Fotó: Videófelvétel
Bizonyos fokú, a jelenleginál nagyobb autonómiát javasolt Franciaországon belül Korzika számára Emmanuel Macron francia elnök a szigeten tett csütörtöki látogatása során.
2023. szeptember 28., 15:322023. szeptember 28., 15:32
2023. szeptember 28., 15:372023. szeptember 28., 15:37
Macron „történelmi pillanatról” beszélt, és azt javasolta, hogy lépjen „új szakaszba” Korzika „belépése” a francia alkotmányosság keretibe, illetve a sziget autonómiája, amely „nem lenne sem az állam ellen, sem az állam nélkül”.
„A status quo mindannyiunk számára kudarcot jelentene” – hangsúlyozta a köztársasági elnök Ajaccióban, a hivatalos francia megfogalmazás szerint „nacionalista”, azaz autonómiapárti irányítás alatt álló korzikai törvényhozás előtt, amelynek pulpitusa mögött
Emmanuel Macron ezt „az elismerés alapvető gesztusának” és „a sziget és mediterrán környezet egyediségét tiszteletben tartó keretrendszer kiépítése alapjának” tekinti.
Emmanuel Macron hat hónapos határidőt szabott a korzikai kormánynak és a vezetőknek, hogy kidolgozzák „az alkotmányos és organikus szöveget, amelyet jóváhagyásra benyújtanak”.
„És e szöveg alapján meg tudjuk majd kezdeni az alkotmánymódosítás folyamatát, majd megszervezhetjük a konzultációt Korzikán, és a végén elkészíthetjük a sarkalatos törvény tervezetét, amely ezt az új szakaszt megvalósítja” – hagnsúlyozta az államfő.
– mondta.
A Le Figaro beszámolója szerint Macron a belügyminisztere, Gérald Darmanin és a sziget választott képviselői között másfél éve tartó tárgyalások után érkezett a szigetre, hogy felvázolja Korzika új státuszát. Elsőként a sziget ellenállói előtt tisztelgett, miután a régió 1943. október 4-én „a szárazföldi Franciaország első felszabadított területe” volt.
Nyolcvan évvel később újabb „történelmi pillanatban vagyunk” – jelentette ki az államfő a helyi törvényhozás emelvényéről, és bejelentette, hogy „mélyreható változás következik be az állam és Korzika kapcsolatában”.
A Le Figaro rámutat:
A szigeten a dzsihadista cellatársa által Yvan Colonna ellen 2022 tavaszán elkövetett halálos támadást követő zavargások végül arra késztették, hogy kibéküljön velük – azzal a ténnyel egyetemben, hogy 2021-ben újraválasztották őket a helyi közösség élére, a problémás függetlenségpárti szövetségeseik nélkül.
Macron azonban továbbra is elutasítja a helyi önrendelkezéspárti erők számos követelését, amelyeket a korzikai közgyűlés július 5-én megszavazott határozatában is megismételt.
Például
Ugyanakkor azt mondta az autonómiapártiaknak: „Nincs vörös vonal. Létezik a köztársaság eszménye és mindenki akarata, hogy ezen a közös úton túllépjen önmagán”.
A leendő autonóm terület
Korzika Franciaország 18 régiójának egyike, fővárosa Ajaccio, korzikai nyelven Aiacciu.
A sziget Bonaparte Napóleon szülőhelyeként ismert.
A történelem során főníciai, etruszk, görög, karthágói és római befolyás alatt is állt, de a Bizánci majd a Frank Birodalom is megvetette itt a lábát. Később a Pisai és a Genovai Köztársaság is uralta.
1755-ben kétszeri francia beavatkozás után Pasquale Paolit kinevezték tábornagynak és kikiáltották a Korzikai Köztársaságot. A korzikai alkotmány volt az újkor első független, nemzeti alkotmánya, ami a felvilágosodás elvei szerinti demokráciát hozott létre, és noha kevésbé ismert, előfutára volt az USA 1777-ben, és Lengyelország 1791-ben elfogadott alkotmányának. A létrejövő liberális politikai rendszer a maga idejében egyedi volt, a történelemben elsőként szavazójogot biztosított a nőknek.
