Kilátások. Pete Hegseth amerikai védelmi miniszter még több fegyver szállítását vetítette elő Ukrajnának, ha Putyin nem áll le
Fotó: Pete Hegseth/Facebook
Pete Hegseth amerikai védelmi miniszter szerdán figyelmeztette Moszkvát, hogy ha nem vet véget az Ukrajna elleni háborúnak, az Egyesült Államok és a NATO „költségeket rónak Oroszországra a folytatódó agresszióért”.
2025. október 16., 09:012025. október 16., 09:01
A védelmi miniszter szerint „tűzerő, ez az, ami jön” Ukrajnába az európai országok által vásárolt amerikai fegyverek révén, de hogy ez magában foglalja-e az amerikai gyártmányú Tomahawk rakétákat, még nem világos.
Az Ukrajna Védelmi Kapcsolattartó Csoportnak a NATO központjában tartott ülésén
Ukrajna több mint három és fél évvel azután, hogy Oroszország teljes körű szárazföldi inváziót indított az ország ellen, továbbra is erősen függ az amerikai fegyverekkel.
A program keretében 2 milliárd dollárt ígértek Ukrajna katonai felszerelésére, ez azonban elmarad az ukrán elnök, Volodimir Zelenszkij által októberre remélt 3,5 milliárd dollártól.
Hegseth felszólította a NATO-országokat, hogy „szavaikat tettek kövessék a PURL-befektetések formájában. Minden országnak, amely itt ül az asztal körül, részt kell vennie, nem lehetnek potyautasok” – mondta Hegseth.
Akinek repülőgépe egyébként útban hazafelé kényszerleszállást hajtott végre az EGyesült Királyságban egy megrepedt ablaküveg miatt. A Pentagon szerint a miniszter biztonságban van.
Mark Rutte NATO-főtitkár elmondta, hogy
„A mai ülés után a szövetségesek több mint fele, vagyis több mint 16-17 szövetséges kötelezte el magát a PURL mellett” – mondta Rutte a Brüsszelben összegyűlt NATO-védelmi minisztereknek.
Rutte a tanácskozás után arról is bezsélt:
Miután a szerdai találkozón pénzügyi támogatást ígért, a svéd védelmi miniszter, Pal Jonson a CNN-nek elmondta, hogy az Egyesült Államok és Európa álláspontja Ukrajna kérdésében most „sokkal inkább egybehangzó”.
„Mi is hasonlóan értékeljük a helyzetet, hogy Putyin nem igazán érdekelt a tárgyalásokban, és biztosan nem fog tárgyalni, hacsak nem gyakorolnak rá nagyobb nyomást” – mondta Jonson.
– tette hozzá.
Denisz Smihal ukrán védelmi miniszter köszönetet mondott azoknak az országoknak, amelyek új hozzájárulást jelentettek be a PURL programhoz, valamint azoknak az országoknak, amelyek szerdán csatlakoztak a kezdeményezéshez.
Trump szerdán kijelentette, hogy Volodimir Zelenszkij ukrán elnök a héten a Fehér Házba látogatva az Oroszország elleni támadások kiterjesztése mellett fog érvelni.
Zelenszkij várhatóan az amerikai Tomahawk rakétákhoz való hozzáférésért fog lobbizni, amelyekkel mélyen Oroszország belsejében tudna csapást mérni, és potenciálisan Moszkvát is elérhetné.
„Támadni akarnak” – mondta Trump az Ovális Irodában. „Én fogok dönteni erről, de ők támadni szeretnének.”
Trump korábban jelezte, hogy hajlandó lehet Tomahawk rakétákat adni Ukrajnának, mivel türelme Vlagyimir Putyin orosz elnökkel szemben a háború miatt egyre csökken.
Eközben Szergej Lavrov külügyminiszter szerdán a Kommerszant című orosz napilapnak adott interjújában arról beszélt:
Lavrov arra a reagált, hogy a Financial Times című brit napilap múlt héten azt írta, hogy az Egyesült Államok már több hónapja hírszerzési értesülések átadásával segíti az ukrán fegyveres erőket az orosz energetikai létesítmények támadásában.
„Sok mindent írnak, és messze nem minden ilyen »harangkongás« igazolódik be. De természetesen felfigyeltünk erre. Megbíztam munkatársaimat, hogy kérjék meg az amerikaiakat, hogy kommentálják a Financial Timesnak ezt a közlését” – nyilatkozott az orosz diplomácia vezetője.
Közölte, hogy az amerikai fél még nem válaszolt a felkérésére.
Lavrov hangsúlyozta, hogy
„Nem kértünk találkozót, hogy meggyőzzük az amerikai kormányt arról, hogy ez nagyon veszélyes lépés. Abból indulunk ki, hogy ott okos és tapasztalt emberek ülnek, akik maguk is tökéletesen értik a helyzetet, mivel ez teljesen más síkra terelné a helyzetet. A hozzáértők közül senki sem tagadja, hogy ezeket a rendszereket csak a gyártó ország katonái tudják irányítani” – mondta.
