
Fotó: atlanticcouncil.org
Kitünteti Klaus Iohannis román államfőt az Atlatic Council (Atlanti Tanács) nevű befolyásos egyesült államokbeli agytröszt. A kitüntetés tényéről a szervezet számolt be honlapján.
2024. április 04., 10:592024. április 04., 10:59
2024. április 04., 11:112024. április 04., 11:11
Eszerint Iohannis a Distinguished Leadership Awards (Kiváló Vezetői Díj) kitüntetettje lesz idén május 8-án.
Rajta kívül Gina Raiomondo amerikai kereskedelmi miniszter, Christopher G. Cavoli amerikai tábornok, az európai szövetséges erők parancsnoka, valamint Michelle Yeoh Oecar-díjas színésznő, producer, az ENSZ fejlesztési programjának jótékonysági nagykövete, a Nemzetközi Olimpiai Bizottság tagja veheti át a kitüntetést.
„Az Atlantic Council Distinguished Leadership Awards a transzatlanti kapcsolatok pilléreit megtestesítő, kiemelkedő teljesítményt nyújtó személyiségeket díjazza. Az esemény minden évben elit, nemzetközi közönséget hív össze – köztük jelenlegi és volt államfőket, politikai és szakpolitikai vezetőket, nagyköveteket, a kongresszus és a kormány tagjait, katonai parancsnokokat, nemzetközi üzleti vezetőket és a média vezető képviselőit” – olvasható a szervezet honlapján.
Mint ismeretes, Iohannis éppan abban az időszakban kapja meg a transzatlanti kapcsolatok szorosabbra fűzéséért odaítélt díjat, amikor versenybe szállt a NATO főtitkári tisztségéért, ugyanakkor az Egyesült Államok és a katonai szövetség számos befolyásos tagállama jelezte: riválisát, Mark Rutte leköszönő holland miniszterelnököt támogatja.
Tavaly a kitelepítések, deportálások emlékét őrző németországi alapítvány legmagasabb elismerését, a Franz Werfel Emberjogi Díjat vehette át a frankfurti Szent Pál-templomban „a romániai és európai emberi és kisebbségi jogok iránti „fáradhatatlan elkötelezettségéért”.

Románia ismét bebizonyította, hogy teljes mértékben megfelel a schengeni csatlakozás kritériumainak, felelősségteljesen és hatékonyan kezeli külső határait – jelentette ki szombaton Düsseldorfban Klaus Iohannis.
Ugyancsak
Az elnöki hivatal korábbi közleménye szerint a Bad Harzburg Polgári Alapítvány a politikai pályafutása elismeréseként ítélte oda a díjat a román államfőnek, méltányolva „a különböző etnikumok harmonikus együttélésének támogatását, a szabadság, a demokrácia és a pluralizmus melletti elköteleződését, a szülővárosa, Nagyszeben korszerűsítéséért végzett munkáját, valamint a korrupció elleni küzdelem támogatását és az egyesült Európa eszméje iránti elkötelezettségét”.

Az emberi jogok és az emberi méltóság a szabadság, a demokrácia és a szolidaritás által jellemzett társadalmak építésének kulcsfontosságú elemei – mondta Klaus Iohannis államfő vasárnap, amikor átvette a 2023. évi Franz Werfel emberjogi díjat.
A kitüntetést odaítélő testület még 2019 decemberében jelentette be, hogy Iohannis kapja meg 2020-ban a Nemzetközi Károly-díjat, amelynek átadását azonban a koronavírus-járvány miatt másfél évvel el kellett halasztani.
A román államfő az európai értékek képviseletében felmutatott érdemeiért, valamint a Kelet és Nyugat közti hídverő szerepéért részesült a megtiszteltetésben. A bizottság indoklása szerint Iohannis nagy erővel és komoly sikerrel vezette Romániát egy Európa-párti, jogállami politika felé.
Iohannis a koronavírus-járvány miatt ezt csak 2022-ben vette át.

