Hirdetés

Amerikai védelmi miniszter: Ukrajna „tűzerőt” kap, ha Oroszország nem állítja le a háborút

védelmi miniszter

Kilátások. Pete Hegseth amerikai védelmi miniszter még több fegyver szállítását vetítette elő Ukrajnának, ha Putyin nem áll le

Fotó: Pete Hegseth/Facebook

Pete Hegseth amerikai védelmi miniszter szerdán figyelmeztette Moszkvát, hogy ha nem vet véget az Ukrajna elleni háborúnak, az Egyesült Államok és a NATO „költségeket rónak Oroszországra a folytatódó agresszióért”.

Krónika

2025. október 16., 09:012025. október 16., 09:01

A védelmi miniszter szerint „tűzerő, ez az, ami jön” Ukrajnába az európai országok által vásárolt amerikai fegyverek révén, de hogy ez magában foglalja-e az amerikai gyártmányú Tomahawk rakétákat, még nem világos.

Az Ukrajna Védelmi Kapcsolattartó Csoportnak a NATO központjában tartott ülésén

Hirdetés

Hegseth sürgette a tagállamokat, hogy növeljék a fegyvervásárlásokba történő beruházásaikat az új, Ukrajna prioritásainak listája (PURL) kezdeményezés keretében.

Ukrajna több mint három és fél évvel azután, hogy Oroszország teljes körű szárazföldi inváziót indított az ország ellen, továbbra is erősen függ az amerikai fegyverekkel.

A program keretében 2 milliárd dollárt ígértek Ukrajna katonai felszerelésére, ez azonban elmarad az ukrán elnök, Volodimir Zelenszkij által októberre remélt 3,5 milliárd dollártól.

Hegseth felszólította a NATO-országokat, hogy „szavaikat tettek kövessék a PURL-befektetések formájában. Minden országnak, amely itt ül az asztal körül, részt kell vennie, nem lehetnek potyautasok” – mondta Hegseth.

Akinek repülőgépe egyébként útban hazafelé kényszerleszállást hajtott végre az EGyesült Királyságban egy megrepedt ablaküveg miatt. A Pentagon szerint a miniszter biztonságban van.

Mark Rutte NATO-főtitkár elmondta, hogy

a NATO-tagállamok több mint fele már elkötelezte magát a PURL-program mellett, hozzátéve, hogy az európai nemzetek „kötelezettségei” hamarosan „képességekké” válnak Ukrajna számára.

„A mai ülés után a szövetségesek több mint fele, vagyis több mint 16-17 szövetséges kötelezte el magát a PURL mellett” – mondta Rutte a Brüsszelben összegyűlt NATO-védelmi minisztereknek.

Rutte a tanácskozás után arról is bezsélt:

nem kell túl komolyan venni az oroszokat, mivel a NATO sokkal erősebb.

Miután a szerdai találkozón pénzügyi támogatást ígért, a svéd védelmi miniszter, Pal Jonson a CNN-nek elmondta, hogy az Egyesült Államok és Európa álláspontja Ukrajna kérdésében most „sokkal inkább egybehangzó”.

„Mi is hasonlóan értékeljük a helyzetet, hogy Putyin nem igazán érdekelt a tárgyalásokban, és biztosan nem fog tárgyalni, hacsak nem gyakorolnak rá nagyobb nyomást” – mondta Jonson.

Idézet
Az ukrán béke elérése az orosz gazdaságra kivetett további szankciók és az ukránoknak szállított további fegyverek útján valósulhat meg”

– tette hozzá.

Denisz Smihal ukrán védelmi miniszter köszönetet mondott azoknak az országoknak, amelyek új hozzájárulást jelentettek be a PURL programhoz, valamint azoknak az országoknak, amelyek szerdán csatlakoztak a kezdeményezéshez.

Ukrajna szeretné, ha az európai országok e mechanizmus keretében kifinomult, nagy hatótávolságú Tomahawk rakétákat vásárolhatnának, de ez a döntés Donald Trump amerikai elnöktől függ.

Trump szerdán kijelentette, hogy Volodimir Zelenszkij ukrán elnök a héten a Fehér Házba látogatva az Oroszország elleni támadások kiterjesztése mellett fog érvelni.