Lavrov hozzátette, hogy Donald Trump amerikai elnök nyilatkozatai a Tomahawkok szállításáról semmilyen módon nem érintik azt, amit Vlagyimir Putyinnal Alaszkában megbeszélt.
A tárcavezető szerint az orosz elnök Anchorage-be vitte a választ Steve Witkoff különmegbízott javaslataira, amelyek tükrözték az ukrajnai konfliktus kiváltó okainak megértését és azok megszüntetésére irányultak. Mint fogalmazott, Trump másik különmegbízottja, Keith Kellogg éppen ellenkezőleg, az ukrán válság „eltömítésére” és elmélyítésére buzdít.
Közölte, hogy
Emlékeztetett rá, hogy Kijev a tárgyalásokkal kapcsolatban kifogásolta, hogy a szerinte alacsony rangú orosz tárgyalóknak nincs megfelelő hatáskörük, és csak humanitárius kérdésekkel foglalkoznak.
„Erre reagálva, és figyelembe véve aggodalmaikat, először is javasoltuk, hogy először is jelentősen emeljük meg a delegációvezetők szintjét. Másodszor, hogy a vezetésük alatt három csoport működjön – nemcsak egy humanitárius, amely mindenképp fontos ügyekkel foglalkozik, hanem egy katonai és egy politikai is. Vagyis a jószándékunk szellemében reagáltunk az ukrán tárgyalófelek sajátos kritikájára. Válaszul olyan intézkedéseket javasoltunk számukra, amelyeknek ezt a bírálatot figyelembe véve valamilyen javulást kellene hozniuk a tárgyalási folyamatba” – hangoztatta.
Lavrov kitért az orosz–amerikai Új START szerződés ügyére is.
Elmondta,
„Pozitívumot látnak ebben. Valószínűleg nem fedik fel előttünk teljesen, milyen elemzést végeztek el. Átsejlik az aggodalmuk a kiszivárogtatások formájában, amelyek szerint most egy évre »leállnak« az oroszokkal, de közben Kína »sosem látott ütemben« növeli arzenálját. És akkor, mondják, olyan helyzetbe kerülhetnek, amikor Kína és Oroszország sokkal többel rendelkezik majd, mint ők” – mondta Szergej Lavrov.
Az orosz elnök szeptember 22-én bejelentette, hogy Oroszország kész betartani az Új START szerződés szerinti korlátozásokat. Hangsúlyozta, hogy ez csak akkor hoz eredményt, ha az Egyesült Államok viszonozza a gesztust. Ebben az esetben a szerződés rendelkezései a 2026. február 5-én esedékes lejárta után egy évig érvényben maradhatnának.
Közben Marija Zaharova orosz külügyi szóvivő szerdai moszkvai sajtótájékoztatóján kijelentette:
Közölte, hogy Moszkva nem kapott hivatalos megkeresést Koppenhágától a Dániában észlelt azonosítatlan drónokkal kapcsolatban.
Zaharova szerint Emmanuel Macron francia elnök Oroszországnak címzett fenyegetései megerősítik, hogy Párizs „nem érdekelt a közös, jóhiszemű megoldások keresésében és az ukrajnai válság hosszú távú rendezésében, hanem a Oroszországgal való konfrontáció eszkalálására törekszik”.
Az orosz diplomata arra reagált, hogy Macron „harcias makacssággal” vádolta meg Moszkvát, és „megtorlást” helyezett kilátásba arra az esetre, ha „nem térne vissza a tárgyalóasztalhoz”.
Zaharova szerint
„Egyértelmű összefüggést figyelhetünk meg: minél rosszabb a helyzet Franciaországban, annál agresszívabbak az ország vezetésének Oroszországgal kapcsolatos nyilatkozatai” – mondta a szóvivő.
Kijev nem is titkolja, hogy újabb terrortámadásokat készít elő Oroszország ellen a konfliktus eszkalálása céljából – jelentette ki Zaharova. Ezt alátámasztandó arra hivatkozott, hogy Volodimir Zelenszkij ukrán elnök múlt szerdai videóüzenetében beszámolt arról, hogy jóváhagyta az Ukrán Biztonsági Szolgálat (SZBU) Oroszország elleni különleges műveleteinek terveit.
„Nyilvánvaló, hogy ezeket a terveket az amerikai Tomahawkok esetleges megjelenésének figyelembevételével állították össze az ukrán fegyveres erőknél” – mondta Zaharova, rámutatva: a manőverező robotrepülőgépek átadásáról szó esett az amerikai és az ukrán elnök október 11-i és 12-i telefonos megbeszélésén.
Hangsúlyozta:
„Tudatosan elhúzzák a konfliktusokat (az európaiak), önös céljaikat követik, próbálják megakadályozni az általuk létrehozott világrend összeomlását, és maximális kárt okozni országunknak anélkül, hogy végiggondolnák a következményeket, egyebek között magukra nézve is” – mondta.
Dmitrij Peszkov, az orosz elnök sajtótitkára szerdán kifejezte Oroszország háláját amiatt, hogy az Egyesült Államok továbbra is hajlandó elősegíteni a békés rendezést Ukrajnában.
