Arabok hátrányban

Az 1,2 millió izraeli arab egyáltalán nem részesült a 23,5 százalékos növekedés jellemezte ötévi gazdasági fejlõdés jótéteményeibõl, amely Izraelt a leggazdagabb országok sorába emelte. Az arab családok több mint fele (54,8 százalék) 2007-ben a szegénységi küszöb (havi mintegy 1000 euró) alatt élt, míg 2003-ban ez az arány még csak 48,4 százalék volt – állapítja meg az Adva, az Egyenlõségért és a Társadalmi Igazságosságért nevû izraeli intézet.

Míg Izraelben tíz év óta a legalacsonyabb – 7,3 százalékos – a munkanélküliség, az izraeli arabok munkanélküliségi rátája 10,9 százalékos. „A 2003 és 2007 közötti tartós növekedés nem egyformán kedvez az izraeli lakosság egészének, még a zsidók között sem. Az arab lakosság számára viszont egyértelmûen viszszaesést jelent” – közölte Slómó Szvirszki, az Adva intézet igazgatója.

Amín Fáresz, a Muszává nevû szervezet közgazdásza szerint az arab családok nyomora mindenekelõtt az arabok lakta övezetekben tapasztalható álláshiánnyal magyarázható. „Az arab családok olyan övezetekben laknak, ahol az infrastruktúra a legfejletlenebb. A munkahelyteremtéshez sürgõs szükség van beruházásokra az iskolákban, a képzésben, az ipari övezetekben és a közlekedésben” – tette hozzá a kutató.

A Muszává jelentése szerint a fejlesztésre szánt éves izraeli költségvetésnek mindössze 5, az állami költségvetésnek pedig csupán 3 százalékát szánják az arab településekre, holott az arabok az összlakosság 20 százalékát teszik ki. Szvirszki nyíltan az arab területeken elkövetett „gazdasági hanyagsággal” vádolja az izraeli kormányt és az üzleti köröket.

Az izraeli kormány egyebek mellett ipari övezetek létrehozására sem szánt pénzt olyan arab nagyvárosokban, mint az ország északi részén fekvõ, 70 ezres lélekszámú Názáret. „Ipari övezetek nélkül nincs munkahelyteremtés, nincs infrastruktúra, aminek révén a nagy iparágak megtelepedhetnének” – mondta el Amín Fáresz.

A fiatal diplomás arabok igen nehezen tudnak bekerülni az izraeli munkaerõpiacra, amely bezárja elõttük a kapuit, még a dinamikusan fejlõdõ csúcstechnológia területén is – tette hozzá. „A 400 ezer alkalmazott között mindössze 300–400 arab dolgozik a csúcstechnológiában” – panaszolja Amín Fáresz.

A gazdasági fejlõdés elmaradásának legfõbb károsultjai között vannak a nõk, akiknek csupán 18 százaléka dolgozik, holott minden második arab egyetemista nõ a Muszává intézet adatai szerint. „Ostobaság az az elképzelés, hogy az arab nõk kulturális okból nem dolgoznak. Ha lenne munkalehetõségük, biztosan dolgoznának” – így Szvirszki.

MTI