Fotó: Presidency.ro
Románia ismét bebizonyította, hogy teljes mértékben megfelel a schengeni csatlakozás kritériumainak, felelősségteljesen és hatékonyan kezeli külső határait – jelentette ki szombaton Düsseldorfban Klaus Iohannis, amikor ünnepélyes keretek között átvette a Bad Harzburgi Polgári Alapítvány Német Polgári Díját.
2023. június 03., 16:472023. június 03., 16:47
Beszédében az államfő kijelentette, hogy egy esetleges pozitív döntés az idei évben Románia schengeni csatlakozásáról nagyon fontos jelzés lesz az ország polgárai számára a közös európai projektbe való tartozásról. Iohannis elmondta, hogy
„A demokrácia alapvető európai érték, és a jogállamisággal, valamint az emberi jogokkal együtt az Európai Unió és életmódunk alapja. Ezek az értékek kölcsönösen függenek egymástól. Az emberi jogokat csak olyan társadalomban lehet tiszteletben tartani, ahol független bíróságok garantálják a polgárok védelmét, ahol kialakulhatnak demokratikus viták, független a sajtó és aktív a civil társadalom” – fogalmazott beszédében az államfő. Hozzátette: ezeknek az értékeknek, illetve az európai egységnek és szolidaritásnak a jelentősége még inkább előtérbe került Ukrajna orosz megtámadása és a háború következményei miatt.
„Az EU bebizonyította, hogy képes olyan mechanizmusokat és intézményeket létrehozni, amelyek szavatolni tudják a jogállamiság biztonságát és a polgárok alapvető jogainak tiszteletben tartását. Mindannyian osztozunk ezekben az értékekben, és az Európa előtt álló kihívások arra emlékeztetnek bennünket, hogy ezekért az értékekért folyamatosan küzdenünk kell” – idézte Iohannist az Agerpres.
„A szolidaritásunkat és a közös jövőképünket programatikusan kell felépíteni. Az olyan nagy kihívásokkal, mint az éghajlatváltozás vagy a migráció, csak közösen, szoros európai együttműködéssel tudunk szembenézni. Ugyanez vonatkozik a közös képességünkre és eltökéltségünkre, hogy (…) támogassuk Ukrajnát az orosz agresszió elleni háborúban. Ebből a támogatásból az orosz háború által közvetve érintett államoknak is részesedniük kell” – jelentette ki.
Klaus Iohannis a Német Polgári Díjat a düsseldorfi Benrath-kastélyban tartott ceremónián vette át, az ünnepségen a német parlament volt elnöke, Norbert Lammert mondott laudációt. Az elnöki hivatal korábbi közleménye szerint a Bad Harzburg Polgári Alapítvány a politikai pályafutása elismeréseként ítélte oda a díjat a román államfőnek, méltányolva „a különböző etnikumok harmonikus együttélésének támogatását, a szabadság, a demokrácia és a pluralizmus melletti elköteleződését, a szülővárosa, Nagyszeben korszerűsítéséért végzett munkáját, valamint a korrupció elleni küzdelem támogatását és az egyesült Európa eszméje iránti elkötelezettségét”.
Vasárnap a németországi Üldöztetések Elleni Központ által alapított Franz Werfel-díjat veszi majd át Klaus Iohannis a frankfurti Szent Pál-templomban. A 63 éves romániai szász politikus a 11. kitüntetettje ennek a díjnak. Az elismerést az alapítvány indoklása szerint a romániai és európai emberi és kisebbségi jogok iránti „fáradhatatlan elkötelezettségéért” kapja.
Klaus Iohannis államfő kapja idén a kitelepítések, deportálások emlékét őrző németországi alapítvány legmagasabb elismerését, a Franz Werfel Emberjogi Díjat – írta pénteken a dpa.
Még ha nem is szándékolt, nehéz nem szimbolikus jelentőséget tulajdonítani annak, hogy Klaus Iohannis éppen a trianoni diktátum évfordulóján vehet át egy német kitüntetést a többek között a kisebbségek érdekében kifejtett „áldásos” tevékenységéért.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A január 16-án hatályba lépett új ukrán állampolgársági törvény elégedetlenséget váltott ki az ukrajnai román közösség körében, mivel a jogszabály szerint Kijev nem ismeri el az ukrán-román kettős állampolgárságot.
A chișinăui kormány akkor venné fontolóra Moldova és Románia 1918-as modell szerinti egyesítésének kérdését, ha az Oroszországi Föderáció veszélyesen közel kerülne határaihoz – jelentette ki Mihai Popșoi miniszterelnök-helyettes, külügyminiszter.
A csernobili atomerőmű teljesen elvesztette a külső áramellátást az Ukrajnát ért keddi masszív orosz rakéta- és dróntámadás következtében – közölte a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség.
A holland kormány teljes egészében kifizette az 5,7 millió eurós kártérítést a 2025 januárjában az asseni Drents Múzeumban történt jelentős műkincslopás nyomán.
Újabb holttestre bukkantak a dél-spanyolországi Córdoba közelében történt vasúti szerencsétlenség mentési munkálatai közben, ezzel a halálos áldozatok száma 41-re emelkedett – közölték a spanyol hatóságok kedden.
Oroszország nagyszabású támadásra készül Ukrajna ellen, amelynek célja az ország energiahálózatának további destabilizálása a súlyosbodó energiaválság közepette – figyelmeztetett Volodimir Zelenszkij elnök és Denisz Szmihal energiaügyi miniszter hétfőn.
Donald Trump amerikai elnök kijelentette: „100 százalékban” végrehajtja fenyegetését, miszerint vámokat vet ki azokra az európai országokra, amelyek ellenzik Grönland feletti ellenőrzés megszerzésére irányuló követelését.
Ausztria és Magyarország közösen védi a schengeni külső határt és közösen dolgozik az illegális migráció ellen – nyilatkozta Pintér Sándor magyar belügyminiszter hétfőn Budapesten, miután megbeszélést folytatott Gerhard Karner osztrák belügyminiszterrel.
Háromnapos nemzeti gyászt rendeltek el hétfőn Spanyolországban a dél-spanyolországi Córdoba közelében bekövetkezett halálos vasúti szerencsétlenség miatt, amelyben a nem végleges hivatalos adatok szerint legkevesebb 39 ember vesztette életét.
Több mint 200 romániai gazda csatlakozik kedden Strasbourgban az EU-Mercosur megállapodás elleni tüntetésen, más uniós tagállamok mezőgazdasági termelőivel együtt. A demonstrációt az Európai Parlament székhelye előtt tartják.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!