Zelenszkij várhatóan az amerikai Tomahawk rakétákhoz való hozzáférésért fog lobbizni, amelyekkel mélyen Oroszország belsejében tudna csapást mérni, és potenciálisan Moszkvát is elérhetné.

„Támadni akarnak” – mondta Trump az Ovális Irodában. „Én fogok dönteni erről, de ők támadni szeretnének.”

Trump korábban jelezte, hogy hajlandó lehet Tomahawk rakétákat adni Ukrajnának, mivel türelme Vlagyimir Putyin orosz elnökkel szemben a háború miatt egyre csökken.

Eközben Szergej Lavrov külügyminiszter szerdán a Kommerszant című orosz napilapnak adott interjújában arról beszélt:

Oroszország megkérte az Egyesült Államokat, hogy kommentálja az Ukrajnának nyújtott hírszerzési információk kérdését.

Lavrov arra a reagált, hogy a Financial Times című brit napilap múlt héten azt írta, hogy az Egyesült Államok már több hónapja hírszerzési értesülések átadásával segíti az ukrán fegyveres erőket az orosz energetikai létesítmények támadásában.

„Sok mindent írnak, és messze nem minden ilyen »harangkongás« igazolódik be. De természetesen felfigyeltünk erre. Megbíztam munkatársaimat, hogy kérjék meg az amerikaiakat, hogy kommentálják a Financial Timesnak ezt a közlését” – nyilatkozott az orosz diplomácia vezetője.

Közölte, hogy az amerikai fél még nem válaszolt a felkérésére.

Lavrov hangsúlyozta, hogy

Ukrajna Tomahawk manőverező robotrepülőgépekkel való esetleges ellátása hatalmas kárt okozna az orosz–amerikai kapcsolatok normalizálása kilátásainak.

„Nem kértünk találkozót, hogy meggyőzzük az amerikai kormányt arról, hogy ez nagyon veszélyes lépés. Abból indulunk ki, hogy ott okos és tapasztalt emberek ülnek, akik maguk is tökéletesen értik a helyzetet, mivel ez teljesen más síkra terelné a helyzetet. A hozzáértők közül senki sem tagadja, hogy ezeket a rendszereket csak a gyártó ország katonái tudják irányítani” – mondta.

Lavrov hozzátette, hogy Donald Trump amerikai elnök nyilatkozatai a Tomahawkok szállításáról semmilyen módon nem érintik azt, amit Vlagyimir Putyinnal Alaszkában megbeszélt.

A tárcavezető szerint az orosz elnök Anchorage-be vitte a választ Steve Witkoff különmegbízott javaslataira, amelyek tükrözték az ukrajnai konfliktus kiváltó okainak megértését és azok megszüntetésére irányultak. Mint fogalmazott, Trump másik különmegbízottja, Keith Kellogg éppen ellenkezőleg, az ukrán válság „eltömítésére” és elmélyítésére buzdít.

Közölte, hogy

Oroszország várja Ukrajna reakcióját a kétoldalú isztambuli folyamat korszerűsítésére vonatkozó javaslataira.

Emlékeztetett rá, hogy Kijev a tárgyalásokkal kapcsolatban kifogásolta, hogy a szerinte alacsony rangú orosz tárgyalóknak nincs megfelelő hatáskörük, és csak humanitárius kérdésekkel foglalkoznak.

„Erre reagálva, és figyelembe véve aggodalmaikat, először is javasoltuk, hogy először is jelentősen emeljük meg a delegációvezetők szintjét. Másodszor, hogy a vezetésük alatt három csoport működjön – nemcsak egy humanitárius, amely mindenképp fontos ügyekkel foglalkozik, hanem egy katonai és egy politikai is. Vagyis a jószándékunk szellemében reagáltunk az ukrán tárgyalófelek sajátos kritikájára. Válaszul olyan intézkedéseket javasoltunk számukra, amelyeknek ezt a bírálatot figyelembe véve valamilyen javulást kellene hozniuk a tárgyalási folyamatba” – hangoztatta.

Lavrov kitért az orosz–amerikai Új START szerződés ügyére is.