1768-ban XV. Lajos francia király megvette Genovától annak a szigettel kapcsolatos minden követelését és 1769-ben a köztársasági erők visszaverésével átvette az irányítást Korzika felett. Paoli Londonba menekült, a francia forradalom után a Angliában próbált szövetségeseket találni Korzika függetlenségére irányuló törekvéseihez.
1794-ben az angolok elfoglalták a szigetet és kikiáltották az Angol-Korzikai Királyságot, azonban 1796-ban a Nemzetgyűlés egy 1789-es rendeletében kimondottaknak megfelelően Franciaország azt a sajátjának tekintette és visszafoglalta.
A szigeten a második világháború után megerősödött az önálló nemzettudat, amely a korzikai tudatot részint a korzikai nyelvre alapozta. Évtizedek óta működnek a függetlenség mellett állást foglaló pártok, sőt szélsőséges szeparatista szervezetek, amelyek kisebb robbantásokat hajtanak végre francia kormányépületek ellen. Az erőszakot fokozta, hogy az 1970-es években a francia kormány erővel akart fellépni a szeparatisták ellen. 2008. január 12-én nagyobb incidens történt, amikor 18 szeparatista egy párizsi kormányrendelet miatt támadást hajtott végre egy kormányépület ellen, és történt egy újabb robbantásos merénylet is. 2000-ben terv született arra nézvést, hogy nagyobb autonómiát adnak a szigetnek, de ezt a francia parlament elutasította, attól tartva, hogy más francia régiók is nagyobb önállóságra törekednének. A terv francia támogatói ugyanakkor azt várták, hogy ezzel megfékezhető lesz a szeparatizmus. A francia javaslatot kis eltéréssel, de a korzikai többség is elutasította. Az 1991-es Korzika-törvény ugyan bizonyos fokú autonómiát biztosított a szigetnek, de ez elég hiányos, mert a helyi prefektust továbbra is a franciák nevezik ki.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A háborút nem egy szuperhatalom nyeri meg, hanem a mindenható szeretet – mondta XIV. Leó pápa a vatikáni Szent Péter-bazilikában pünkösdvasárnap.
Egyetlen kormánytag sem kérte, hogy járjon közben Novák Katalin korábbi köztársasági elnöknél K. Endre ügyében, és sem Orbán Viktor, sem Lévai Anikó nem kérte a közbenjárását – mondta Balog Zoltán református püspök az MTI-nek.
Ötvenöt államtitkár kinevezése jelent meg a vasárnapi Magyar Közlönyben.
Az Iránnal kötendő megállapodást „nagyrészt már letárgyalták”, és a részleteket hamarosan bejelentik – közölte Donald Trump amerikai elnök.
Dől a dominó – közölte Magyar Péter miniszterelnök a kegyelmi üggyel kapcsolatban a sajtóban megjelentekre reagálva szombaton a Facebook-oldalán.
Marco Rubio amerikai külügyminiszter megpróbálta megnyugtatni a szövetségeseket az amerikai csapatok európai telepítésével kapcsolatos döntésekkel kapcsolatban.
Vlagyimir Putyin orosz elnök megtorlást ígért, miután azzal vádolta Ukrajnát, hogy halálos támadást hajtott végre egy diákkollégium ellen Kelet-Ukrajna megszállt részén.
A bukaresti Colectiv-tűz ügyében elítélt katonai tűzoltók egyikét, Antonina Radut bebörtönözték egy moldovai börtönben, ahol a román bíróságok által kiszabottnál enyhébb büntetést fog letölteni.
A görlitzi többlakásos épület összeomlása után eltűntnek nyilvánított mindkét román turista holttestét megtalálták a romok alatt – közölte a német rendőrség.
Közzétette a kegyelmi ügy dokumentumait a Sándor-palota a honlapján péntek reggel.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!