Megismételte, hogy
Peszkov közölte: egyelőre nem ismert, hogy a következő napokban beszél-e egymással Vlagyimir Putyin és Donald Trump.
Kitért arra is, hogy az amerikai elnök egyelőre nem köszöntötte fel orosz hivatali partnerért a születésnapja alkalmából. Putyin múlt hét kedden ünnepelte 73. születésnapját.
Peszkov elmondta még: Oroszország nem tervezi, hogy végrehajtsa az Európai Jogok Európai Bíróságának (EJEB) azon döntését, miszerint 253 millió euró kártérítést kell fizetnie Georgiának a 2008-as háború miatt.
Orosz rakétacsapások ukrán városok ellen egy nagyszabású reggeli támadásban
Oroszország csütörtökön kora reggel nagyszabású rakétatámadást indított Ukrajna ellen, amely több régió városait is érintette, ezért országszerte légiriadót hirdettek.
Az ukrán légierő helyi idő szerint körülbelül 5:20-kor országos rakétatámadás-riasztást adott ki, figyelmeztetve, hogy Oroszország MiG-31 bombázókat indított. Egy órával később a légierő bejelentette, hogy egy másik orosz MiG-31 szállt fel a nyizsnyij novgorodi Szavaszlejka repülőtérről.
A MiG-31 repülőgép képes Kinzsal hiperszonikus rakétákat szállítani, amelyeket Oroszország Ukrajna mélyén lévő célok megsemmisítésére használ.
Az első riasztás után nem sokkal robbanások rázkódtatták meg több ukrán várost. A Szuszpilne hírügynökség szerint Harkivban és Izjumban (Harkivi terület), Kropivnyickijban (Kirovohradi terület) és Poltavában (Poltavai terület) jelentettek robbanásokat.
A támadások folyamatosan zajlottak, és a károkról és az áldozatokról még nincsenek információk.
Az orosz légierő szerint a legutóbbi támadásban ballisztikus rakétákat és manőverező robotrepülőgépeket, valamint Sahíd típusú drónokat vetették be.
A támadásra néhány órával azután került sor, hogy Donald Trump amerikai elnök szerdán az Ovális Irodában tartott sajtótájékoztatón felszólította Vlagyimir Putyin orosz elnököt, hogy hagyjon fel az ukránok gyilkolásával.
Moszkva a tél beállta előtt fokozta az ukrán energiainfrastruktúra elleni tömeges támadásokat, ami áramkimaradásokat és súlyos károkat okozott a kritikus létesítményekben, miközben az időjárás romlik és az éjszakák hosszabbodnak.
A pénteki tömeges rakétatámadás Kijev ellen megrongálta a város hőerőművét, és több százezer háztartás maradt áram nélkül. A támadásban egy gyermek meghalt, 24 ember pedig megsérült.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Állami banditizmusnak nevezte a magyar miniszterelnök pénteken a Kossuth rádió Jó reggelt, Magyarország! című műsorában, hogy Ukrajna elzárta a Barátság kőolajvezetéket.
Andrij Szibiha külügyminiszter azzal vádolta Budapestet, hogy „túszul ejtette” egy állami tulajdonú ukrán bank hét alkalmazottját, miután csütörtökön Magyarországon őrizetbe vették őket.
Miközben pénteken a hetedik napjába lépett az Irán ellen indított hadművelet, Donald Trump elnök arról beszélt: neki is szerepet kell kapnia Irán következő vezetőjének kiválasztásában.
„Minden határon túlmegy, hogy Volodimir Zelenszkij ukrán elnök gyakorlatilag halálosan megfenyegette Orbán Viktor kormányfőt. Magyarországot azonban nem lehet zsarolni, akárhogyan is fenyegetőznek” – jelentette ki Szijjártó Péter csütörtökön Sopronban.
A nemzetközi humanitárius jog súlyos megsértésének minősül, hogy Oroszország átadott két ukrán hadifoglyot Magyarországnak – jelentette ki a hadifoglyokkal való bánásmód kérdéseivel foglalkozó ukrajnai koordinációs törzs csütörtökön kiadott közleményében.
Tizenöt év szabadságvesztésre ítéltek Oroszországban egy román állampolgárt Ukrajna javára történő kémkedés miatt.
Az azerbajdzsáni külügyminisztérium szerint két civil megsérült egy csütörtöki iráni dróntámadásban az országban.
Irán Forradalmi Gárdája csütörtökön bejelentette, hogy a Hormuzi-szoros csak az Egyesült Államok, Izrael, Európa és más nyugati szövetségesek hajói előtt van lezárva.
Az ukrán külügyminisztérium szerdán este bekérette a magyar ügyvivőt, miután Moszkva átadott Magyarországnak két, magyar–ukrán kettős állampolgárságú hadifoglyot, akiket az ukrán hadseregbe soroztak be.
Csütörtök már a hatodik nap szombat óta, hogy az Egyesült Államok és Izrael légi csapásokat mér iráni katonai célpontokra és az ország vezetői ellen.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!