Elmondta,

Moszkva arra számít, hogy Washington válaszol a stratégiai támadó fegyverekről szóló megállapodás betartásának folytatására vonatkozó javaslatára, mielőtt az lejárna.

„Pozitívumot látnak ebben. Valószínűleg nem fedik fel előttünk teljesen, milyen elemzést végeztek el. Átsejlik az aggodalmuk a kiszivárogtatások formájában, amelyek szerint most egy évre »leállnak« az oroszokkal, de közben Kína »sosem látott ütemben« növeli arzenálját. És akkor, mondják, olyan helyzetbe kerülhetnek, amikor Kína és Oroszország sokkal többel rendelkezik majd, mint ők” – mondta Szergej Lavrov.

Az orosz elnök szeptember 22-én bejelentette, hogy Oroszország kész betartani az Új START szerződés szerinti korlátozásokat. Hangsúlyozta, hogy ez csak akkor hoz eredményt, ha az Egyesült Államok viszonozza a gesztust. Ebben az esetben a szerződés rendelkezései a 2026. február 5-én esedékes lejárta után egy évig érvényben maradhatnának.

Közben Marija Zaharova orosz külügyi szóvivő szerdai moszkvai sajtótájékoztatóján kijelentette:

Oroszország kategorikusan visszautasítja az arra vonatkozó „abszurd és alaptalan spekulációkat”, hogy részese volna az európai drónincidenseknek.

Közölte, hogy Moszkva nem kapott hivatalos megkeresést Koppenhágától a Dániában észlelt azonosítatlan drónokkal kapcsolatban.

Zaharova szerint Emmanuel Macron francia elnök Oroszországnak címzett fenyegetései megerősítik, hogy Párizs „nem érdekelt a közös, jóhiszemű megoldások keresésében és az ukrajnai válság hosszú távú rendezésében, hanem a Oroszországgal való konfrontáció eszkalálására törekszik”.

Az orosz diplomata arra reagált, hogy Macron „harcias makacssággal” vádolta meg Moszkvát, és „megtorlást” helyezett kilátásba arra az esetre, ha „nem térne vissza a tárgyalóasztalhoz”.

Zaharova szerint

Franciaország arra törekszik, hogy „az úgynevezett tűzszüneti és béketárgyalások ürügyével lélegzetvételnyi időt nyerjen az ukrán hadsereg számára ütőképességének helyreállításához, és hogy általában véve folytassa a militarizálást és az eszkalációt”.

„Egyértelmű összefüggést figyelhetünk meg: minél rosszabb a helyzet Franciaországban, annál agresszívabbak az ország vezetésének Oroszországgal kapcsolatos nyilatkozatai” – mondta a szóvivő.

Kijev nem is titkolja, hogy újabb terrortámadásokat készít elő Oroszország ellen a konfliktus eszkalálása céljából – jelentette ki Zaharova. Ezt alátámasztandó arra hivatkozott, hogy Volodimir Zelenszkij ukrán elnök múlt szerdai videóüzenetében beszámolt arról, hogy jóváhagyta az Ukrán Biztonsági Szolgálat (SZBU) Oroszország elleni különleges műveleteinek terveit.

„Nyilvánvaló, hogy ezeket a terveket az amerikai Tomahawkok esetleges megjelenésének figyelembevételével állították össze az ukrán fegyveres erőknél” – mondta Zaharova, rámutatva: a manőverező robotrepülőgépek átadásáról szó esett az amerikai és az ukrán elnök október 11-i és 12-i telefonos megbeszélésén.

Hangsúlyozta:

Oroszország visszautasítja, hogy az erő és a terrorfenyegetés pozíciójából zsarolják. Mint mondta, az EU a Tomahawk-szállítások elősegítésével „a béke iránti politikai akarat hiányát” demonstrálja.

„Tudatosan elhúzzák a konfliktusokat (az európaiak), önös céljaikat követik, próbálják megakadályozni az általuk létrehozott világrend összeomlását, és maximális kárt okozni országunknak anélkül, hogy végiggondolnák a következményeket, egyebek között magukra nézve is” – mondta.