A IV. Károly Európai Díjjal tüntette ki Klaus Iohannis államfőt a Szudétanémetek Szövetsége. Az elnök szombaton vette át az elismerést a németországi Hof városában.
A díjözön, illetve annak hivatalos indoklása már csak azért is egyszerre nevetséges és felháborító, mert közismert, hogy Iohannis néhány éve államfőként úgy próbálta magasabbra tornászni az általa patronált Nemzeti Liberális Párt népszerűségét, hogy megvádolta a Szociáldemokrata Pártot, hogy az „kiárusította Erdélyt a magyaroknak”, ezzel pedig közvetve a magyarok ellen is uszított.
Atlantic Council: nemzetközi szervezet az atlantizmus támogatásáért
Az Atlantic Council egy 1961-ben alapított, a nemzetközi ügyek területén működő, az atlantizmust támogató amerikai agytröszt. Tizenhat regionális központot és a nemzetközi biztonsággal és a globális gazdasági jóléttel kapcsolatos funkcionális programokat irányít. Székhelye Washingtonban található, tagja az Atlanti Szövetségnek.
A szervezetet azzal a céllal alapították, hogy ösztönözze az Észak-Amerika és Európa közötti, a II. világháború után megkezdett együttműködés folytatását. A kezdeti években munkája nagyrészt politikai dokumentumok közzétételéből és európaiak és amerikaiak transzatlanti és nemzetközi együttműködéshez való hozzáállásáról szóló felmérésekből állt. Ezekben a korai években elsősorban gazdasági kérdésekre összpontosított – elsősorban a két kontinens közötti szabad kereskedelem ösztönzésére, és kisebb mértékben a világ többi része felé –, de bizonyos mértékben politikai és környezetvédelmi kérdésekben is fejtett ki tevékenységet.
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök vasárnap még több légvédelmi fegyvert kért támogatóitól a hétvégi orosz támadások nyomán.
Az amerikai nemzetbiztonsági stratégia módosításai sok mindenben megegyeznek az orosz elképzelésekkel, de a mélyállam megakadályozhatja a végrehajtásukat – jelentette ki Dmitrij Peszkov.
Hamarosan megkezdődhet a gázai tűzszünet második, a Gázai övezet jövőjét rendező szakasza – közölte Benjámin Netanjahu izraeli miniszterelnök a Friedrich Merz német kancellárral közösen tartott sajtótájékoztatóján Jeruzsálemben vasárnap.
Az Egyesült Államok arra kérte Európát, hogy 2027-ig vegye át a NATO hagyományos védelmi képességei biztosításának nagy részét (azaz mindent, ami a tömegpusztító fegyverekkel nem járó katonai fenyegetések elleni védelemmel kapcsolatos).
Az Ukrajnában található csernobili atomerőmű-katasztrófa helyszíne körül épített védőpajzs már nem képes ellátni a radioaktív sugárzás visszatartásának feladatát az év elején történt dróncsapás következtében – közölte a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség (IAEA).
Az Egyesült Államok dominanciájának megerősítését tűzi ki célul a nyugati féltekén Washington új nemzetbiztonsági stratégiája, amelyben egyebek mellett azt állítják: az európai országok „a civilizációs megsemmisülés” kilátásával néznek szembe.
Véget értek Miamiban az amerikai és ukrán tárgyalók közötti, Oroszországgal kötendő békeegyezményről szóló tárgyalások szombaton, de ukrán tisztségviselők szerint továbbra is megoldatlanok a biztonsági garanciák és a területi kérdések.
A román sajtó figyelmét is felkeltette a magyar miniszterelnök szombati kijelentése, amely szerint a jövő évi országgyűlési választás lesz az utolsó a közelgő háború előtt.
Az ukrán támadások sokkal nagyobb veszteségeket okoznak Oroszországnak, mint valamennyi nyugati ország szankciói együttvéve – jelentette ki Kirilo Budanov, az ukrán katonai hírszerzés vezetője szombaton egy kijevi fórumon.
A Moldovai Köztársaság villamosenergia-átviteli rendszerének üzemeltetője bejelentette, hogy az orosz hadsereg által az Odesszai régióbeli villamosenergia-infrastruktúra elleni támadásait követően Ukrajna déli részének egy része áram nélkül maradt.
szóljon hozzá!