
Ausztria további 12 ponton vezethet be olyan határellenőrző rendszert, mint a Szlovéniával közös határszakaszon fekvő Spielfeldnél – mondta az osztrák belügyminiszter a Welt am Sonntag című német vasárnapi újságnak.
2016. március 13., 16:362016. március 13., 16:36
Johanna Mikl-Leitner szerint tévedés lenne azt gondolni, hogy „tartósan véget ért a tömeges migráció keresztül-kasul Európán”, és arra kell számítani, hogy a „menekültek a balkáni útvonal lezárása után megpróbálnak áttérni más útvonalakra”. Ezért Ausztria felkészül arra, hogy a spielfeldi mellett más határátkelőket is biztosítson.
A tervek szerint a további 12 átkelőnél is kerítéseket, rácsokat építhetnek, konténereket telepíthetnek, a belépésre jelentkező embereket pedig rendőrök és katonák ellenőrizhetik. Az intézkedéseket a helyzet alakulásától függően gyorsan életbe léptethetik – mondta a miniszter. A 12 helyszín közül a szlovén határszakaszon a Karavankák-alagútnál (Karawankentunnel) fekvő átkelőt és az olasz határszakaszon a Brenner-hágónál fekvő átkelőt nevezte meg.
Hangsúlyozta: Ausztriának készen kell állnia arra, hogy rövid időn belül „intenzív ellenőrzést\" valósítson meg különböző határátkelőknél. Az osztrák belügyminiszter aláhúzta, hogy országa csak akkor hajlandó menekültkontingensek befogadására, ha véget ér az „ellenőrizetlen migrációs áramlás\". Werner Faymann osztrák kancellár közben egy interjúban az embercsempészekkel érkező menekültek uniós határról való visszaküldését szorgalmazta.
Pénteken egyébként a rossz körülmények miatt csaknem nyolcszáz migráns döntött úgy, hogy távozik a görög–macedón határnál fekvő Idomeninél kialakított fogadótáborból, ahol továbbra is több mint 12 500-an várnak arra, hogy továbbutazhassanak Nyugat-Európa felé – jelentették a helyszínen tartózkodó újságírók. Majdnem kétszázan péntekre virradó éjszaka útnak is indultak, és további hatszázan – köztük számos család – már csütörtökön összepakolták a holmijukat.
A görög határvárosnál azért vesztegel több ezer migráns, mert a balkáni útvonal gyakorlatilag lezárult előttük. Szerda óta Szlovénia, Horvátország, Szerbia és Macedónia is csak az útlevéllel és vízummal rendelkezőket engedi be területére, illetve azokat, akik ott akarnak menedéket kérni. Emiatt összesen mintegy 35 ezren rekedtek Görögországban. A görög hatóságok egyelőre nem tervezik, hogy erővel számolják fel a tábort Idomeninél. Mindenesetre Dimitrisz Ficasz, a védelmi miniszter helyettese a hét elején jelezte: a tarthatatlan állapotok miatt kiüríthetik a tábort.
Eközben Macedónia államfője egy pénteki német lapinterjúban arról beszélt: országa fizet meg a menekültválságban az Európai Unió hibáiért. Gjorge Ivanov a Bild című napilapban megjelent interjúban kiemelte: „nem ez az első alkalom, hogy az EU cserbenhagyja Macedóniát”. A koszovói háború idején Macedónia 360 ezer menekültet fogadott be, de nem segített senki, ezért most „proaktív\" módon reagál, a hadsereggel védi a határt. Az EU hibái miatt már 25 millió euró közpénzt kellett elkölteni, de Macedónia „egyetlen centet sem\" kapott az EU-tól, holott nem EU-tagként védi Európát az EU-tag Görögországtól, amely „már megint kapott 700 millió eurót\", és minden egyebet is megkap, amit csak akar, jóllehet nem végzi el feladatait - fejtette ki Gjorge Ivanov.
„Senkik vagyunk, az EU-ban, Schengenben és a NATO-van sem vagyunk benne\", és „nem akar minket senki\", mégis „mi védjük Európát egy olyan európai országtól, amely hiányosan ellenőrzi a menekülteket, illetve egyszerűen továbbküldi őket\" – tette hozzá a macedón elnök.
Andrei Țărnea külügyminisztériumi szóvivő szerint eddig mintegy 5500 román állampolgár tért haza a közel-keleti konfliktus övezetéből.
Az Egyesült Államok nem fog engedni az Iránnal folytatott háborúban, amíg „az ellenséget teljesen és döntő módon meg nem győzik” – jelentette ki Pete Hegseth amerikai védelmi miniszter.
Nagy port kavartak az irodalmi Nobel-díjas Krasznahorkai Lászlónak az olasz La Repubblicának adott interjúban tett kijelentései. Az író többek közt azt mondta: „Magyarország már nem egy ország, hanem egy tébolyda, ahonnan az orvosok már elmentek”.
A világ legnagyobb olajexportőre, a szaúd-arábiai Aramco figyelmeztetett, hogy „katasztrofális következményekkel” járhat a világ olajpiacaira nézve, ha az iráni háború továbbra is megzavarja a Hormuzi-szoros átjárhatóságát.
A székely szabadság napja a szabadság és az önrendelkezés melletti kiállás napja – közölte Szili Katalin miniszterelnöki főtanácsadó kedden az MTI-vel.
A Magyarország által őrizetbe vett állami tulajdonú Oscsadbank hét alkalmazottját „fizikai és pszichológiai nyomásnak” vetették alá az őrizetben – állította Ukrajna külügyminisztériuma hétfőn.
Kedden is folytatódtak az Irán elleni amerikai és izraeli katonai csapások, az izraeli hadsereg kedden reggel a fővárost, Teheránt bombázta, miután hétfőn három másik iráni tartományban támadta a katonai infrastruktúrát.
Váratlan bejelentést tett hétfőn Donald Trump amerikai elnök, aki szerint a lezáráshoz közeledik az Irán elleni háború, miután súlyos csapást mértek a perzsa állam hadseregére.
Jelenleg nincs Európában közvetlenül fenyegető olajellátási hiány, az Európai Bizottság szerint az uniós tagállamok rendelkeznek a szükséges vészhelyzeti készletekkel. Erről Anna-Kaisa Itkonen, az uniós testület illetékes szóvivője beszélt újságíróknak.
A török védelmi minisztérium hétfőn közölte, hogy újabb iráni ballisztikus rakétát lőttek le, amikor az belépett a török légtérbe.
szóljon hozzá!