Dmitrij Peszkov, az orosz elnök sajtótitkára szerdán kifejezte Oroszország háláját amiatt, hogy az Egyesült Államok továbbra is hajlandó elősegíteni a békés rendezést Ukrajnában.

Megismételte, hogy

Moszkva továbbra is nyitott az Kijevvel folytatandó tárgyalásokra, amelyek jelenlegi „szüneteléséért” az európaiakat és az általuk „a háború folytatására buzdított” ukrán felet hibáztatta.

Peszkov közölte: egyelőre nem ismert, hogy a következő napokban beszél-e egymással Vlagyimir Putyin és Donald Trump.

Kitért arra is, hogy az amerikai elnök egyelőre nem köszöntötte fel orosz hivatali partnerért a születésnapja alkalmából. Putyin múlt hét kedden ünnepelte 73. születésnapját.

Peszkov elmondta még: Oroszország nem tervezi, hogy végrehajtsa az Európai Jogok Európai Bíróságának (EJEB) azon döntését, miszerint 253 millió euró kártérítést kell fizetnie Georgiának a 2008-as háború miatt.

Orosz rakétacsapások ukrán városok ellen egy nagyszabású reggeli támadásban
Oroszország csütörtökön kora reggel nagyszabású rakétatámadást indított Ukrajna ellen, amely több régió városait is érintette, ezért országszerte légiriadót hirdettek.
Az ukrán légierő helyi idő szerint körülbelül 5:20-kor országos rakétatámadás-riasztást adott ki, figyelmeztetve, hogy Oroszország MiG-31 bombázókat indított. Egy órával később a légierő bejelentette, hogy egy másik orosz MiG-31 szállt fel a nyizsnyij novgorodi Szavaszlejka repülőtérről.
A MiG-31 repülőgép képes Kinzsal hiperszonikus rakétákat szállítani, amelyeket Oroszország Ukrajna mélyén lévő célok megsemmisítésére használ.
Az első riasztás után nem sokkal robbanások rázkódtatták meg több ukrán várost. A Szuszpilne hírügynökség szerint Harkivban és Izjumban (Harkivi terület), Kropivnyickijban (Kirovohradi terület) és Poltavában (Poltavai terület) jelentettek robbanásokat.
A támadások folyamatosan zajlottak, és a károkról és az áldozatokról még nincsenek információk.
Az orosz légierő szerint a legutóbbi támadásban ballisztikus rakétákat és manőverező robotrepülőgépeket, valamint Sahíd típusú drónokat vetették be.
A támadásra néhány órával azután került sor, hogy Donald Trump amerikai elnök szerdán az Ovális Irodában tartott sajtótájékoztatón felszólította Vlagyimir Putyin orosz elnököt, hogy hagyjon fel az ukránok gyilkolásával.
Moszkva a tél beállta előtt fokozta az ukrán energiainfrastruktúra elleni tömeges támadásokat, ami áramkimaradásokat és súlyos károkat okozott a kritikus létesítményekben, miközben az időjárás romlik és az éjszakák hosszabbodnak.
A pénteki tömeges rakétatámadás Kijev ellen megrongálta a város hőerőművét, és több százezer háztartás maradt áram nélkül. A támadásban egy gyermek meghalt, 24 ember pedig megsérült.

Hirdetés
szóljon hozzá! Hozzászólások

Hírlevél

Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!

Hirdetés
Hirdetés

Ezek is érdekelhetik

Hirdetés

A rovat további cikkei

2026. november 22., vasárnap

Kert Attila a közmédia új vezérigazgatója, az ellenzék keményen bírálja a kinevezését

Kert Attilát választotta a Magyar Rádió és Televízió Nonprofit Zrt. vezérigazgatójává szombaton a társaság tulajdonosi jogait gyakorló Független Közmédia Testület (FKT). Kert Attila kinevezését a Mi Hazánk Mozgalom és a Fidesz egyaránt bírálta.

Kert Attila a közmédia új vezérigazgatója, az ellenzék keményen bírálja a kinevezését
Hirdetés
2026. november 21., szombat

Ház, autószalon, elásott készpénz: szorul a hurok a volt miniszter körül

Zár alá vették Seszták Miklós volt nemzeti fejlesztési miniszter házát és autószalonját, az intézkedést több mint kilencmilliárd forint erejéig rendelték el – írta az MTI szombaton.

