukrán elnöki hivatal szűkszavú, mindössze hárommondatos közleményében.

Előzőleg az orosz elnöki hivatal is tájékoztatott közleményében a két államfő telefonbeszélgetéséről, de nem volt szó benne arról, hogy Putyin és Porosenko megállapodott volna a tartós fegyvernyugvásban.

Az orosz államfő szóvivője később cáfolta az ukrán elnöki sajtószolgálat közleményét. Dmitrij Peszkov azt hangsúlyozta, hogy az orosz és az ukrán államfő véleménye nagymértékben megegyezett az ukrán válságból kivezető útról. Peszkov csak annyit közölt: „az államfők arról cseréltek véleményt, mit kell elsősorban tenni annak érdekében, hogy mielőbb megszűnjön a vérontás” Délkelet-Ukrajnában.

Később a Kreml befolyásos tisztviselője a mongol fővárosban az ukrán elnöki sajtószolgálat közleményére reagálva hangsúlyozta, hogy a szerdai telefonbeszélgetés során Putyin és Porosenko „az ukrán katonai egységek és a délkelet-ukrajnai felkelők közötti” mielőbbi tűzszünethez vezető lépésekben értettek egyet.

Moszkva sokszor hangoztatta már, hogy Oroszország nem résztvevője az ukrajnai konfliktusnak, mert az belpolitikai probléma, és ezért nem vele kell megállapodni a válság rendezéséről, így a tűzszünetről sem. A Kreml ugyanakkor kiáll a donyecki és luhanszki szakadárok követelései mellett.

Putyin mindazonáltal szerdán azt mondta: a pénteki újabb tárgyalásokon elérhető a fegyverszünet. Az orosz elnök hétpontos béketervet ismertetett, amely szerint többek között mind az ukrán, mind a szakadár erőknek be kell szüntetniük a harcokat, az ukránoknak vissza kell vonulniuk, a fegyverszünet betartását nemzetközi ellenőröknek kellene ellenőrizniük, ki kellene cserélni a foglyokat, és el kellene kezdeni az újjáépítést.

A szakadárok kezén a donyecki repülőtér

A fegyvernyugvást a kelet-ukrajnai események is cáfolták. Szemtanúk szerint az oroszbarát szakadárok ellenőrzésük alá vonták a donyecki repülőteret szerda reggel, két nappal a luhanszki légikikötő bevétele után. Kijevben ezt hivatalos források egyelőre nem erősítették meg.

A donyecki repülőtér stratégiai fontosságú volt a fegyveres erők számára, az elmúlt hetekben súlyos harcok folytak a légikikötő birtoklásáért, ott zajlottak a Kijev által terrorellenesnek elnevezett hadművelet egyik leghevesebb fegyveres összetűzései. Dmitro Timcsuk, a kelet-ukrajnai harcokat figyelemmel kísérő ukrán katonai szakértő közben arról számolt be, hogy a szakadárok és az orosz katonák gyakorlatilag ellenőrzésük alá vonták már Luhanszk megye egész déli részét, a Donyeck megyével határos területet.

A szakértő operatív értesülései szerint a szakadárok és az „orosz megszállók” arra készülnek, hogy ellenőrzésük alá vonják a Donyeck városától délre lévő területet egészen az Azovi-tenger partján fekvő Mariupol kikötővárosig. A terület egyelőre az ukrán fegyveres erők ellenőrzése alatt van.

Timcsuk közölte, hogy heves harcokról kaptak jelentéseket Donyeck megyéből Debalceve település térségéből, ahol az terrorellenes erők korábban elvágták egymástól a Donyeck és a Luhanszk megyei szakadár egységeket. Heves harcok folynak Donyecktől délre, az orosz határnál lévő Amvroszijivka városánál is, ahol Kijev szerint a múlt héten hatoltak be orosz katonák Ukrajnába, hogy segítséget nyújtsanak a szakadároknak.

Moszkva: Magyarország tankokat szállít Ukrajnának

Eközben egy orosz politikus a CNN adásában ismét azzal vádolta meg Magyarországot, hogy T-72-es harckocsikat szállított Ukrajnának. A „T-72-es tankok többsége Magyarországról érkezett” – jelentette ki Vjacseszlav Nyikonov orosz kormánypárti képviselő, a duma külügyi bizottságának elnökhelyettese, aki Mihail Gorbacsov és Borisz Jelcin után Vlagyimir Putyin orosz elnöknek is a tanácsadója.

A politikus szerint az Egyesült Államok rávette Magyarországot, hogy adjon át több tucatnyi tankot Ukrajnának, az ukrán hadsereg támogatására, így kerültek a páncélosok Ukrajnába.

Magyarország nem szállított T-72-es tankokat Ukrajnába – szögezte le a Honvédelmi Minisztérium (HM) kedd esti közleményében. A tárca felidézte: a Magyar Honvédség (MH) augusztus elsején és másodikán kalocsai raktárbázisáról használatra már nem alkalmas T-72 típusú, páncélozott harcjárműveket, illetve egyéb hadieszközöket szállított vasúton nyírteleki hadianyagraktárába.

Erősíteni akarja jelenlétét keleti tagországaiban a NATO

A NATO arra készül a walesi Newportban csütörtökön és pénteken tartandó csúcstalálkozóján, hogy az Ukrajnával szembeni agresszív orosz fellépés miatt erőteljesen növelje keleti tagországaiban a szövetséges katonai jelenlétet. Az állam-, illetve kormányfők készültségi akciótervet fogadnak el, amelyek előirányozzák, hogy az egyes tagországok rotációs alapon lényegében folyamatosan több ezer katonát tartanak majd a balti államokban, Lengyelországban és Romániában, radikálisan csökkentik a NATO gyorsan reagáló erőinek riasztási idejét, illetve sűrűbben és intenzívebben fogják gyakorlatoztatni az egységeket.

Barack Obama amerikai elnök szerdán Észtországba látogatott a NATO-csúcs előtt. Leszögezte: az Egyesült Államok elkötelezett Észtország biztonsága iránt, és további katonákat és repülőgépeket küld a balti államba. Barack Obama a Toomas Hendrik Ilves észt elnökkel folytatott tárgyalás után elmondta: a légierő újabb egyenruhásai az ämari katonai támaszponton állomásoznak majd gyakorlatozási céllal.

Egyébként Arszenyij Jacenyuk ukrán miniszterelnök a kormány szerdai kijevi ülésén azt mondta: Kijev különleges partneri státust akar a NATO-tól, amit már az észak-atlanti szövetség e heti walesi csúcstalálkozóján meg szeretne kapni.