Fotó: Krónika
2008. május 09., 00:002008. május 09., 00:00
Az 1,2 millió izraeli arab egyáltalán nem részesült a 23,5 százalékos növekedés jellemezte ötévi gazdasági fejlõdés jótéteményeibõl, amely Izraelt a leggazdagabb országok sorába emelte. Az arab családok több mint fele (54,8 százalék) 2007-ben a szegénységi küszöb (havi mintegy 1000 euró) alatt élt, míg 2003-ban ez az arány még csak 48,4 százalék volt – állapítja meg az Adva, az Egyenlõségért és a Társadalmi Igazságosságért nevû izraeli intézet.
Míg Izraelben tíz év óta a legalacsonyabb – 7,3 százalékos – a munkanélküliség, az izraeli arabok munkanélküliségi rátája 10,9 százalékos. „A 2003 és 2007 közötti tartós növekedés nem egyformán kedvez az izraeli lakosság egészének, még a zsidók között sem. Az arab lakosság számára viszont egyértelmûen viszszaesést jelent” – közölte Slómó Szvirszki, az Adva intézet igazgatója.
Amín Fáresz, a Muszává nevû szervezet közgazdásza szerint az arab családok nyomora mindenekelõtt az arabok lakta övezetekben tapasztalható álláshiánnyal magyarázható. „Az arab családok olyan övezetekben laknak, ahol az infrastruktúra a legfejletlenebb. A munkahelyteremtéshez sürgõs szükség van beruházásokra az iskolákban, a képzésben, az ipari övezetekben és a közlekedésben” – tette hozzá a kutató.
A Muszává jelentése szerint a fejlesztésre szánt éves izraeli költségvetésnek mindössze 5, az állami költségvetésnek pedig csupán 3 százalékát szánják az arab településekre, holott az arabok az összlakosság 20 százalékát teszik ki. Szvirszki nyíltan az arab területeken elkövetett „gazdasági hanyagsággal” vádolja az izraeli kormányt és az üzleti köröket.
Az izraeli kormány egyebek mellett ipari övezetek létrehozására sem szánt pénzt olyan arab nagyvárosokban, mint az ország északi részén fekvõ, 70 ezres lélekszámú Názáret. „Ipari övezetek nélkül nincs munkahelyteremtés, nincs infrastruktúra, aminek révén a nagy iparágak megtelepedhetnének” – mondta el Amín Fáresz.
A fiatal diplomás arabok igen nehezen tudnak bekerülni az izraeli munkaerõpiacra, amely bezárja elõttük a kapuit, még a dinamikusan fejlõdõ csúcstechnológia területén is – tette hozzá. „A 400 ezer alkalmazott között mindössze 300–400 arab dolgozik a csúcstechnológiában” – panaszolja Amín Fáresz.
A gazdasági fejlõdés elmaradásának legfõbb károsultjai között vannak a nõk, akiknek csupán 18 százaléka dolgozik, holott minden második arab egyetemista nõ a Muszává intézet adatai szerint. „Ostobaság az az elképzelés, hogy az arab nõk kulturális okból nem dolgoznak. Ha lenne munkalehetõségük, biztosan dolgoznának” – így Szvirszki.
MTI
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Közeledik a budapesti békecsúcs – jelentette ki a magyar miniszterelnök, hangsúlyozva, hogy a 28 pontos béketerv létezésének hivatalos megerősítése után következő 2-3 hét döntő lesz.
Az amerikai kormány az orosz–ukrán háborúban érintett mindkét féllel „csendben” egyeztetett az ukrajnai háború lezárásáról szóló új tervezetről – jelentette ki a Fehér Ház szóvivője csütörtökön.
Az ukrajnai háború lezárását célzó, szerdán kiszivárgott amerikai béketerv ugyan teljes egészében elfogadhatatlan Kijev számára, de alapul szolgálhat egy kompromisszumos megállapodáshoz – vélekedik Bendarzsevszkij Anton elemző.
Ukrajna békéje csak az ukránok és az európaiak részvételével érhető el – jelentette ki az Európai Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselője Brüsszelben, az uniós tagállamok külügyminisztereinek tanácskozását megelőzően csütörtökön.
Donald Trump amerikai elnök aláírta azt a törvényt, amely kötelezi az igazságügyi minisztériumot (DoJ) a Jeffrey Epstein-ügy iratainak kiadására.
Egy orosz kémhajó először használt lézereket, hogy megzavarja a brit légierő pilótáit, akik a brit felségvizek közelében követték nyomon tevékenységét – közölte a védelmi miniszter szerdán.
Izrael légicsapásokat mért a Gázai övezetre miután terroristák a tűzszünet ellenére izraeli katonákra lőttek – tudatta az izraeli hadsereg szerdán este.
Az Egyesült Államok jelezte Volodimir Zelenszkij elnöknek, hogy Ukrajnának el kell fogadnia az Oroszországgal folytatott háború befejezésére irányuló keretmegállapodást, amely szerint Kijevnek fel kell adnia területeit és egyes fegyvereit.
A Romániával való kapcsolat sosem volt fontosabb, mint most – jelentette ki az Egyesült Államok bukaresti nagyköveti pozíciójára jelölt Darryl Nirenberg szerdán Washingtonban, az amerikai szenátus külügyi bizottságának meghallatásán.
A vészhelyzet esetén szükséges katonai célú szállítás hatékonyságának megnövelése érdekében az EU határok nélküli katonai mobilitási területet kíván létrehozni – jelentette be Kaja Kallas külügyi és biztonságpolitikai főképviselő Brüsszelben szerdán.
Látogatottsági adatok