Ház, autószalon, elásott készpénz: szorul a hurok a volt miniszter körül
2026. november 21., szombat

Fordulat a magyar gazdaság megítélésében, a Moody’s véleményt mondott a kormány intézkedéseiről

A Moody's hitelminősítő elismeri a magyarországi gazdaságpolitikai fordulat kézzelfogható eredményeit azzal, hogy két éve változatlan kilátását most stabilra javította – állapította meg Kármán András pénzügyminiszter péntek esti Facebook-bejegyzésében.

Fordulat a magyar gazdaság megítélésében, a Moody’s véleményt mondott a kormány intézkedéseiről
2026. november 20., péntek

Ellenségesnek tekintett lépés miatt Moszkva megfenyegette Bukarestet

Bekérette pénteken az orosz külügyminisztérium Románia moszkvai nagykövetét, Cristian Istratét, és tiltakozó jegyzéket adott át neki amiatt, hogy Bukarest nem adott vízumot a taekwondo Európa-bajnokságra készülő kiskorú orosz sportolóknak.

Ellenségesnek tekintett lépés miatt Moszkva megfenyegette Bukarestet
Hirdetés
2026. november 20., péntek

Háromhatalmi csúcs: a világot nem osztották újra, de azért új irányt szabnának neki

Nem osztották fel újra a világot, ugyanakkor megpróbálják a folyamatokat a szájuk íze szerint alakítani, mindezt úgy, hogy közben az érdekeik számos ponton ellentétesek – így foglalható össze a sencseni találkozó lényege.

Háromhatalmi csúcs: a világot nem osztották újra, de azért új irányt szabnának neki
2026. november 20., péntek

Meglepő fordulat: Moszkva elfogadhatja a NATO-típusú biztonsági garanciákat Ukrajna számára – de milyen áron?

Oroszország elfogadhatónak tartja azt az elképzelést, hogy Ukrajna számára a NATO 5. cikkelye alapján biztonsági garanciákat nyújtsanak – jelentette ki Donald Trump amerikai elnök különmegbízottja, Jared Kushner.

Meglepő fordulat: Moszkva elfogadhatja a NATO-típusú biztonsági garanciákat Ukrajna számára – de milyen áron?
2026. november 20., péntek

Románia kész 2027-ben is támogatni Ukrajnát

Románia szándéka, hogy 2027-ben további hozzájárulást nyújtson Ukrajna finanszírozásához és felfegyverzéséhez – jelentette ki Nicușor Dan államelnök csütörtökön Berlinben.

Románia kész 2027-ben is támogatni Ukrajnát
Hirdetés
2026. november 19., csütörtök

Román–német botrány: már a CDU is a külföldieknek fizetett gyermekpénz csökkentését akarja

Nem csitul a romániai bevándorlók szociális segélyeivel kapcsolatos visszaélések miatt kirobbant botrány Németországban: már Friedrich Merz kancellár Kereszténydemokrata Uniójának politikusai is a támogatások csökkentését pedzegetik.

Román–német botrány: már a CDU is a külföldieknek fizetett gyermekpénz csökkentését akarja
2026. november 19., csütörtök

Dan elmondta, hogyan védekezik Románia az Európa elleni hibrid háborúban

Európa ellen hibrid háború zajlik, a Fekete-tenger térsége, így a Neptun Deep gázmező is veszélyessé vált, Románia három módon is próbál védekezni – jelentette ki Nicuşor Dan román államfő csütörtökön.

Dan elmondta, hogyan védekezik Románia az Európa elleni hibrid háborúban
2026. november 19., csütörtök

Új Jalta vagy út a békésebb világ felé? Kínában találkozik Trump, Hszi és Putyin

A világ újbóli érdekszférákra osztását vagy a nagyhatalmak közötti feszültségek csökkentését hozza el a Donald Trump amerikai, Hszi Csin-ping kínai és Vlagyimir Putyin orosz elnök közötti csütörtöki kínai csúcstalálkozó?

Új Jalta vagy út a békésebb világ felé? Kínában találkozik Trump, Hszi és Putyin
Hirdetés
Hirdetés