
Fotó: Presidency.ro
Az emberi jogok és az emberi méltóság a szabadság, a demokrácia és a szolidaritás által jellemzett társadalmak építésének kulcsfontosságú elemei – mondta Klaus Iohannis államfő vasárnap, amikor a frankfurti Szent Pál-templomban tartott ünnepségen átvette a 2023. évi Franz Werfel emberjogi díjat.
2023. június 04., 17:562023. június 04., 17:56
Beszédében Románia államelnöke rámutatott, a szabadság, a demokrácia és a szolidaritás által jellemzett társadalmak képesek ellenállni a nacionalista-revizionista nézetek újjáéledésének.
„Románia számára a nemzeti kisebbségekhez tartozó személyek nemcsak gazdag kulturális és emberi örökséget jelentenek, hanem valódi hozzáadott értéket is a társadalom egésze számára” – jelentette ki. Iohannis azt mondta, a történelemnek pedagógiai és erkölcsi funkciója is van, a különböző etnikumok történelmének, hagyományainak és kultúrájának ismerete az első lépés a kölcsönös tisztelet és harmonikus együttélés irányába.
– fogalmazott. Mint elmondta, az utóbbi években Romániában a jogi eszközök kiegyensúlyozott rendszerét dolgozták ki az intolerancia megakadályozására és szankcionálására.
„Románia számára kiemelten fontos a nemzeti kisebbségekhez tartozó személyek jogainak védelme. A kisebbségek hozzájárultak Románia kulturális sokszínűségéhez és modernizációjához, és ezáltal európai és euroatlanti integrációjához. A romániai németek – köztük az erdélyi szászok, a bánsági és szatmári svábok, a cipszerek vagy bukovinai németek fontos hidat képeznek országaink között” – mondta az elnök a frankfurti rendezvényen. Hozzátette:
Kifejtette, a mai román társadalom modern és demokratikus, és olyan egyetemes értékeket hirdet, mint a diszkriminációmentesség, a tolerancia és az egység. Beszélt arról is, hogy a románok empátiával és támogatással fordulnak a háború által sújtott szomszédaik felé, ami bizonyítja, hogy a román nép teljes mértékben magáévá tette az alapvető európai értékeket, és ezeket az értékeket hirdeti az Unió keleti szomszédságát képező országokban is.

Még ha nem is szándékolt, nehéz nem szimbolikus jelentőséget tulajdonítani annak, hogy Klaus Iohannis éppen a trianoni diktátum évfordulóján vehet át egy német kitüntetést a többek között a kisebbségek érdekében kifejtett „áldásos” tevékenységéért.
Ennek kapcsán Iohannis ismételten hangoztatta, hogy
Ugyanakkor az Oroszország által alkalmazott „illegális, erőszakos költöztetések és deportálások” ellen szólalt fel, és felhívta a figyelmet, hogy több ezer ukrán gyermeket akaratuk ellenére elköltöztettek Oroszországba. Kifejtette, a népeknek össze kell fogniuk a rasszizmus, az etnikai, vallási vagy más alapú intolerancia ellen, „hogy ilyen bűncselekmények soha többé ne történhessenek meg”.
Felidézte, hogy Románia első pillanattól a megtámadott Ukrajna és az ukrán nép mellett állt, politikai, diplomáciai, humanitárius, pénzügyi és emberjogi segítséget nyújtott neki, hatalmas intézményi és pénzügyi erőforrásokat mozgósítva azért, hogy támogassa az országba érkező 4,3 millió ukrán menekültet. Közülük körülbelül százezren Romániában maradtak, ebből 22 ezer gyermek; a román állam támogatta őket a lakhatásban, orvosi ellátásban, oktatáshoz való hozzáférésben, munkaerőpiacon való elhelyezkedésben és szállításban – sorolta az államfő.
Megismételte, hogy Ukrajna és a Moldovai Köztársaság a közös európai értékeket vallja, és csatlakozni szeretne az Európai Unióhoz, amit Románia elhivatottan támogat. Kifejtette végül, hogy az új nemzedékek számára nagyon fontos a történelmi emlékezet megőrzése, mert ez fontos eleme annak, hogy tanuljanak a történelem szörnyűségeiből. „Csak így reménykedhetünk abban, hogy Európa békés jövő elé néz” – mondta Iohannis, aki megköszönte a Franz Werfel díjat, és ígéretet tett, hogy továbbra is az emberi jogok előmozdítója marad.
Az ünnepségen Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság korábbi elnöke és a Luxemburgi Nagyhercegség korábbi miniszterelnöke mondott laudációt,
Az Államelnöki Hivatal tájékoztatása szerint az elismerést a politikai pályafutása során az emberi jogok és a nemzetiségek közötti együttélés előmozdítása érdekében végzett munkájának elismeréseként ítélték oda Iohannisnak.
A Franz Werfel emberjogi díjat a németországi Bonnban működő Üldöztetések Elleni Központ alapította. A díjat olyan személyiségek vagy csoportok kapják meg, akik jelentős szerepet vállalnak a népirtás, az üldöztetés, a kitelepítés elleni harcban.

Románia ismét bebizonyította, hogy teljes mértékben megfelel a schengeni csatlakozás kritériumainak, felelősségteljesen és hatékonyan kezeli külső határait – jelentette ki szombaton Düsseldorfban Klaus Iohannis.
A Kárpátok szélesebben vett régióját tömörítő formátum, a Kárpáti Nyolcak (C8) létrejöttét jelentette be az ukrán elnök az új országcsoport első csúcstalálkozóján a nyugat-ukrajnai Ivano-Frankivszk megyében.
Vizsgálatot indít a román külügyminisztérium, miután kiderült: az Ukrajna Odesszai régiójában található Kartal (Orlivka) településen a megnyitása után szinte azonnal bezártak egy román nyelvű első osztályt.
Románia nem akar választani az Európai Unió és az Egyesült Államok között, mindkettővel jó kapcsolatot szeretne – jelentette ki Oana Țoiu külügyminiszter.
Tizenöt éves kor alatt nem lehet saját közösségi médiás fiókjuk a kiskorúaknak – derült ki abból a gyermekvédelmi javaslatcsomagból, amit szerdán mutattak be Brüsszelben.
Az Irán ellen folyó, hat hónapja tartó amerikai háború eddig 38 milliárd dollárba került, és ez az összeg várhatóan havonta 3 milliárd dollárral fog emelkedni – jelentette kedden a washingtoni Kongresszus független költségvetési szakértője.
Erősebb, függetlenebb Európa formálódik, amely a korábbinál jobban képes megvédeni magát, és ez az az Európa, melyre büszkék lehetünk – jelentette ki Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke Strasbourgban szerdán.
Donald Trump amerikai elnök hétfőn azt állította, hogy Ukrajna és Oroszország megállapodott az „energetikai célpontok” elleni támadások leállításáról, miközben világszerte tovább emelkednek az üzemanyagárak.
Benyújtotta felmondását Szász Jenő, a Nemzetstratégiai Kutatóintézet elnöke – jelentette be Tarr Zoltán társadalmi kapcsolatokért és kultúráért felelős miniszter kedden a Facebook-oldalán.
Tarr Zoltán társadalmi kapcsolatokért és kultúráért felelős miniszter kedd reggel a Facebook-oldalán jelentette be, hogy kirúgta Schmidt Máriát, a Terror Háza Múzeum főigazgatóját, és ideiglenesen be is zárják az intézményt a látogatók előtt.
Skócia, Wales és Észak-Írország miniszterelnöke szerint a végéhez közeledik a brit fennhatóság országaik felett.
2 hozzászólás