Angela Merkel nem enged bírálóinak

Bírálói a világ minden részén érthető jelzést várnak tőle arról, hogy Németország menedékkérő-befogadási képessége korlátozott, és mindenekelőtt a határok lezárását vagy az Ausztriából tömegesen érkező menedékkérők visszafordítását követelik. A kancellár erre a nyilatkozatai és a környezetéből kiszivárgott értesülések alapján gyakorlati, elvi és taktikai okok miatt nem hajlandó.

Amikor szeptember 5-ére virradó éjjel részletesen nem ismert körülmények között a német kormány döntést hozott a Magyarországon az osztrák határ felé menetelő menedékkérők beengedéséről, a Der Tagesspiegel című berlini lap szerint a kancellári hivatalban felmerült, hogy lezárják a német–osztrák határt.

Végül arra a belátásra jutottak, hogy a határzár nem enyhítené a menekültválságot. Később a biztonság kedvéért tanácsot kértek egy német cégtől, amely a rijádi vezetés megbízásából műszaki zárat telepít Szaúd-Arábia és Irak határán. A társaság felvilágosította a kancelláriát arról, hogy a szaúdi sivatagban ugyan lehet hatékony határzárat építeni, de a 3757 kilométeres német határon a földrajzi adottságok miatt nem érdemes próbálkozni ilyesmivel.

Alig egy héttel később visszaállították a határellenőrzést, főleg Horst Seehofer, a rendkívüli migrációs nyomásnak kitett Bajorországot kormányzó konzervatív CSU – a Merkel vezette CDU testvérpártja – elnökének, a tartomány miniszterelnökének nyomására. A szeptember 13-án bevezetett intézkedésről hamar kiderült, hogy nem csillapítja a menekülthullámot.

Merkeli megoldásjavaslatok

Az utóbbi hetekben Angela Merkel és kormánya tagjainak nyilatkozataiban visszatérő elem, hogy a menekültválságot nem lehet a német határon megoldani, és nem is szabad ezzel hitegetni az embereket. „Én csak olyasmit tudok megígérni, amit be is tudok tartani\" – mondta a kancellár a napokban egy CDU-s rendezvényen.

Angela Merkel a Bundestagban – a törvényhozás alsóházában – szeptember 24-én elmondott beszédében ismertette először részletesen megoldási javaslatát. Rámutatott, hogy világszerte csaknem 60 millió ember jutott menekültsorsra, ami önmagában is jelzi, hogy a menekültválság „nemzeti, európai és globális\" kihívás, és csak úgy lehet megbirkózni vele, ha ehhez „minden régió, minden ország, valamennyi politikai szint és minden intézmény\" hozzájárul.

Aláhúzta, hogy kulcsfontosságú az együttműködés Törökországgal, különösen az uniós külső határ védelmében. A megoldásához szükséges tennivalókat felsorolva elsőként a válságot kiváltó okok kezelését említette, másodikként az uniós külső határok védelmét. Hangsúlyozta: nagyban meghatározza az EU további fejlődését, jellegének alakulását, hogy miként kezeli a menekültválságot.

A kancellár nem visszakozik

A határok lezárását, az Ausztriából érkező menedékkérők viszszafordítását a kancellár a CDU/
CSU Bundestag-frakció múlt keddi ülésén folytatott vitáról kiszivárgott részletek szerint azért is elutasítja, mert szerinte a balkáni migrációs útvonalon fekvő valamennyi államban, Ausztriában és Magyarországon is a stabilitást veszélyeztető, súlyos következményekhez vezetne, ha Németország nem engedné be a menedékkérőket.

A kancellárnak erről a meggyőződéséről a Welt am Sonntag című vasárnapi lap is írt legutóbbi számában. Az elemzés szerint Merkel eleve hibának tartotta a határellenőrzés visszaállítását, és úgy véli, hogy a német határok lezárása még nagyobb hiba lenne, mert „gyors láncreakciót\" indítana el. Először a határsorompók ereszkednének le, aztán kerítések épülnének nemcsak a balkáni migrációs útvonal mentén, hanem az EU-ban mindenütt. A „bezárkózási versenyt\" pedig Németország biztosan elveszítené, mert nagyon hosszú a határa, és „érzékeny a lelkiismerete\".

A „jó németek\" nem törődnének bele, ha olyan állapotok alakulnának ki, mint a franciaországi Calais-ban, a La Manche csatorna alatti alagút bejáratánál magasodó kerítések környékén – vallja a német kancellár nagyon határozottan.

Más tervek

Horst Seehofer szerint viszont elég lenne néhány hétig erélyesen fellépni a határokon, és a visszafordított migránsokról a világ minden részébe eljutó felvételek hatására hamar alábbhagyna a hullám. Angela Merkel szerint ez naiv elképzelés, mert a német rendőröktől nem ijed meg senki, aki ismeri például a szíriai Aszad-rezsim természetét, vagy találkozott már szélsőjobboldali elkötelezettségű görög állampolgárokkal.

A kancellárnak más tervei vannak, egyebek között szeretne munkavállalási engedélyt szerezni a Törökországban élő – a helyi jogszabályok miatt még menekültstátussal sem rendelkező – szíriaiaknak. Gyerekeiknek akár iskolát is építene német pénzből török földön. Szeretné elérni azt is, hogy Moszkva és Washington megállapodásra jusson a szíriai polgárháború lezárásához szükséges teendőkről, és hogy végre béke legyen Líbiában és Afganisztánban. Hosszabb távú „víziója\" a szomszédságának stabilizálásáról gondoskodó EU.

A stabilitás révén erősödik a huszonnyolcak körüli térség „menekültfelszívó\" képessége. Aki pedig mégis belép az EU-ba, a német kancellár elképzelése szerint egy hot spotba kerül, onnan pedig a terhek méltányos megosztásán alapuló, állandó, közös menekültügyi rendszer révén valamelyik tagországba, ahol az emberi méltóság tiszteletén alapuló, egységes szabályok szerint járó ellátásban részesül.

Az első lépés a hosszú úton a megállapodás Törökországgal a görög–török uniós külső határ védelméről, a Törökországon átutazó menekültek visszatartásáról, a szíriaiak helyzetének javításáról. Ehhez pedig nem szabad előre bejelenteni, hogy hol húzódik Németország menedékkérő-befogadási kapacitásának felső határa, mert az rontja Berlin tárgyalási pozícióját.